Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Kolozsvári járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. május 30.

Pontosságellenőrzött

Kolozsvári járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeKolozs vármegye
Járási székhelyKolozsvár
Települések száma34 (1913)[1]
nagyközségek2 (1913)[1]
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET,UTC+1

AKolozsvári járás aMagyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amelyKolozs vármegye része volt,Kolozsvár székhellyel. Területe jelenlegRomániában,Kolozs megyében fekszik.

Fekvése

[szerkesztés]
Kolozs vármegye közigazgatási térképe 1917-ből

A Kolozsvári járás Kolozs vármegye központi részén helyezkedett el, a megye északi határától a déliig húzódott. Nyugaton aGyalui járás, északon aSzolnok-Doboka vármegye, keleten aMocsi járás, délenTorda-Aranyos vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Kolozsvár a járás délkeleti részén található.

Története

[szerkesztés]

1857-ben 48 község alkotta és a Kolozsvári kerülethez tartozott.[2]

1920 és 1925 között 33 településsel a romániai Kolozs megyéhez(Județul Cojocna) tartozottPlasa Cluj (Centrală) néven.[3] 1925-ben a járás már nem létezett, településeit szétosztották Kolozs és Torda megyék egyéb járásai között.[4]

Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lakossága

[szerkesztés]

1910-ben 37 448 lakosa volt, ebből 24 592 görögkatolikus, 6758 református, 3616 görögkeleti, 1599 római katolikus, 664 izraelita, 133 unitárius, 67 evangélikus, 19 egyéb vallású.[5] A lakosság 73,1%-a román, 24,9%-a magyar, 0,2%-a német, 1,8%-a más anyanyelvű volt.[6]

Települései

[szerkesztés]

Az 1913-as helységnévtár szerint a járást kétnagyközség (Ajton ésFejérd) illetve tizenegy körjegyzőségben harminckétkisközség alkotta:[1]

körjegyzőségtelepüléslélekszám
Erdőfelek2231
Fejérd2462
Ajtoni kj.Ajton2184
Rőd1750
Apahidai kj.Apahida1517
Kolozskara1145
Kolozskorpád700
Bonchidai kj.Bonchida2357
Válaszút1447
Felsőzsuki kj.Alsózsuk959
Felsőzsuk522
Nemeszsuk804
Kajántói kj.Bodonkút740
Kajántó1213
Kolozsborsai kj.Bádok530
Kolozsborsa2333
Kolozsgyulai kj.Csomafája485
Hosszúmacskás[7]552
Kide796
Kolozsgyula784
Szentmártonmacskás[7]260
Kolozspatai kj.Györgyfalva2087
Kolozsbós955
Kolozspata772
Magyarmacskási kj.Diós471
Magyarmacskás517
Sólyomkői kj.Báboc361
Borsaújfalu936
Kolozskovácsi578
Magyarfodorháza683
Sólyomkő872
Szamosfalvai kj.Dezmér1034
Szamosfalva1925
Szamosszentmiklós386

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. abcA magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006.ISBN 9789637374463 
  2. Fényes Elek:Az Ausztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása. Pest: Heckenast. 1857. 170. o. 
  3. Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923. 
  4. Nicolae Istrate:Indicatorul comunelor din Ardeal si Banat. Cluj: Cartea Românească. 1925. 
  5. Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 264. o.ISBN 9632154193 
  6. Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 372. o.ISBN 9632151046 
  7. abA forrásban két körjegyzőségnél, a Kolozsgyulainál és a Magyarmacskásinál is szerepel.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kolozsvári_járás&oldid=28148340
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp