Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még:Komló (növénynemzetség). |
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Komolló. |
| Komló | |||
 | |||
| városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Polics József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7300 | ||
| Körzethívószám | +36 72 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 567 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 502,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,55 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 11′ 28″,k. h. 18° 15′ 40″46.191111111111,18.26111111111146.191111°N 18.261111°EKoordináták:é. sz. 46° 11′ 28″,k. h. 18° 15′ 40″46.191111111111,18.26111111111146.191111°N 18.261111°E | |||
  Komló Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Komló weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKomló témájú médiaállományokat. | |||
Komló (németül:Kumlau,horvátul:Komlov[3])városBaranya vármegye északi részén, aKomlói járás központja. Amegyeszékhely után a megye második legnépesebbtelepülése. A település egy századon átszénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették,1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozikSikonda üdülőfalu, 1954 ótaKisbattyán,Mecsekfalu ésMecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedigMánfa is a része voltPécsbudafával együtt.
AMecsek és a Baranyai-Hegyhát határán elhelyezkedő KomlóÁrpád-kori eredetű település. Nevét az oklevelek1256-ban említették előszörVilla Complov alakban írva.1312-benCumplow,1320-banKemle,1321-benKomlod,1329-benKomlou,1332–1335 közöttKonlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.
Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek1256-ban, majd1329-ben aTolna vármegyeiJánosival határos településként írták le.1312-ben és1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint1333-ban 30,1334-ben 10,1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.
A20. század elejénBaranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.
1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatoltákKisbattyánt,Mecsekfalut (melynek neve 1928-igSzopok volt) ésMecsekjánosit, majd 1954-benMánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.[4]
2001-ben 27 081 lakosából 26 294 magyar, 419 cigány, 289 német, 29 horvát, 18 román, 6 ukrán, 6 lengyel, 5 szerb, 5 szlovák, 5 szlovén és 5 görög volt.
A város mai népessége gyors ütemben fogy, elsősorban a kevés munkalehetőség miatt. Míg az1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón,[5] az2009-ben 25 881,2015-ben 23 604,2024-ben a névjegyzékben szereplő polgárok száma19 679 volt.[4] ( A valós lakosság száma ettől eltérhet ! )
A Pécsi Tudomány Egyetem Klinikai Központ Komlói korházában fokozatos részleg bezárások vannak, és ezeknek a részlegeknek az ellátását Pécsre delegálnák. Jelenlegi helyzet a komlói egészségügyi ellátásban folyamatos csökkenésnek indult. 2023.Szeptember.1.-től városi ügyelet is a korházba került[5].
Afeketekőszén mélyműveléses bányászata 1892-ben három tárnában kezdődött el. 1898-tól működött az első függőleges akna. 1952-ben indult meg az intenzív kitermelés aDunaújvárosban 1954-ben átadottDunai Vasmű számára. Az első szénvonat 1956 májusában közlekedett a két város között. A bányászati tevékenység 2000. január 31-én állt le. Következményeként a városban megnövekedett amunkanélküliség aránya ami jelenleg is tovább növekedik.[6][7]
Az egykor virágzó bányászat emlékét egy 2014-ben felállított emlékhely őrzi a városi múzeum mögött.
Avasútállomás közelében a szénosztályozó és teherpályaudvar, továbbá a bányavasúti pályaudvar (Komló-Teher és Kossuth-Bányaüzem Altáró pályaudvar) 1952-2000 között üzemelt. 2005-re elbontották. A helyén ipari park épült.
| Lakosságszám[17] | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 1 433 | — |
| 1880 | 1 355 | −0,56% |
| 1890 | 1 448 | 0,66% |
| 1900 | 2 151 | 3,96% |
| 1910 | 2 759 | 2,49% |
| 1920 | 3 314 | 1,83% |
| 1930 | 3 732 | 1,19% |
| 1941 | 5 112 | 2,86% |
| 1949 | 5 812 | 1,60% |
| 1960 | 23 588 | 12,73% |
| 1970 | 27 433 | 1,51% |
| 1980 | 29 354 | 0,68% |
| 1990 | 29 143 | −0,07% |
| 2001 | 27 081 | −0,67% |
| 2011 | 24 394 | −1,04% |
| 2024 | 19 679 | −1,65% |
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 24 066 | 23 889 | 22 832 | 22 635 | 22 235 | 21 917 | 21 854 | 21 695 | 21 567 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A városnak2007-ben 26 465 lakosa volt. Ebbőlmagyar: 93,4%,cigány: 2,0%,német: 1,9%,horvát: 0,2%,román: 0,1%, ismeretlen nem válaszolt: 6,2%.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 4,7% cigánynak, 2,8% németnek, 0,3% horvátnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[18]
2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 2,1% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2011-es népszámláláskor a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30%, református 3,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 35,5% (28,5% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben vallásuk szerint 23,4% volt római katolikus, 3,3% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 27,6% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[19]
A városSikonda felőli határában halad el a66-os főút, amelyPécset ésKaposvárt köti össze. A legfontosabb belső út a városban a6542-es út, a közigazgatási terület keleti részén ésZobákpuszta városrészen a6541-es út halad el,Mánfa felé pedig a6543-as út vezet, amit legutóbb 2012 őszén újítottak fel.[20] Az északnyugati szomszédságában lévő kisebb településekkel ésVásárosdombóval, illetve a611-es főúttal a6546-os út köti össze Komlót.
A városon belüli és a helyközi közlekedést is aVolánbusz járatai látják el.
Vasúton a város a MÁV47-es számú mellékvonalán volt megközelíthető, amelyGodisa vasútállomás után ágazik le aBudapest–Pécs-vasútvonalról. A vonalon 2023. augusztus 1-től ideiglenesen szünetel a személyszállítás, bár a teherforgalom megmaradt.[21] A városban a vasútnak két megállási pontja van,Komló vasútállomás ésMecsekjánosi megállóhely, előbbi szomszédságában van a város autóbusz-állomása. A város polgármestere (Polics József) és az Építési és Közlekedési Miniszter (Lázár János) tervei között szerepelt a vasúti szárny visszabontása[22][23] Komló, Mecsekjánosi vasútállomásig, esetleg egészen Godisa vasútállomásig való megszüntetése. A komlói vasút védelmében petíciós indítványozást, civil megmozdulást kezdeményeztek a vasúti szárny újraindulása érdekében.
AVolánbusz a 47-es számú Komló-Sásd-Dombóvár vasútvonal kiszolgálásához új modern, korszerű, USB csatlakozással, digitális utastájékoztató rendszerrel felszerelt, légkondicionált EURO6 környezetkímélő besorolású Credobus Econell 12 típusú, hazai gyártású szóló autóbuszait állította forgalomba. Jelenleg 2 órás ütemezett menetrend van érvényben, 50 perces menetidővel.
A város közművelődését szolgáló egyik fő intézmény aKomlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, amelyben a Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény a bányászat fényképekkel, tárgyakkal illusztrált történetének bemutatása mellett Komló város történetét, néprajzát és páratlan természeti környezetét bemutató kiállításaival és gazdag helytörténeti és természettudományi gyűjteményeivel áll a látogatók rendelkezésére. Az intézmény 2024-ben új látogatóközponttal bővült, mely Baranya vármegye rendkívül gazdag őslénytani érdekességeit, valamint a komlói szénbányászat történetét bemutató kiállításokkal, valamint változatos programokkal és rendezvényekkel várja az ide látogatókat.
A Színház- és Hangversenyterem rendre neves színészeket és előadóművészeket lát vendégül, emellett a városi színjátszó-, zenei- és tánccsoportoknak biztosít fellépési lehetőségeket, valamint iskolai rendezvényeknek is kedvelt helyszíne.
A Közösségek Háza szakköröknek, kluboknak, énekkaroknak, kulturális és művészeti csoportoknak biztosít helyet.
A városban szinte folyamatosan megtekinthető valamilyen időszaki művészeti kiállítás, amelynek a Múzeum vagy a Színház ad otthont.
A város rendezvényei közül a legjelentősebbek az 1972 óta kétévente megrendezésre kerülő Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál és a hagyományosan szeptember első hétvégéjén tartott, a hajdani Bányásznapok hagyományait is megőrző Komlói Napok rendezvénysorozat.
További rendszeres rendezvények:
Komló városában öt általános iskolában, egy speciális szakiskolában, valamint aNagy László Gimnáziumban, egy szakközépiskolában és egy szakiskolában tanulhatnak a város és vonzáskörzete diákjai. Ezen felül az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolgálja a gyermekek és fiatalok kulturális továbbképzését.
Komló dokumentálható sportélete 1922-től íródik, amikor is megalakult az első labdarúgócsapat a településen. Mivel a csapat alapítója egy Budapestről Komlóra származott bányatisztviselő volt, aki az MTK csapatában játszott korábban, így a komlói csapat is a kék-fehér színeket kapta. A mai napig ezek a klubszínei a hajdani labdarúgó-egyesület jogutódjának, aKomlói Bányász Sport Klubnak (korábban Komlói Bányász Sport Kör), amely ma a város legnagyobb sportegyesülete. A klub legnagyobb sikereit a most másodosztályúférfi kézilabdázók érték el, akik eddig három alkalommal vívták ki a nemzetközi kupában való indulás jogát (1994 - City Kupa, 2006 - KEK, 2008 - EHF Kupa), a Magyar Kupában a bronzéremre (2006), a bajnokságban pedig az 1994-ben elért 4. helyre lehetnek a legbüszkébbek. A jelenleg a harmadik vonalban játszó labdarúgók múltja is szépen csillog: több évnyi első osztályú szereplés, bajnoki 4. hely (1963), két kupaezüst (1970, 1974) és egy nemzetközi kupaszereplés (KEK, 1970). A női kosárlabdázók az 1992–1993-as szezonban az NB I/B-ben játszottak. A Komlói Bányász férfi asztalitenisz csapata a legmagasabb osztályban (Extra Liga) 2014-ben és 2015-ben is bajnoki bronzérmet szerzett.
Az egyéni sportágak közül kiemelkedő az atlétika: a város eddigi két olimpikonja (Alföldi Andrea /1992/Czukor Zoltán /2000, 2004, 2008/) a gyaloglók közül került ki. A városban az alábbi sportágak űzhetők szabadidős vagy versenyszerű jelleggel, szervezett keretek között: aikido, amerikai futball, asztalitenisz, atlétika, autó- és motorsport, darts, íjászat, kerékpár (mountain bike és túrakerékpár), kézilabda, kosárlabda, kungfu, kyokushin karate, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, sakk, sportaerobik, sporthorgászat, szektorlabda, teke, tenisz, természetjárás, triatlon, úszás, vívás, vízilabda.
A város legnagyobb sportlétesítménye a részben felújított, részben felújításra szoruló Komlói Bányász Sporttelep, amely gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el a város szélén. Megtalálható benne egy 10 ezer néző befogadására alkalmas labdarúgó-stadion, egy füves, egy műfüves és egy salakos edzőpálya, sportcsarnok, futófolyosó és tekepálya. A város szívében helyezkedik el a Sportközpont, ezerfős lelátójú csarnokkal és 33 méteres medencehosszúságú tanuszodával. Fentieken kívül kisebb sporttermek és iskolai tornatermek szolgálják a sportolni vágyókat, amelyek közül kiemelkedik a Gagarin Általános Iskola 2010-ben átadott, 40x20 méteres küzdőterű, modern csarnoka. Mecsekjánosi településrészen található meg a Dirtpark, amely a motokrossz, enduro, hegyikerékpár, off road, és quad műfajok kedvelőinek nyújt korszerű edzési és versenyzési lehetőséget.
Tovább színesíti a város sportéletét, hogy 2012-2016-ig Komlón játszotta hazai mérkőzéseit aPINKK-Pécsi 424 női kosárlabdacsapata, amely első komlói idényében bajnoki bronzérmet, a másodikban bajnoki címet, a harmadikban kupabronzérmet, a negyedikben bajnoki- és kupabronzot szerzett.
A város válogatott mérkőzéseknek is otthont adott már. 1994. január 5-én a magyar férfi kézilabda válogatott Komlón vívta ki az Eb-részvételt a szlovénok ellen (18-15), 1997. szeptember 17-én pedig a női labdarúgó válogatott a Bányász stadionban múlta felül 10-0 arányban Bosznia-Hercegovina csapatát, világbajnoki selejtezőn.
Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt neves személyek
Franciaország
Németország
Románia
Horvátország
Olaszország
Ukrajna
