Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kora jura (201,3 – 174,1 millió évvel ezelőtt) | |||||
| Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
| Idővonal | |||||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||||
A jura időszak eseményei -205 — – -200 — – -195 — – -190 — – -185 — – -180 — – -175 — – -170 — – -165 — – -160 — – -155 — – -150 — – -145 — – A jura eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. | |||||
Akora jura (vagy a kőzettani felosztásbanalsó jura, illetve európai szövegekben ma is gyakranliász) ajuraföldtörténeti időszak háromkora közül a legkorábbi.
A kora jura atriászidőszak, illetve a triász és a jura határán történttriász–jura kihalási esemény után kezdődött, 201,3 ± 0,2 millió évvel ezelőtt (mya) és aközépső jura kor kezdetével, mintegy 174,1 ± 0,1 mya ért véget.
A kora jura a következő faunális időszakokra tagolható tovább aNemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy, ICS) adatai alapján (az időben újabbtól a régebbi korszakig):
A hettangi kor kezdete körül máig viták folynak. A kezdőidőpontot apsiloceratidaammoniteszek megjelenésének idejére tették, ez azonban nem egyértelmű, mivel egész ammoniteszfaunákat kell vizsgálni, amelyek a Föld más-más részeiben más-más képet mutathatnak. Ha ezt tekintjük indikátornak, az is lehet, hogy a liász nem esik teljesen egybe a kora jurával, hanem már a triász idején elkezdődött.
A pliensbachi és a toarci korszakok határán kisebb világméretűkihalási esemény történt.
ABrit-sziget partjai mentén, különösen adorsetiJuraparton jelentős liászkori felszíni formációk találhatók (ezeket alyme regisiMary Anning19. századipaleontológus kutatta át először). A felszíni liászkori összletek (fácies) itt túlnyomórésztagyagból és viszonylag vékonymészkőrétegekből állnak, amelyek a valamikori tengervízi üledékből származnak.
A liászkori kőzetekből álló partvonal egyik legjobb példáját nyújtják aWales déli részében lévőGalmorgan-völgy masszív szikláiCardiff közelében, amelyek avariszkuszi hegységképződés idejéről tanuskodnak.
Magyarországon aDunántúli-középhegység, amelyet ebben az időszakban tenger borított, gazdag lelőhelye a kora jurafosszíliáknak. ABakonyban és aGerecsében 17 lelőhelyről az alsó liász korából legalább 14 hettangi és 64 kora sinemuri ammonitesz faj fosszíliái kerültek elő.[1]
Alsó liász kori amecseki kőszén is, amelynek bányászása tízezreknek nyújtott megélhetést a20. század második felébenPécs ésKomló térségében. A kora jura elején még folytatódott a szárazföldi üledékképződés, majd a területet fokozatosan elöntötte a tenger. A mecseki kőszén a tenger partmenti mocsaraiban képződött.[2]
 | Ez ageológiai tárgyú lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |