Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Kocsér | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Nagykőrösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hriagyel Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2755 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1822 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 67,28 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 00″,k. h. 19° 55′ 00″47,19.91666747.000000°N 19.916667°EKoordináták:é. sz. 47° 00′ 00″,k. h. 19° 55′ 00″47,19.91666747.000000°N 19.916667°E | |||
  Kocsér Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Kocsér weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKocsér témájú médiaállományokat. | |||
KocsérközségPest vármegyében, aNagykőrösi járásban.
Pest vármegye délkeleti szélén fekszik,Nagykőröstől 10 kilométerre kelet-délkeletre,Tiszakécskétől 13 kilométerre északnyugatra. Központján a4601-es út vezet keresztül, amely formálisan egészenBudapesttől húzódik idáig (és innen még tovább Tiszakécskére), de mivel több szakasza földút, valójában inkább csak a két szomszéd várossal köti össze. Külterületének északi részén áthalad még a Nagykőrös–Szolnok közti4613-as út is, amit a faluközponttal a 46 122-es számú bekötőút kapcsol össze.
Pest vármegye legdélibbjász-települése, Nagykőrös ésTiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község.
Története atatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide akunok. A13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan,1488.május 22-i okiratában található. Jelentése ismeretlen, feltehetően kun eredetű.
Kocsér mint puszta már1649-ben szerepelt az oklevelekben. Ekkor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya (ki 1646-ban füleki alkapitány, 1647-ben kunok kapitánya) nyerte adományul. Később a jászapátiak birtoka lett, majd a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől1745-benJászapáti város 8000 forintért visszaváltotta.1857 körül a település egy részét eladták, ezután a nagykőrösiek birtokába került. Részben1863-ban, részben1873-ban volt itt a tagosítás.1877-ben alakult nagyközséggé,1882 óta hetivásárjoga is volt.
A kocséri temetőben a20. század elején még egy régi templom romjai is láthatók voltak.
Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1859 | 1852 | 1842 | 1845 | 1785 | 1789 | 1828 | 1822 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,2% (20,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 9,8% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[13]
A katolikus temetőben gótikus templomromok állnak.
Az egykori Dósa-kúria ma óvodának ad helyet.
Építészeti emlék aPetőfi-versből ismert Kutyakaparó Csárda a falutól kb. 5 km-re észak-északkeletre, amely az 1700-as évek óta működik.
A község határában elterülő szikes legelő ritka madár- és növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület.
A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég rendelkezésére áll a sportpálya, tornacsarnok, halastó - Toma-tó -, trapplövő-pálya.
Kocsér Község Önkormányzata, Tajti László és családja, valamint a Petőfi Mg. Szövetkezet1999-ben hagyományteremtő céllal indította el apóniversenyt Kocséron. Az akkor még egynapos verseny nagy érdeklődést váltott ki az emberekből. A póniverseny szépen lassan igazi falusi rendezvénnyé vált. 2001-től kétnapos programmá fejlődött, látogatottsága azóta is nő.
