Az SC Kreuzstraßl csapatában kezdte a labdarúgást, majd SC Zwiesel korosztályos csapatában folytatta. 1968 szerződött aTSV 1860 München együtteséhez. 1970-ben aSchalke 04 játékosa lett. 1971. tavaszán bundabotrányba keveredett több csapattársával. Először örökre eltiltották a játéktól, de később ezt egy évre csökkentették az eltiltást.[1]1972-ben nyugatnémet kupát nyert a Schalkéval. Az1975–76-os idényben a Bundesliga gólkirálya lett 29 góllal. 1981-ben az1. FC Kölnhez igazolt, ahol1983-ban nyugatnémet kupát nyert az együttessel. Utolsó klubja 1984 és 1988 között aVfL Bochum volt. Összesen 535 élvonalbeli Bundesliga mérkőzésen szerepelt és 268 gólt szerzett. Ezzel az örökgóllövő listánGerd Müller mögött a második helyen áll.[2] A Schalke 04 színeiben 182 bajnoki gólt ért el, amely máig klubrekord.[3]
1988-as visszavonulása után utolsó klubjánál, aVfL Bochumnál tevékenykedett segédedzőként egy idényen keresztül. 1989 és 1995 között aSchalke 04 csapatánál edző. Az első három idényben segédedző volt az első csapatnál, az utolsó három szezonban a második csapat szakmai munkáját irányította. Közben két alkalommal, 1990-ben és 1992-ben az első csapat ideiglenes vezetőedzője volt egy rövid ideig. Jelenleg saját labdarúgóiskolát működtet.[5]