Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kondor Béla | |
 | |
| Szobraa XVIII. kerületben | |
| Született | 1931.február 17. Pestszentlőrinc |
| Elhunyt | 1972.december 12. (41 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Kondor Béla Szedő Erzsébet |
| Foglalkozása | festőművész grafikus költő |
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Főiskola (1951–1956) |
| Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1965;1971) Kossuth-díj (posztumusz;1990) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/9-1-1/2) |
| Festői pályafutása | |
| Stílusa | modernizmus |
| Aki hatott rá | Szőnyi István Koffán Károly Barcsay Jenő Kmetty János |
| Írói pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Jellemző műfajok | vers |
| Irodalmi irányzat | modernizmus |
| Alkotói évei | ? –1972 |
| Első műve | Boldogságtöredék (1971) |
 | |
| Kondor Béla aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazKondor Béla témájú médiaállományokat. | |
Kondor Béla (Pestszentlőrinc,1931.február 17. –Budapest,1972.december 12.) kétszeresMunkácsy-díjas, posztumuszKossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, költő. Sokoldalú személyiségként a grafika és a festészet mellett verset és prózát is írt, repülőmodelleket és hangszereket készített, a fényképezésben új utakat keresett, játszott orgonán, zongorán és régi hangszereken is.
Szülei Szedő Erzsébet és Kondor Béla voltak, a családPestszentlőrincen lakott egy családi házban. 1937-től 1941-ig a Wlassics Gyula utcai elemi iskolába járt, ahol hamar kitűnt képzőművészeti tehetsége. Kamaszként csendéleteket festett, verseket írt és repülőmodelleket készített. A repülés iránti szenvedélye egész életén végigvonult, művészetében is nyomot hagyott.
Középiskolai tanulmányait a Wlassics Gyula utcai iskola épületében működő Magyar Királyi Állami Gimnáziumban kezdte meg 1941-ben, de a világháború félbeszakította tanulmányait. A család többszöri költözés utánAngyalföldön állapodott meg.
1951–1956 között járt aMagyar Képzőművészeti Főiskolára. Harmadéves koráig a festő szakra járt, ahonnanSzőnyi mester „alapvető szakmai-szemléletbeli ellentétek” miatt eltanácsolta,Koffán Károly azonban átvette a grafika szakra, ott diplomázott.
Barcsay Jenő,Kmetty János és Koffán Károly tanítványa volt. A festő szakon nem sok újat tanult, sajátos stilisztikai eszközeinek szinte a főiskola kezdetétől birtokában volt. Diplomamunkáját, melyet 1956 nyarán védett meg, a vizsgabizottság által anakronisztikusnak tartottJelenetek Dózsa György idejéből című hétrészesrézkarcsorozata volt. Ennek néhány darabja később mély benyomást tettAlbert Camus-re, aki megnyitó beszéddel készült Kondor tervezettpárizsi kiállítására.
Már főiskolás korában illusztráltkönyveket. Kiállításokon1954-től szerepelt.1957-ben Párizsban járt tanulmányúton.1961-benMiamiban volt kiállítása.1964-benSzékesfehérvárott,1965-ben a budapestiErnst Múzeumban, 1971-ben aMűcsarnokban gyűjteményes kiállítással jelentkezett.
41 évesenszívrendellenességben halt meg.
Kondor művészete szakított az1950-es évekre jellemző leíró grafikával. Festészetében nagy szerepe volt az erőteljes vonalaknak és a műveit átható szenvedélyes belső átélésnek. „Boschig,Dürerig visszamenőleg izgatta minden előzmény, amely a szuggesztívebb közlést szolgálhatta, és hatalmas képzelőerővel, bravúros technikával fejezte ki egy illúziókat vesztett és illúzióktól menekvő nemzedék rend utáni vágyát”.[1] Kompozícióiban az alkotás minden része sajátos jelentést hordoz és ezek szimbólumrendszeren keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Legtöbb álmát, gondolatát, vívódását rézlemezekbe karcolta, arézkarctechnikának már a főiskola elvégzésekor kiváló mestere volt. Rézkarcain az egyik fő motívum arepülőgép, amelynek modelljeit gyakran maga is elkészítette. A repülőgép szárnyainak ősétIkarus hordta vállain. Kondor Bélánál a repülőgép szárnyai a térben vagy gondolatban való emberi szárnyalást szimbolizálják.[2] Élete utolsó éveiben műtermében levő pálcikákból készített repülőgép-szerkezeteit fényképezte (Csend ésKatasztrófa sorozatok).
Halála után számos emlékkiállításon mutatták be műveit hazánkban és külföldön, műveit több közgyűjtemény, köztük aMagyar Nemzeti Galéria, apécsiJanus Pannonius Múzeum, aKiscelli Múzeum, aszentendreiFerenczy Múzeum, aBudapesti Történeti Múzeum őrzi. Életében festményt és grafikát nem vásároltak tőle a közgyűjtemények, többnyire könyvillusztrációkból biztosította megélhetését.[3][4][5]
Verseit költő kortársai, köztükNagy László,Jékely Zoltán,Pilinszky János ésCsukás István is elismerték, életében egyetlen megjelent kötetét mégis csak mint aképzőművész melléktermékét fogadta a korabeli kritika.
AMiskolci Galériában számos grafikája, festménye és fotója látható az ott helyet kapott állandó kiállításon. Budapesten egydombormű (Varga Imre alkotása,Havanna lakótelepen felállítva 1983 óta) és egy mellszobor (Zsin Judit alkotása,Budapest XVIII. kerülete, Kossuth Lajos tér, felállítva 1999 óta) őrzi emlékezetét.
