Bizánc (Büzantion,latinosanByzantium) eredetilegmegarai görögök alapította település volt (i. e. 667), amit Büzasz királyról neveztek el, és Sarayburnu (Szeráj csúcs) területére épült.[1]
Miután a városPescennius Nigert támogattaSeptimius Severus-szal szemben, arómaiak196-ban ostrom alá vették a várost, amely súlyos károkat szenvedett el. Septimus Severus újjáépíttette Bizáncot, melyet fia után Augusta Antoninának nevezett át.[2]
Hivatalos neve(1453-ig) Νέα Ῥώμη (Nea Rómé), latinulNova Roma, azaz Új Róma volt, de a gyakorlatban a Κωνσταντινούπολις (Konsztantinupolisz, azaz Konsztantin városa) név terjedt el, s a történelmi emlékezetben is ez a név maradt meg.[3]
A Római Birodalom kettéválása után Konstantinápoly lett aKelet-római Birodalom fővárosa. 500 körül a Római Birodalom nyugati része hanyatlásnak indult mind politikai, mind kulturális és gazdasági téren, miközben a Keletrómai Birodalom virágzott. A történészek ettől az időponttól számítva nevezik Bizánci Birodalomnak, hogy megkülönböztessék a Római Birodalomtól.[4] A birodalom kultúráját tekintve teljes egészébengörög volt.
A6. századbanI. Justinianus császár korában egymillió lakosával a világ legnagyobb városa. A7. század végére nagyság és gazdagság tekintetébenBagdad túlszárnyalta, de Konstantinápoly lakossága ekkor is elérte az 1 milliót.[5]
A századok során a várost sok támadás érte:Attila, a hunok fejedelme447-ben idáig hatolt, de beérte azzal, hogy Bizáncot évi adó fizetésére kötelezze. Azavarok 610-ben Bizánc elővárosáig jutottak el, 626 nyarán azonban már magát a várost is elfoglalással fenyegették. Bizánc akkori történelmének egyik legsúlyosabb válságát élte. Ezt követően az ázsiai partonKhalkédónt (mai nevénKadiköyt) aperzsák ostromolták, Bizáncot azonban ez alkalommal se sikerült elfoglalni.[5]
655-ben nagy arab törzs jelent meg Bizánc falai alatt:Jazíd kalifa megsemmisítő flottája a város meghódítását is fenyegette.781-benHarun ar-Rasid kalifa hódította meg a város jelentős területeit, de évi adófizetés ellenében visszavonult. Később a legnagyobb veszélyt a bolgár-törökök jelentették.Krum kán813-ban a hadrianopoliszi (Edirne) csatamezőn megsemmisítette a bizánci hadsereget (→Hadrianopoliszi csata) és a várost is ostrom alá vette és meghódítással fenyegette. Akalandozások korában a magyar hadak is megjelentek itt, az erős falak azonban megvédték a várost.[5]
Az oszmán időkben mindkét név: Konstantinápoly és Istanbul is használatban volt, habár a nyugatiak inkább Konstantinápolynak nevezték a várost. Csak1930 után lett a város török neve hivatalosan isİstanbul (magyar helyesírás szerintIsztambul). Amikor1923-ban megalakult a mai modernTörök Köztársaság, a fővárostAnkarába helyezték át.[7]
↑John Bagnall Bury, Chapter III. Constantinople.:Bagnall Bury, John. Chapter III. Constantinople.,History of the Later Roman Empire (angol nyelven). Macmillan & Co., Ltd. [1923. november 26.]. Hozzáférés ideje: 2016. január 9.
