Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Klana | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék | ||
| Község | Klana | ||
| Jogállás | falu | ||
| Polgármester | Matija Laginja | ||
| Irányítószám | 51217 | ||
| Körzethívószám | (+385) 051 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1845 fő(2021. aug. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 567 m | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 27′,k. h. 14° 22′45.45,14.36666666666745.450000°N 14.366667°EKoordináták:é. sz. 45° 27′,k. h. 14° 22′45.45,14.36666666666745.450000°N 14.366667°E | |||
| Klana weboldala | |||
 | |||
Klana (olaszul:Clana)falu ésközségHorvátországban, aTengermellék-Hegyvidék megyében. KözigazgatásilagBreza,Lisac,Studena ésŠkalnica települések tartoznak hozzá.
Fiumétól 14 km-re északnyugatra aTengermellék, aHegyvidék és Szlovénia területe között fekszik.
Az emberi élet első nyomai ezen a területen azi. e. 6. századból származnak. A 627 méter magas Malo Židovje és a 661 méteres Velo Židovje magaslatain erődített települések maradványait találták. A római kortól a 3. és 7. század között itt húzódott a limes (Claustra Alpium Iuliarum) határvédelmi rendszer, mely a Júliai Alpok és az Adria partja között védte az itáliai területeket a Pannon síkságon települt barbár népektől. Ennek egyes részei Klana területén is fennmaradtak. A kora középkorban Klana már lakott hely volt, a település a római eredetű középkori őrtorony körül alakult ki. Első írásos említése1273-ban történt, amikor a pulai püspökséghez tartozott.[2] Őrtornyában a 14. és 15. században csak őrség állomásozott. Urai ebben az időben a Duini grófok voltak, akik a Tersatto melletti Duino váráról vették nevüket. A család1399-ben halt ki és az új birtokosok a Walsee grófok lettek.1439-ben már a torony közelében álltSzentháromság tiszteletére szentelt templomát és vásárát is megemlítik. Ez a kápolna valószínűleg azonos a plébániatemplom homlokzata előtt feltárt falakkal. Az őrtorony a bővítése után fokozatosan uradalmi központtá alakult ki. Az utolsó Walsee gróf Wolfgang 1466-ban halt meg és birtokait a Habsburgokra hagyta.1468-banIII. Frigyes német-római császár Klana uradalmát és vámját a Barbo családnak adta birtokul.[3]
A későbbi oklevelekben a 16. és 18. század között"Clanaz, Clanas, Klon, Clana, Klana, Cloan, Klanna" alakban tűnik fel. Hogy ebben az időszakban Klana uradalmi központ volt, mint azt1523-ból és1754-ből fennmaradt két urbáriuma is bizonyítja. A török korban stratégiai jelentősége megnőtt, a 16. században török támadások sorát kellett elszenvednie.1559.február 2-án Malkocs klisszai szandzsákbég támadása során lakossága nagyrészt elmenekült, ezután jelentőségét elveszítette.[2]1607-ben a régi erősséget kijavították.1612-ben 500 fős, nagyrésztuszkókokból álló őrség állomásozott itt Stemberg kastavi kapitány alárendeltségében. A régi romos várkastély helyett a Barbók új kétszintes kastélyt építettek, mely valószínűleg a 18. század elején egy tűzvészben leégett. A17. század első harmadában Elizabetta Barbo házassága révén a Pazzoli család birtoka lett. Ebben az időben építették a régi hengeres torony felhasználásával az új trapéz alaprajzú kastélyt. Maria Panizzoli házasságával a birtok a Orazio Scampicchié lett, majd halála után Wolfgang Oberburg szerezte meg. A 18. század első felében Lazzarini báró lett a birtokosa, majd Josip Negovetić báró vásárolta meg. Kegyúrként az ő neve olvasható a plébániatemplom bejárata feletti kőtáblán. A18. század második felére a régi templom olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani, oltárát1776-ban az új plébániatemplomba vitték át.[3]
1870-ben a települést súlyos földrengés sújtotta, melynek epicentruma éppen ezen a területen volt. A földrengésben az összes ház, a templom és a kastély is megrongálódott. A kastély további romlását több mint száz évig senki sem akadályozta, csak az 1990-es években kezdték el konzerválni a romokat, melyek ma alig embermagasságban állnak. A templomnak a boltozata és a főoltára sérült meg. A földrengés után felmerült, hogy a települést biztonságosabb helyen kellene újra felépíteni, de az csak terv maradt. 1836-ban és 1855-ben Klanát egy másik súlyos csapás a kolera is sújtotta.A település első iskoláját a19. század közepén1845-ben nyitották meg és 1888-ig működött. A feljegyzések szerint a tanítás német, majd horvát nyelven folyt.1911-ben a településen gőzfűrész üzem kezdet meg működését és a gazdasági minisztérium faipari iskola alapítása mellett döntött.1968-tól az iskola új épületben működik, ahol 1980-tól gimnáziumi osztályokat hoztak létre.[2]A településnek1857-ben 888,1910-ben 1057 lakosa volt.2011-ben a falunak 1199, a községnek összesen 1978 lakosa volt.
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 888 | 764 | 868 | 970 | 922 | 1057 | 1235 | 1489 | 1420 | 1486 | 1496 | 1395 | 1242 | 1180 | 1176 | 1199 |
 | Bővebben:Klanai kastély |
