Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még:Komárom (egyértelműsítő lap). |
| Komárom | |||
 | |||
| Városháza | |||
| |||
| Becenév:Az erődök városa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Molnár Attila (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2900 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 862 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 268,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 70 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Kisalföld[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Komárom–Esztergomi-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Győr-Tatai teraszvidék[3] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 44′ 24″,k. h. 18° 07′ 18″47.74,18.12166666666747.740000°N 18.121667°EKoordináták:é. sz. 47° 44′ 24″,k. h. 18° 07′ 18″47.74,18.12166666666747.740000°N 18.121667°E | |||
  Komárom Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén | |||
| Komárom weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKomárom témájú médiaállományokat. | |||
Komárom (németül:Komorn,szlovákul:Komárno,latinul:Camarum vagyComaromium), nem hivatalosanDél-KomáromvárosMagyarországon,Komárom-Esztergom vármegyében, aDuna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.[4] Népességszámot tekintve a vármegye negyedik legnagyobb települése, és aKomáromi járás székvárosa. Komárom stratégiai helyen, aDuna 1768. folyamkilométerénél, aVág és aCsallóközi Duna-ág torkolatánál fekszik. AKisalföld keleti szélén elhelyezkedő város fontos közúti és vasúti csomópont. Közúton azErzsébet híd és a 2020-ban átadottMonostori híd, vasúton aKomáromi vasúti összekötő híd kapcsolja össze aSzlovákiához tartozóKomárommal, illetveÉrsekújvárral. A várost a tőle délre húzódóM1-es autópálya és a várost átszelő1-es vasúti fővonal kapcsolja be a gazdasági vérkeringésbe. KorábbanMagyarország nyugati folyami határállomása is volt, aschengeni egyezmény elfogadása óta azonban a határ ellenőrzés nélkül, szabadon átléphető.
ADuna jobb partja már a római kor óta lakott, itt állt aRómai Birodalom egyik jelentős határvárosa,Brigetio. Atörök hódoltság ideje alatt a Duna jobb partja elnéptelenedett, Komárom pedig akirályi Magyarország végvárává vált. A város sikertelen török ostromára 1594-ben került sor, majd ennek után kezdődött meg akomáromi erődrendszer fokozatos kiépítése. A jobb parti településrészek védelmére épült erődök ezután fontos szerepet játszottak az1848–49-es szabadságharcban is, amely során három ütközetre is sor került aHabsburg Birodalom ésMagyarország csapatai között. A település fejlődésének fontos mérföldköve aBudapest-Bécs vasútvonal megépítése, amely 1884-re készült el teljesen. A vasúthálózat1860-ban és1890-ben bővült továbbSzékesfehérvár ésEsztergom irányába. A bal parti városrészt azelső világháborút lezáró,1920-ban elfogadtatotttrianoni békeszerződés elszakította Magyarországtól. Itt húzódott az újcsehszlovák–magyar határvonal, és ekkor indult meg a déli városrész valódi fejlődése is. A város megosztottsága a második világháborút követően is megmaradt. Az 1945-től 1991-ig tartó szovjet megszállás ideje alatt a város aszovjet déli hadseregcsoport állomáshelye volt.
AMagyar Királyság idejében a település neve eredetileg Új-Szőny volt, amelyet csak 1896-ban egyesítettek a Duna bal partján fekvő Komárommal. A római katonaváros romjai fölött épültSzőnnyel pedig csak1977-ben egyesült.
Komárom legfőbb nevezetessége a várost körülölelőerődrendszer, amely szerepel azUNESCOvilágörökségi javaslati listáján.[5][m 1] Az erődrendszerhez tartozó Monostori erőd különösen fontos szerepet tölt be a város kulturális életében, az állandó kiállítások mellett hagyományosan itt kerül megrendezésre a Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál, de több ízben adott helyet a Komáromi Napoknak is. A belvárosban található termálfürdő, illetve a város határán felépült vízparti szabadidőpark minden évben számos látogatót vonz.
AKomárom név eredetére vonatkozóanKiss Lajosetimológus szerint a szláv nyelvterületen elterjedt hasonló nevek azt mutatják, hogy ez a helynév is a szlávkomár (jelentése: ’szúnyog’) szóból származhat; személynévi eredeztetését kevésbé meggyőzőnek tartja.[6]
A legelfogadottabb elméletet erősíti, hogy a jelentős vízfolyások mellett fekvő város környékén a mai napig sok a holtág és ingoványos terület, amely ideális a szúnyogok számára.
Mások elméletek szerint a latinCamarum név a latinaurum (arany) szóból származik. EsetlegAnonymus alapján akunok latin nevéből(cumanus) alakult ki.[7] Bizonyos elméletek a magyarokhoz csatlakozott kabar nép nevéhez kapcsolják az eredetét, megint mások szerint a Kama folyó mellékéről származó törzsekről nevezték el a települést, amely vízkanyarulatot jelentene.[8] Felmerült még, hogy a város nevenémet eredetű, és az ostromlóknak kiáltottKomm morgen, vagyis ’gyere holnap’ (mert ma nem fogsz bejönni) szókapcsolat eredménye. Ez a város bevehetetlenségére utaló eredettörténet azonban minden alapot nélkülöz.[9]
Bármelyik is legyen az igaz, az elnevezés évszázadokon át az északi városrészre vonatkozott; ebből pedig logikusan adódott aRév Komárom (Révkomárom) mint a Duna jobb partján fekvő település neve. Az idők során újra és újra elpusztult és újjáépített déli városrész hosszú ideig azÚj Szőny (Újszőny) nevet viselte, a közeliSzőny (Ószőny) város miatt, amely ma városrész. A déli városrészt röviddel az századforduló előtt kezdtékKomárom-Újvárosnak vagyÚjkomáromnak nevezni,[10] a város kettészakítása után ebből Komárom lett. Az északi városrészt ekkortól kezdtékMagyarországon Révkomáromnak is hívni a hivatalos szlovákKomárno mellett és helyett. Az európai uniós csatlakozás után kezdtek elterjedni azÉszak- ésDél-Komárom elnevezések a két város közti együttműködések hatására. A közbeszédben kontextustól függően ma mindegyik elnevezés használatos.
 | Bővebben:Komárom története |
| Bővebben:A római limes magyarországi szakaszai |
Magyarország területéni. e. 300 körül telepedtek le akelta törzsek. Régészeti leletek alapján a szőnyi városrész területén ők hozták létre az első lakóházakat.[4] Az1. században ugyanezen a helyen feküdtBrigetio,Pannonia provincia legjelentősebb katonai tábora, kikötője és polgárvárosa. Már római korban is kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szereppel bírt a kedvező dunai átkelés lehetősége, a folyón haladó vízi illetve a mellette fekvő szárazföldi közlekedési utak miatt. Mindemellett a település arómai Birodalmat körbevevőlimes része is volt. Brigetio jelentőségét mutatja, hogy állandó jelleggel itt állomásozott aLegio I Adiutrix tartalékos római légió. A város emellett saját fürdőkomplexummal ésamfiteátrummal is büszkélkedhetett.[4][11]
Ahonfoglalást követően Komárom környékeKetel vezér birtokába került. Az ő leszármazottai emelték az első erődítményt, földvárat aDuna ésVág közti területen. Ebből az időből ered a város mai neve is, habár eredete nem tisztázott. A11. században a mai Csillagerőd területén jött létreRév Komárom, egy picinyke település, melynek lakói arév körüli teendőket látták el. Ők biztosították a Dunán való átjutást a komáromi várba, illetve feleltek a biztonságos átkelésért. A középkori város az ekkor létrejöttKomárom vármegye központja lett. Forgalmas piaca, réve és kikötője miattIV. Béla 1265. április 1-jén városi jogokat adományozott a városnak. A15. században Komárom vára kedvelt királyi pihenőhely volt, elsősorbanMátyás király és Beatrix kényelmét és szórakozását szolgálta.
A16. századitörök hódoltság idején Komáromvégvár volt, katonai szerepe felértékelődött. Buda eleste utánBécs védelmének biztosítása érdekében kezdődött meg akomáromi erődrendszer kiépítése. Mivel észak és dél között ekkor még csakhajóval lehetett közlekedni,Pálffy Miklós várkapitány1589-benhajóhidat, az átkelés védelmére pedig egy-egy cölöp hídfőerődöt építtetett. Ez lett a Szent Péter palánk (a mai Csillagerőd elődje). A megerősített Öregvár ostromára végül 1594-ben került sor, és bár atörökök elpusztították Rév Komáromot, maga az ostrom sikertelen volt. Ezt követően eredeti helyétől körülbelül 1 kilométerre nyugatra, a maiErzsébet híd helyén lévő hajóhídnál épült újjá Rév Komárom, immár Szőny település részeként. Ebből az időből egyetlen épület maradt fenn, a hídfő keleti lábának közelében1659-ben a grófZichy család által épített vendégfogadó. Ez az épületegyüttes látható Bernhard Werner1732 körül készült Rév Komáromot ábrázoló rézkarcán is. A komáromi erődöket 1663 és 1673 között erősítették tovább, ekkor épült a modern Újvár, illetve sor került a hídfőerődök felújítására is. A város és az erődök azonban súlyosan megrongálódtak az 1682-es árvízben. Mivel utóbbiak jelentősége a török kiűzésével lecsökkent, aRákóczi-szabadságharc 1711-es leverése után felszámolásuk is felmerült.
A korábbi hajóhidat1741-ben, más források szerint1760-ban egyrepülőhíd váltotta fel. Ezt követően1763-ban igen erős földrengés érte Komáromot, amely mind a mai napig a legerősebb mért földmozgás Magyarország területén. A város épületeinek fele összedőlt, vagy komolyabban megsérült; 63 ember pedig meghalt. A nagyobb földmozgások ezután hozzávetőleg húsz évente, egyre csökkenve ismétlődtek (1783, 1806, 1822, 1851), míg végül az aktivitás megszűnt. Az 1783-as földrengésben beomlott az egyik újonnan épített erőd, és további 500 épület vált romhalmazzá.[12] Rév Komárom1777-ben elszakadt Szőnytől, ésÚj Szőny néven önálló községgé vált.
| Bővebben:Komáromi csaták és Komárom ostroma (1848–49) |
Anapóleoni háborúk miatt menekülni kényszerülőI. Ferenc magyar király 1827-1838 között rendelte el a komáromi erődök megerősítését, felújítását valamint két új jobb parti erőd építését a koppánymonostori Homokhegyen (Monostori erőd), illetve a Nagyigmánd felé vezető út mellett (Igmándi erőd). A repülőhidat ezért1838-ban ismét felváltotta a hajóhíd, amely sokkal nagyobb kapacitású és kiszámíthatóbb volt. Az építkezéseket az1848–49-es szabadságharc szakította meg, amelyben a jobb parti erődöknek fontos szerep jutott az itt vívott ütközetek során. Komárom alatt három csatára került sor, ezek közül kettő (az 1849. április 26-ai és a július 2-ai) magyar, egy pedig (az 1849. július 11-ei)Habsburg győzelemmel ért véget. Ezenkívül az 1849. augusztus 3-ai komáromi ütközetben aKlapka György tábornok által vezetett ostromlott magyar csapatok szétverték az ostromló osztrák sereget, rövid időre felszabadítva a Dunántúl északnyugati részét. Végül a komáromi vár volt az utolsó magyar terület, amely megadta magát az osztrák seregeknek: Klapka György 1849. október 2-án tette le a fegyvertHaynau előtt, teljes amnesztiát nyerve a csapatai számára. A szabadságharcban és az 1848-as évben pusztító tűzvész során szinte teljesen elpusztult Új Szőny fejlődését avasútnak köszönhette. Új Szőnyt1856-ban kötötték össze először aBéccsel a Győr-Újszőny vasútvonal révén. 1860-ban épült meg aSzékesfehérvár–Újszőny-vasútvonal, majd1884-ben elkészült a teljesBécs-Budapest vasútvonal is.1891-ben nyílt meg azAlmásfüzitő-Esztergom vasútvonal. A vasútvonalak létesítésével nagyobb számú vasutas telepedett le. Iparosok, kereskedők érkeztek a környékről illetve a Duna túlsó partjáról. Az erőd építkezéseinek folytatása1850 és1878 között megélénkítette a község életét.1890 körül már ezernyolcszázan laktak a jobb parti városban. Az1870-es években merült fel egy állandóhíd szükségessége, de azErzsébet híd átadása végül csak1892-ben történt meg. Az északi Komárom és a déli Új Szőny egyesüléséről már1895-ben megindultak a tárgyalások, de tényleges hatályba1896.július 1-jén lépett. A falusias városrész ekkortól hivatalosanKomárom-Újváros,[10] ám azelső világháborúig nem fejlődött sokat. Néhány gyár mellett felépült a Frigyes laktanya és a méntelep. A városrésznek egytemploma - a Szent Istvánkatolikus templom - és egy elemi iskolája volt.
Az első világháborút követően,1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta az északi városrészt. A magyar csapatokáprilis 30-án eredménytelen kísérletet tettek az elszakított városrész visszafoglalására. Atrianoni békeszerződés rögzítette végleg a kialakult állapotokat: a Duna bal parti része, az észak-komáromi városrészKomárno néven aCsehszlovák Köztársaság része lett, a déli pedigKomárom néven egészen1923-ig a csonkaKomárom vármegye székhelye lett.[10]Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, éspolgármester irányításával1928-tól indult meg a városfejlesztés, állami kölcsön segítségével. Az 1938-as elsőbécsi döntés (november 2.) aFelvidéket visszacsatolta Magyarországhoz, így a két Komárom újra egy város ésmegyeszékhely lett. Amásodik világháború alatt több bombatámadás érte Komáromot, elsősorban az Olajipari vállalat, és a vasút, illetve a hidak megsemmisítése céljából. Az első bombázás 1944. július másodikán történt. 1944 októberétől bombázások sorozata érte a várost. Többek között október hetedikén a vasútállomás és környéke, október 14-én a vasúti híd volt a cél. 1945 tavaszán újabb bombázás sújtotta a várost.[13] Anémet megszállás során a városból körülbelül 2000zsidót hurcoltak el, és számosantifasiszta személy is életét vesztette. Adachaui koncentrációs táborban halt meg Komárom polgármestere, anyilasok által elhurcoltAlapy Gáspár is, aki ellenzte a komáromi zsidók deportálását.
A városból aszovjet hadsereg 1945.március 28–31. között szorította ki a német csapatokat. A visszavonuló német hadsereg magával vitte az olajgyár és a lengyár felszerelését. A második világháború után az északi városrész újraCsehszlovákiához került, a déli pedig ismét az önálló fejlődés útjára lépett. A magyar erődökben aszovjet déli hadseregcsoport rendezkedett be, és alakított ki fegyver- és lőszerraktárat. A városban megindult az újjáépítés, a hivatalok visszatértek és folytatták működésüket. Az1956-os forradalom alatt fegyveres konfliktus Komáromban nem történt. A budapesti egyetemisták mellettoktóber 26-án szimpátiatüntetés volt, ekkor foglalta el a szovjet hadsereg a Frigyes laktanyát. A lakáshiány enyhítésére az1960-as évektől többszintes (általában 2-4 emeletes) lakóházak, lakótelepek épültek. Bővült az üzlethálózat, a kulturális, asport- és aturisztikai létesítmények köre.1965-ben a Lengyár áztatóüzeméhez vízforrást kerestek, ám a kutatóforrásból 62Celsius-fokostermálvíz tört fel.[14] Ezt későbbgyógyvíznek minősítették. Az ország nyugati közúti kapcsolatainak fejlesztésére építettM1-es autópálya 1975-ben érte el a települést, kezdetben egy sávon. A várostól délre húzódó autópálya végül csak 1990-re készült el teljesen. Komárom ajárások1983-as megszűnéséig volt járási székhely, majd néhány évtized kihagyás után, a rendszer 2013-as újjáélesztése óta ismét aKomáromi járás székhelye. Arendszerváltás után megalakulthelyi önkormányzat egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a városkép újraformálására, rendezett virágos kisváros kialakítására.
Az ezredforduló után a város határában ipari park létesült, a belvárosban pedig több bevásárlóközpont, szupermarket nyílt. A várost 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban isárvíz fenyegette, amely miatt korlátozni kellett a vasúti forgalmat.[15] Ennek megelőzésére új gátrendszert építettek aDuna Komárom ésAlmásfüzitő közötti szakaszán.[16]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 19 200 | 19 048 | 18 805 | 18 818 | 19 652 | 20 391 | 19 862 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,7%, református 15,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,3% (32,8% nem nyilatkozott).[27]
2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% szlováknak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% románnak és lengyelnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,5% volt római katolikus, 13,4% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[28]
Az1910-ben, Újszőnnyel való egyesítés után az akkor még egységes Komáromnak 22 337 lakosa volt. A szlovák rész 1938-ban történt visszacsatolást követen,1940-ben Komáromot 30 842-en lakták, amelyből 21 957 fő volt az északi parti városrész népessége, 8885 fő pedig a déli városrészé, ami utóbbi tulajdonképpen a mai Komáromot jelöli.[29]
Komárom aKisalföld csücskén, aDuna ésVág folyók összefolyásánál, a jobb parton fekszik. Itt ér véget Európa legnagyobbhordalékkúpja aCsallóköz. A város területeKomárom-Esztergomi-síksághoz, azon belül azAlmás–Táti-Duna-völgyhöz tartozik. Ezt a területet az időről-időre kiöntő folyók töltötték fel, de a folyókat a hajózhatóság és az árvizek miatt ma már szabályozzák. A város területe teljes egészében ártéri síkságon terül el, amelyet homoktalaj ésöntéstalaj borít. Ennek megfelelően a környékre a mezőgazdasági művelés, illetve a felszíni kavicsbányászat jellemző. Az ártéri területek ma is süllyednek, a folyóvíz és a szél által fokozatosan töltődnek fel. A vastag, vízzáró üledéktakarónak köszönhetően a mélyben gyógyító hatású rétegvízkészlet húzódik.[30]
Bár aKárpát-medencében ritkák a földrengések, Komáromszeizmikusan az ország egyik legaktívabb területe. Itt történtMagyarország legerősebbföldrengése, az1763-as komáromi földrengés, amely a Richter-skálán 6,3-as fokozatú.[12] A rengést húszéves ismétlődéssel több utórengés is követte, mire az aktivitás lecsökkent. Ennek ellenére viszonylag gyakoriak a kisebb földmozgások, a legutolsó 2013 januárjában történt és 3,4-es erősségű volt.[31]
Komárom amérsékelt övben helyezkedik el,kontinentális éghajlatú város. A legmelegebb hónap ajúlius. Az évi napfénytartam 2000 óra, a csapadékmennyiség 550–600 mm körül alakul.[30] A Magyarországon számontartott legmagasabb napi maximumhőmérsékleti rekordok közül hármat is Komáromban mértek.1992.augusztus 26-án 38,6 °C,augusztus 28-án 38,7 °C,augusztus 29-én 38,8 °C volt.[32] A nyári hónapokban gyakran alakulnak ki heves, ám rövid záporok és zivatarok, ezért a leesett csapadék mennyisége magas. A városban az nyugati-északnyugatiszéljárás az uralkodó.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagosmax. hőmérséklet (°C) | 1,2 | 4,0 | 9,6 | 22,7 | 23,0 | 24,3 | 28,8 | 27,7 | 24,3 | 14,3 | 9,8 | 3,8 | 16,2 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,6 | 1,1 | 5,9 | 15,2 | 16,8 | 18,5 | 22,0 | 21,6 | 17,9 | 10,2 | 6,5 | 1,0 | 11,3 |
| Átlagosmin. hőmérséklet (°C) | −4,4 | −1,8 | 2,1 | 7,7 | 10,5 | 12,8 | 15,2 | 15,5 | 11,5 | 6,1 | 3,2 | −1,7 | 6,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 45 | 77 | 43 | 3 | 9 | 70 | 54 | 73 | 34 | 19 | 46 | 62 | 533 |
| Forrás: Komárom 2009. évi időjárási adatai.[33] | |||||||||||||
Komárom belvárosának (Új Szőny) igazi fejlődése az első világháborút követően indult meg. 1919 és 1938 között ötszáz magánház épült fel, így a hétutcás településből1938-ra negyvenutcás város lett. A városba1920-ban vezették be avillanyt,1927-ben pedig megoldódott a vízellátás is Észak-Komáromból. A Városi Székház (polgármesteri hivatal) és a Pénzügyi Igazgatóságneobarokk épületeit (1929) követően épült fel arendőrség épülete 1930-ban. A gyarapodó település1930-ban lett járási székhely, így rövidesen megépült a járásbíróság épülete (1935) valamint a pénzügyőri laktanya is. Ez utóbbi ma aKlapka György Múzeumnak ad otthont. Ebből az időszakból való többegyházi épületet is, például azsidó imaház (1926), areformátus templom (1927), abaptista ésevangélikus imaházak. A városi népkönyvtár1927-ben épült, majd ezt követte 1930-ban a városifilmszínház. Mindkét intézmény megtartotta eredeti funkcióját, és napjainkig működik.[forrás?] AKomárom vasútállomás illetve a mai autóbusz-állomás közelében 1937-ben épült fel a Jézus szíve katolikus nagytemplom. Az iskolai férőhelyek növekvő igénye magával hozta a református és a katolikus elemi iskola, valamint az államipolgári iskola felépítését is. A város még ugyanebben az évben (1937) magánzeneiskolával,strandfürdővel, valamint saját vágóhíddal gazdagodott. Ekkor létesült a komáromi textilgyár és a vasöntöde. Anagy gazdasági világválság megszüntette a szövőgyárat és az asztalosárugyárat. Az egyesületi élet is fejlődésnek indult (Önkéntes Tűzoltó Testület, Football Club, Levente Egyesület, Katolikus Kör stb.).[10]
A belváros területén található a Csillag- és az Igmándi erőd. A Csillagerőd felújítása és bővítése 2019. őszre készült el,[34] területén a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményéből állandó kiállítást rendeztek be, melyet 2021 őszén nyitottak meg.[35]; az Igmándi erőd már hosszabb ideje múzeumként szolgál. Az erődhöz közel található aRüdiger-tó és egy kicsiny park. A horgászható Rüdiger-tó városszerte ismert az itt élőtőkés récékről, amelyek a tó egyetlen apró szigetén fészkelnek. Ettől nem messze helyezkedik el a Szabadság-tér, amelyet a Polgármesteri Hivatal és a Petőfi Sándor Általános Iskola fog közre. A centrumban, az 1-es és 13-as utak találkozásánál található a Jókai-tér. A téren áll a város vízellátásának 100 éves évfordulójának tiszteletére emelt szökőkút.
| Bővebben:Szőny |
Szőny (vagy Ószőny) kezdetben önálló község, majd1971-től nagyközség volt, a mai Komárommal1977-ben egyesült. A városrész aSzékesfehérvár–Komárom-vasútvonaltól keletre esik, ma már egészenAlmásfüzitő Nagykolóniáig ér. Szőnyt kettészeli az1-es főút. A városrész keleti határában találhatóMOL Nyrt. egyik telephelye, tartályparkja és kikötője; valamint a hozzá építettMOLAJ lakótelep. A lakótelephez közel található a városi tűzoltóság, illetve a KVSE (Komárom Városi Sportegyesület) sportkomplexuma két futball-, négy teniszpályával, lőtérrel valamint a hozzá tartozó öltözőkkel és büfékkel.[36]
A városrész történelmi központja felé közeledve épült fel azÚjtelep, a hidegháború utáni településfejlesztés szép példája. A lakóövezet utcái szabályos rácsszerkezetet alkotnak: 3 egymással párhuzamos észak-déli irányú, 1,2 km hosszú utca és az ezeket keresztező 8 kelet-nyugati irányú, 700 méter hosszú utca alkotja. A lakótelep központja az ikertér, amely a 2 átlós utca találkozásánál fekvő, csúcsban érintkező két háromszög alaprajzú terület. Az általános iskola, óvoda, bölcsőde, a távolsági autóbusz-megálló, és aSzőny vasúti megállóhely is legfeljebb negyedóra sétával elérhető a lakótelep legdélibb utcájától is. A sok zöldterülettel rendelkező lakótelepen több üzlet és játszótér is működik, hogy ellássa az itt lakó közel 4000 embert. A szőnyi városrész szívében található Komárom város kórháza, a Selye János Kórház, amelyet a második világháború után alakítottak ki az 1904-ben épültGyürky-kastélyból.[37] Itt található még az 1777-ben épült római katolikus, illetve az 1787-es református templom. Valamivel nyugatabbra helyezkedik el a szőnyi vásártér. A kihasználatlan zöldterületen közösségi rendezvények kapnak helyet, illetve itt folytak a római katonai tábor ásatásai.
Koppánymonostor a belvárostól és a Monostori erődtől nyugatra fekvő városrész, közigazgatásilag1922-től tartozik Komáromhoz. Aközépkorban e területen aKatapán nemzetség monostora adott otthont aSzent Benedek rend regulái szerint élő barátoknak, első említése1222-ből való. A monostor lakói atörök elől menekülve, valószínűleg1529-ben hagyták sorsára az épületeket. A rövid ideig hiteles helyül is szolgáló monostor romjai1757-ben még felismerhető állapotban voltak, helyén ma szivattyútelep áll. A monostor emlékét a városrész neve mellett a koppánmonostori apáti cím, és egy az épületből fennmaradt kőoroszlán őrzi. Ez utóbbi aKlapka György Múzeumban található. Koppánymonostor jeles műemléke az1709-ben állítottNepomuki Szent Jánosbarokk szobor. A koppánymonostori Duna-parton a19. század végétől kezdődően politikusok, kereskedők építették fel villáikat. A településnek a20. század elején körülbelül ötszáz lakosa volt. Koppánymonostor ma is csendes, nyugodt üdülőövezet, gyönyörű Duna-parttal. Az1-es főút forgalma teljesen elkerüli. Koppánymonostor vasúton nem közelíthető meg. A városrésztől délre található a folyamatosan bővülő komáromi ipari park, amely adéli elkerülőút révén összeköttetésben áll az M1 autópályával.
Komárom közúti, vasúti és vízi közlekedési csomópont. A város aBécs/Pozsony-Budapest közlekedési folyosón fekszik, a települést délről elkerülőM1-es autópálya révén mindhárom ország fővárosa körülbelül egy óra alatt elérhető. A várost kettészelő1-es főúton nyugati irányban érhető elGyőr, keleti irányban pedigTatabánya. ASzékesfehérvár-Érsekújvár észak-déli közlekedési folyosó a jelentősége dacára nem kiépített.
Az észak-déli irányú tranzitútvonal a13-as főúton éri el a várost, korábban áthaladt annak központján is, majd a belvárosban lévőErzsébet hídon áthaladva érte elSzlovákia területét; a 2010-es évek végén viszont átadták a város délnyugati elkerülőjét, 2020-ban pedig az ahhoz csatlakozóMonostori hidat is, így a forgalom ma már így éri el a szlovákiai64-es főutat, amelyÉrsekújvár ésNyitra érintésével egészenZsolnáig vezet. Az elkerülő egy ideig a131-es útszámot viselte, majd a 13-as főút részévé nyilvánították, így viszont a 13-as addigi, belterületet is érintő szakasza a132-es főút lett, túlparti folytatása pedig a 64a számozást kapta.
A környező települések közül a várost Tatával (Naszály érintésével) a8139-es,Koccsal (Mocsán keresztül) a8142-es út köti össze.
Komárom vasúton Budapest és Bécs irányából az1-es vasúti fővonalon érhető el. A vonalon fekszik a központiKomárom vasútállomás, ésSzőny megállóhely is, amelyek jelentős személyforgalmat bonyolítanak. A vasútállomásra érkeznek be azEsztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon (4-es fővonal) közlekedő vonatok is, ezeknek ugyanis Komárom a végállomása. A központi állomástól indul ki aKomárom–Érsekújvár-vasútvonal (1T illetve 135-ös fővonal), amely akomáromi vasúti összekötő hídon keresztezi a Dunát, valamint az 5-ös számúSzékesfehérvár–Komárom-vasútvonal is. Utóbbi vonalon található aSzőny-Déli megállóhely, habár a vonalak a személyforgalom csekély és inkább a teherforgalom a számottevő. Az ezredforduló után többször felvetődött aV0 vasúti elkerülő kiépítése Budapest körül, a lehetséges nyomvonalváltozatok között több olyan is szerepel, amelynek kezdőpontja Komárom. A V0 megépítése azonban bizonytalan, egyelőre csak koncepcionális szinten tart.[38]
Komárom vízi közlekedése aDuna közelsége és jelentős forgalma ellenére viszonylag csekély. A vasútállomás közelében találhatókikötőben személyforgalom nem zajlik, turisztikai szerepe is csak a Monostori erődben kiépített kisebb kikötőnek van. A teherkikötő fejlesztése azonban 2015-ben megkezdődött, ennek befejezése után alkalmassá válik majd ipari méretű rakodások gyors elvégzésére, ezáltal pedig elosztó, átrakó funkciót láthat el a régióban.[39][40] (A kikötő közúti elérését az 1-es főútból induló, és a vasútállomást is érintő 13 301-es számú mellékút biztosítja.) A város határában található még egy uszálylefejtő állomás, ahol elsősorban kőolajat fejtenek át aMOL szőnyi tározóiba.
.jpg)
A komáromi erődrendszer Európa legnagyobb hasonló létesítménye, ezért Szlovákia és Magyarország kezdeményezésére szerepel azUNESCOvilágörökség javaslati listáján. A komplexum öt erődjéből három Magyarországon fekszik, körbevéve a várost. ACsillagerőd a város erődrendszerének legidősebb tagja. Elődje, aSzent Péter palánk 1586-ban épült. Ez az erőd tartotta ellenőrzése alatt a Vág-Duna torkolatát. A másik két magyarországi erődtől abban különbözik, hogy széles vizesárok védte. Sorsa hányatatott, egy időben szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd raktárként is funkcionált. A Térrfy Gyula utca és a 13-as főút találkozásában találhatóIgmándi erőd az erődrendszer legfiatalabb tagja. 1871–1877 között épült, középkori, lesüllyesztett, olasz minta alapján. Érdekességei az ellenséges tűz szilánkhatásai ellen védelmet szolgáló harántsáncok, amelyek eredeti állapotukban láthatóak. Kazamatáiban tekinthető meg a Klapka György Múzeum lapidáriuma (kőtára). Közép Európa legnagyobb újkori erődje, aMonostori erőd 1850–1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték, haditechnikailag elavult. A két világháború között aMagyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-től 1991-ig a szovjet déli hadseregcsoport legnagyobb fegyverraktára volt. Ma már katonai szerepe megszűnt, kiállításoknak és kulturális rendezvényeknek ad otthont. Itt található, vagy kerül megrendezésre:
A komáromi erődrendszer, és a benne megtartott programok minden évben számos látogatót vonzanak szerteEurópából. Az elmúlt években a két Komárom vezetése nagy hangsúlyt fektet a kapcsolatok erősítésére és a turizmus fejlesztésére, így a Komáromi Napokat egyidőben rendezik meg a Duna két oldalán, amelynek többek közt a Monostori erőd is időről-időre helyet ad. Az erőd udvara volt filmforgatás helyszíne,[41][42] de helyet adott már hagyományőrző rendezvényeknek, és színházi előadásoknak, koncerteknek is. Az erőd kikötőjében előzetes egyeztetés után kikötésre is van lehetőség, amellyel a dunai városnéző hajókat célozzák.[43]
A legújabb régészeti ásatások tanúsága szerint Komárom fürdőkultúrája már 1700 éves múltra tekinthet vissza, hiszen már a rómaiak is építettek itt fürdőkomplexumot. A város alatti forrásokból 62 Celsius-fokos víz tör fel, amelyet 1967-bengyógyvízzé nyilvánítottak.[14] A gyógyvíz köré épült fürdő a belvárosban, jól megközelíthető helyen található. A kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, kloridos és szulfátos hévíz elsősorban degeneratív gerinc és ízületi betegségek, mozgásszervi (reumatológiai) problémák valamint ortopédiai, traumatológiai és idegsebészeti műtétek kezelésére alkalmas.[14] A gyógymedencéken és a gyógyászati szolgáltatásokon kívül a fürdő szaunával és szabadtéri medencékkel is rendelkezik.
A város déli határában található a komáromi szabadidőpark és strand. A park helyén korábban kavicsbánya volt, ezt alakították horgásztóvá 1995-ben. A tó mellett hamarosan kemping, majd rövidesen egy étterem épült fel. A szolgáltatások köre az elkövetkező években folyamatosan nőtt, óriáscsúszda és nagy vízfelületű szabadtéri strandmedencék létesültek. Az ezredforduló után a szabadidőparkban is termálvízkutat fúrtak. A szabadidőparkban minden évben szerveznek horgászversenyt és gyermektáborokat.[44]
| Bővebben:Híres komáromiak listája |
A jobbi parti Komáromban született több más jeles személy mellett:
Itt élt és dolgozott:
Komárom,Szlovákia
Lieto,Finnország
Naumburg,Németország
Judendorf-Straßengel,Ausztria
Szászsebes,Románia
Sosnowiec,Lengyelország
.jpg)
| |
|---|---|
| |
| |
 | |
 | |
 | |
| |
 | |
 | |
 | |
.svg)
