Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a buddhista fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még:Klésa (egyértelműsítő lap). |
| Klésák (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
| magyar | szenvek szennyeződések |
| angol | afflictions, destructive emotions, disturbing emotions, negative emotions, mind poisons |
| páli | kilesa |
| szanszkrit | क्लेश (IAST:) kleśa |
| burmai | ကိလေသာ (MLC:) kḭlèθà |
| kínai | fánnǎo (hagyományos:) 煩惱 |
| japán | bonnō |
| khmer | កិលេស (UNGEGN:) kĕlés |
| koreai | beonnoe |
| mongol | нисванис |
| tibeti | ཉོན་མོངས། (Wylie:) nyon mongs /(THL): nyönmong |
| thai | กิเลส (RTGS:) Kilet |
| szójegyzék •jegyzet •tárgymutató | |
| Asorozat témája |
|---|
 |
Körvonalakban |
Aklésák (szanszkrit:klésa; páli:kilésza; tibeti:nyon mongs) abuddhizmusban a mentális tényezők, amelyek elhomályosítják a tudatot és káros, ártó cselekedeteket eredményeznek. A klésák olyan tudatállapotok, mint az aggodalom, félelem, harag, féltékenység, vágy, depresszió stb. Magyar fordításai: szenvek,[1] tényezők, szennyeződések,[2] szenvedések forrásai. Ezek a tényezők a megismerést (pramána) hibás irányba befolyásolják. A mai mahájána és théraváda hagyományokban a nem-tudás, vágy, és gyűlölet klésait tekintik az összes többi klésa forrásának. Ezt nevezik a mahájána irányzatban ahárom méregnek illetve a théraváda irányzatban háromkáros gyökérnek.[3]A klésa kifejezés a "klis" igei gyök származékaként a szenvedésre utal - "gyötörni", "zaklatni", "fájdalmat okozni". Akorai buddhizmusban a "kilésza" terminológiát használták.[4]
Apáli kánon beszédeiben(szútrák) akilésza gyakran jelenti a különböző élvezeteket, amelyek beszennyezik a testi és a mentális állapotokat. AzAbhidhamma-pitakában és a poszt-kanonikus páli irodalmakban tíz szennyeződést különböztetnek meg, amelyek közül az első három (kapzsiság, gyűlölet, tévelygés) a szenvedés forrása.
A páli kánonban szereplőSzutta-pitakában akilésza és az ehhez kapcsolódóupakkilésza[5] megakadályozzák a közvetlen megismerést(abhidzsnyá) és bölcsességet(padzsná).
Például aSzamjutta-nikájában van egy tíz beszédet tartalmazó gyűjtemény (SN 27,Kilésza-szamjutta), amelyben szerepel, hogy a "vágy-érzet"(csanda-rágo) testtel vagy tudattal való azonosítása[6] a "tudat szennyeződését" (csittassze'szo upakkileszo) eredményezi.
A Szutta-pitaka nem tartalmazkilésza-listát, azAbhidhamma-pitakában szereplőDhamma-szanganí (Dhs. 1229ff.) ésVibhanga (Vbh. XII) igen és a poszt-kanonikusViszuddhimagga (Vsm. XXII 49, 65) is(dasa kilesa-vatthūni). Az ezekben található tíz kilésza a következő:
 | Bővebben:Három méreg (buddhizmus) |
A mahájána hagyományban a tévelygés, kapzsiság, és gyűlölet klésák jelentik ahárom mérget (szanszkrit:trivisa). A théraváda hagyományban ugyanezeket nevezik ahárom káros gyökérnek (páli:akuszala-múla; szanszkrit:akusala-múla). Ezeket tekintik az összes többi klésa alapjának.
A mahájána hagyományban az öt fő klésa a három mérget, valamint a büszkeség és az irigység klésákat jelenti. Összesen ez azöt méreg.
AzAbhidharma-kosa hat gyökér-klésát(múlaklesa) különböztet meg:
AMahájána Maháparinirvána-szútra mintegy 50 klésát sorol fel, amelyekbe beletartozik a ragaszkodás, undor, ostobaság, féltékenység, büszkeség, makacsság, rossz akarat, önfejűség, rossz életvitel, erkölcstelenekkel való barátkozás, ragaszkodás az örömökhöz, alváshoz, evéshez, ásításhoz, fecsegéshez, hazugsághoz stb.
A mahájána irodalomban gyakran szerepel "két elhomályosító dolog" (Wylie:szgrib gnyisz) - "a zavaró érzelmek" és a "zavaró ismeretek".[9]
Az összes buddhista iskola azt tanítja, hogy a klésákat nyugodtság (Szamatha) és belátás (Vipasszaná) meditáció segítségével lehet lecsillapítani - nem teljesen kiirtani. Ezekkel meg lehet érteni a klésák és a tudat valódi természetét. Amikor valaki teljesen megérti a tudat üres természetét, a zavaró érzelmeknek többé nem keletkeznek már gyökerei, ezért nem szennyezik be a tudatot.