Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk az íróról, rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még:Kornis Mihály (egyértelműsítő lap). |
| Kornis Mihály | |
 | |
| Burger Barna felvétele | |
| Született | Kertész Mihály 1949.május 10.(76 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Göczey Zsuzsa |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola(–1973) |
| Kitüntetései |
|
 AWikimédia Commons tartalmazKornis Mihály témájú médiaállományokat. | |
Kornis Mihály (születettKertész) (Budapest,1949.május 10. –)József Attila-díjas magyaríró,drámaíró, rendező és tanár, aSzéchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztályának tagja 2013-tól[1]
A szeretetnek nincs oka. Van. Támad. És ha valóban feltámad, kifogyhatatlan. Aki megérzi magában ezt az erőt, az szerény lesz. Van ereje felülemelkedni bármi veszteségen. A szerénység növeli az önbizalmát. Akinek van önbizalma, nyugodt. Egyre többet képes belátni, átlátni a helyzeteket, felfogni az összefüggéseket, beleélni magát a másik helyzetébe. Tehát mind könnyebb szeretnie: megengedi magának a mindent-megbocsátás őrült luxusát.
Azirodalom már egészen fiatal korában jelen volt az életében, mintegy jelezve, hogy később ez lesz az igazi hivatása. Gimnazista korában Országos Tanulmányi versenyen vett részt, pályázatátSarkadi Imre drámáiból írta.
1964-ben a pesti Irányi utcában járt általános iskolába.1967-ben érettségizett azEötvös József Gimnáziumban (Reáltanoda utca). Bár a tanulmányi versenyt megnyerte, mégsem vették fel az egyetemre, kultúrpolitikai döntések miatt. Kötelezték egy idegen nyelv megtanulására. Ezt teljesítette is, 1968-ban orosz állami középfokú nyelvvizsgát tett. Ám akkor az egyetem előtt, előfelvételisként egy év sorkatonai szolgálatot kellett volna teljesítenie. Ez alól művészeti főiskolával tudott kibújni, ígyszínész szeretett volna lenni, és jelentkezett aSzínművészeti Főiskolára. A sors különös fintora folytán azonban ekkor újabb rendeletet hoztak és itt is be kellett volna vonulnia katonának. Végül egy év halasztást kapott és elkezdhette az iskolát, ahol aztán a színészet helyett színházrendezést tanult, az1969–73-as években. 1972–1973 között akaposvári Csiky Gergely Színházban rendezett.
Első rendezői munkája harmadéves korában, 1971-benKaposvárott (a betegeskedőKomor István helyett ugrott be)Jean GiraudouxTrójában nem lesz háború című darabja volt. MásodikkéntJevgenyij SvarcHókirálynő című darabját rendezte. A művetRomhányi József tréfás-kínrímes, gyermekeknek szóló átiratában ismerte meg a magyar közönség, de ő az eredeti kézirat alapján dolgozta fel. AHókirálynő ősbemutatójánLukáts Andor,Koltai Róbert,Vajda László,Verebes István játszott. A díszleteket és jelmezeketPauer Gyula[2] tervei alapján készítették. Harmadik rendezése, mely egyben a vizsgarendezés is volt, 1973-banMolière:Tartuffe című darabja.Tartuffe-ötVerebes István játszotta, Dorine-t, a szolgálótMolnár Piroska, OrgontKun Vilmos,[3] ElvirátOlsavszky Éva. A diploma megszerzése után azonban, miután politikai felügyeletet óhajtottak gyakorolni színházrendezői tevékenysége felett, felhagyott a rendezői pályával.
Szerződést bontott a szolnoki és kaposvári színházakkal. Úgy döntött, hogy írni fog, aköltőPetri György lett a mestere. Olyan szabadon és politikailag függetlenül akart élni, mint ő. Petrin keresztül kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. Saját útját járva, magánlakásokon tartott felolvasásokat műveiből 1973–1976 között. A leggyakrabbanKenedi János bocsátotta rendelkezésére cenzúrázatlan és ezért veszélyes felolvasásokra a lakását. Ez egyike volt a demokratikus ellenzék tevékenysége első megnyilatkozásainak. 1974–1978 között megélhetési céllal aMagyar Rádió Ifjúsági Osztályának munkatársaként gyermekműsorokat és mesejátékokat rendezett.
1978-ban alapította elsőszamizdat újságszerűségét, zártláncban, de szabadon, és a cenzúra megkerülésével terjesztetteA Naplót. Még abban az évben elbocsátották a Rádióból, 17 magyar értelmiségivel együtt, azzal a hazug váddal, hogy a Random House kiadónálszovjetellenes írásai jelentek meg, Kenedi János szerkesztésében,Profil címmel. Mindezt Kornis irodalmi formában is megírta 2003-ban megjelentPestis előtt című művénekCivilek a pályán című emlékiratában.
EzutánHorányi Özséb ésBereményi Géza segítségével és közbenjárására aPannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást, 1978–1981 között. Ekkor aVígszínház sietett a segítségére,Radnóti Zsuzsa drámaírói ösztöndíjat szerzett neki és ajánlására Paál István[4] dramaturgként maga mellé vette aszolnoki Szigligeti Színházhoz, 1981–1983 között. 1984–1989 közöttMakk Károly közbenjárására aMafilmben kapott rendezőasszisztensi állást, de valójában éveken át Makk-kal egy filmforgatókönyvön dolgoztak, amelyetKozma című darabjából írtak – hiába. A forgatókönyv három változatát utasította el a Filmfőigazgatóság. AKozmát 1986-ban mutatták be Kaposvárott,Ács János[5] rendezésében – a főszerepbenMolnár Piroska az évad legjobb színésznői alakítása díját kapta érte a kritikusok szavazásakor,Pogány Judit a legjobb epizódalakítás díját – és 1987-ben aPesti SzínházbanHorvai István rendezésében, a főszerepekbenTörőcsik Mari,Pap Vera ésEszenyi Enikő alakításával. (Abban az évben Törőcsik kapta a legjobb női alakítás díját.)
A gazdasági és politikai rendszerváltozás döntő fordulatot hozott az író életében és munkáinak fogadtatásait tekintve is. 1990–2002 között aSzínház- és Filmművészeti Egyetem műelemzés tanára, leendő színészeknek, színház- és filmrendezőknek adott elő. 1990 és 1996 között aKatona József Színházdramaturgja, 1996–2003 között aVígszínház művészeti tanácsadója, 2003-tól aMadách Színház művészeti főtanácsadója, valamint 1994-től aMagyar Lettre Internationale[6] folyóirat kuratóriumi tagja.
Nős, feleségeGöczey Zsuzsa rádiós szerkesztő, aKlubrádió zenei vezetője.
A rádióban eredeti nevén, Kertész Mihályként dolgozott.
ASzínház- és Filmművészeti Főiskola 1973-ban oklevelet szerzett hallgatói | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Színészek | |||||
| Színházrendezők | |||||
| Dramaturgok (esti tagozat) | |||||
| Film- és televíziórendezők | |||||
