Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kloštar | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Vrsar |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franko Štifanić |
| Irányítószám | 52450 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 31″,k. h. 13° 42′ 07″45.142,13.70245.142000°N 13.702000°EKoordináták:é. sz. 45° 08′ 31″,k. h. 13° 42′ 07″45.142,13.70245.142000°N 13.702000°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazKloštar témájú médiaállományokat. | |
Kloštar ( másképpenMihovil nad Limom,olaszul:San Michele di Leme)faluHorvátországbanIsztria megyében. KözigazgatásilagVrsarhoz tartozik.
AzIsztriai-félsziget nyugati részén, a Poreština területénPorečtől 15 km-re délkeletre, községközpontjától 10 km-re keletre, a Lim-öböl északi partja felett fekszik. Tőle keletre ágazik le a 21-es számúPóla-Trieszt főútról a Vrsar felé menő 5002-es számú út.
A bencés kolostor helyén már a6. században abencések által épített keresztény templom állt. Ezt a templomot valószínűleg egy avar-szláv támadás során rombolták le, de a9. században újjáépítették. A10. század végén ugyancsak a bencések alapítottak kolostort ezen a helyen. A kolostor a környező vidék nemeseinek adományaiból csakhamar jelentős birtok központjává vált. A kolostorban élt egy ideig 1002 körülSzent Romuald, akit a kolostor alapítójának is tartanak. Szent RomualdRavennában született956-ban a gazdag Onesti családban és megalapította a kamalduli szerzetesrendet, az Isztrián pedig a kloštari mellett a maKanfanarhoz tartozó Dvigradhoz közeli Szent Petronella kolostort is ő alapította.
1041-ben a kolostor apátja Giovanni felépíttette a réginél sokkal nagyobb Szent Mihály templomot. A két templommal szemben egy másik nagy épület romjai is látszanak, melyet egy századokkal később épített vár romjainak tartanak.1300-ban a szerzetesek elhagyták a kolostort és Bonifacio poreči püspök1305-ben úgy határozott, hogy a templomos lovagoknak adja.1314-ben kamalduli szerzetesek érkeztek ide. A kolostor a15. századig a poreči püspökhöz, egyházjogilag azaquileiai pátriárkához tartozott.1516-ban járvány pusztított, majd az osztrák-velencei háborútól szenvedett. A szerzetesek csak1528-ban tértek újra vissza az ősi falak közé.
A bencésekX. Ince pápa rendeletére1652-ben hagyták el a kolostort, amely1707-től világi birtok lett, majd egészségügyi okok miatt kiürítették.1771-ben a trevisoi Coletti gróf vásárolta meg, aki abban az isőben Porečen élt. 19. század közepén a család kihalása után osztrák állami tulajdon lett. Az osztrák hatóságok laktanyaként használták, majd erdőőröket szállásoltak el benne.
A falunak 1900-ban 34, 1910-ben 18 lakosa volt. Azelső világháború következményei nagy politikai változásokta hoztak az Isztrián.1920-tól1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely1945-ig tartott. A település végül csak 1945 május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte.1991-óta a független Horvátországhoz tartozik.2011-ben 39 lakosa volt, mezőgazdaságból (gabona, szőlő, olajbogyó) és állattartásból éltek.
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 34 | 18 | 0 | 0 | 92 | 73 | 61 | 48 | 46 | 40 | 42 | 39 |
