Akolomp acéllemezből hajlított, sokszor szegecselt vagy hegesztett, rézzel forrasztott hangos jelzőeszköz. Főleg a szabadban háló állatok^[1] nyakába kötötték, hogy hangjával összetartsa a csordát, vagy segítsen abban, hogy a pásztor az elbitangolásra hajlamos állatokat megtalálja a sötétben is.^[2] A kolompot a vezető állat (a „főkolompos”) hordja a nyakán; a többi állat őt követi a zaj hallatán, ezen felül olyan állatra is célszerű felhelyezni, amely gyakran elkóborol, ezáltal könnyebben megtalálható. A kolompot az állat nyakára díszített, cifrázott, sallangozott szíjjal, díszes rézcsattal erősítették fel.^[2]

Használják madaraknak a gyümölcsfákról való elijesztésére is, erre a célra kisebb "kolompot", csengettyűt alkalmaznak.

Hangszerként is alkalmazzák, bár eredetileg nem erre a célra készült. Nyelv nélküli,dobfelszerelésre rögzíthető változata dobverővel szólaltatható meg.

Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 197. o.ISBN 963-9257-04-4 

• Magyar néprajzi lexikon

• Szabó Kálmán: Csöngettyű és kolomp a kecskeméti pásztorok kezén (Ethn., 1932);
• Márkus Mihály: A jolsvai kolomposok (Emlékkv. Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára, szerk. Gunda Béla, Bp., 1943).

• Néprajz
• Idiofon hangszerek