Korányi Frigyes
Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai.
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1919.szeptember 12. – 1920.december 16.
Előd	Grünn János
Utód	Hegedüs Lóránt
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1924.március 24. – november 15.
Előd	Walko Lajos
Utód	Bud János
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1931.december 16. – 1932.október 1.
Előd	Vargha Imre
Utód	Imrédy Béla
Született	1869.június 21. Pest
Elhunyt	1935.december 26. (66 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei úti sírkert
Párt	Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Egységes Párt
Szülei	Korányi Frigyes
Foglalkozás	közgazdász politikus diplomata köztisztviselő
AWikimédia Commons tartalmazKorányi Frigyes témájú médiaállományokat.

Tolcsvai báró ifjabbKorányi Frigyes (Pest,1869.június 21. –Budapest,1935.december 26.) gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter, író.

Korányi Frigyes belgyógyász professzor és a régi magyar nemesi családból származó tolcsvai Bónis Malvin fia. Egyetemi tanulmányait a budapesti és külföldi egyetemeken végezte.1892-ben a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett, hamarosan osztálytanácsos, majd1912-től azOrszágos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója.1919. szeptember 12-től1920. december 16-ig pénzügyminiszter;^[1] lemondása után azOrszágos Központi Hitelszövetkezet élére tért vissza. Minisztersége idején kisgazdapárti, a kormányból való kiválása után a disszidens képviselők csoportjához csatlakozott, majd 1922-ben belépett azEgységes Pártba.1923–1924-ben párizsi követ, 1924. március 24-től november 15-ig újra pénzügyminiszter a Bethlen-kormányban, de még ugyanebben az évben visszatért a párizsi követség élére.1928-ban aPénzintézeti Központ elnöke lett.1931. december 16-tól1932. október 1-igKárolyi Gyula kormányában ismét pénzügyminiszter, majd újból aPénzintézeti Központ elnöke.Horthy Miklós1932-ben a felsőház örökös tagjává nevezte ki.1935-ben hunyt el, 66 éves korában.

1901.május 4-én feleségül vette Koller Editet, akitől két gyermeke – Edit (* 1902) és István (* 1906) – született.^[2]

Irodalommal is foglalkozott; írt színdarabot, regényeket:

• Hajnalhasadás (társadalmi dráma, 1900)
• Serédy Gábor (regény, 1902)
• Aranyfürt (regény, 1904)
• Ireneusi kertek (1906)
• Egy új asszony levelei (elbeszélés)
• A halotthalász (elbeszélés)
• Gyónás (elbeszélés)

Fordításai:

• Goncourt: Demailly Károly (Klasszikus Regénytár),
• Maupassant: Mont-Oriol (Klasszikus Regénytár)

Szakműve:

• Az Országos Központi Hitelszövetkezet szerepe a népjólét emelésében, Pátria Rt. Budapest, 1915

• (szerk.) Dézsi Lajos –Pintér Jenő – Ványi Ferenc (szerk.):Magyar irodalmi Lexikon, "Studium" kiadása, Budapest, 1926, 479. o.
• Magyar életrajzi lexikonLua-hiba: bad argument #1 to 'match' (string expected, got nil). 1967–1994.

• 1869-ben született személyek
• 1935-ben elhunyt személyek
• Magyarország pénzügyminiszterei
• Magyarország követei és nagykövetei Franciaországban
• A francia Becsületrend magyar kitüntetettjei
• Országgyűlési képviselők (1920–1922)
• Országgyűlési képviselők (1922–1926)
• A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek

• Parancsfájlhibát okozó lapok