Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Kistalmács. |
| Kistolmács | |||
 | |||
| A Kisboldogasszony-kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Letenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Birkás Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8868 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 149 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,2 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 29′ 08″,k. h. 16° 45′ 07″46.48546,16.7520846.485460°N 16.752080°EKoordináták:é. sz. 46° 29′ 08″,k. h. 16° 45′ 07″46.48546,16.7520846.485460°N 16.752080°E | |||
  Kistolmács Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Kistolmács weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKistolmács témájú médiaállományokat. | |||
KistolmácsközségZala vármegyében, aLetenyei járásban, aZalai-dombságban, azEgerszeg–Letenyei-dombság területén.
Nagykanizsától nyugatra,Letenyétől 7 kilométerre északra terül el, aBéci-patak völgyében; minden oldalról erdők határolják. Központján aLetenye-Bázakerettye között húzódó7540-es út halad végig, közigazgatási területét egy rövid szakaszon aBorsta-Lenti közti7537-es út is érinti.
A községről az 1200-as évekből maradt fenn dokumentum, 1235-től ismeretes, mintTolmach. 1235-ben a település a Bánffy családé. 1524-ben a helység telkeinek több mint a fele elhagyatott volt.
1664-ben Tolmács magyar falu lett. 1703-ban kettő család, majd 1778-ban már 286 család lakja a települést. A17. századból fennmaradt néhány műemlékvédelmi jellegű ház, kápolna, szobrok, emlékhelyek és keresztek. A község 1848 előtt úrbéres jelleget öltött, azEsterházyak uralták a település környéki erdőrengeteget. A település neve 1908-tól lett Kistolmács, amely ekkor már a letenyei járáshoz tartozott.
A községben 1912-ben épült a Római Katolikus Elemi Népiskola. A tanítás 1916-ban kezdődött meg egy tanítóval. Ekkor a község lakosságának lélekszáma 392 fő volt, de az 1949-es népszámláláskor elérte a 497 főt is. A lakosság a század elejétől földműveléssel, állattenyésztéssel, szőlő-, gyümölcstelepítéssel és termesztéssel foglalkozott. Uradalmi summás munkával, téli időben ölfavágással keresték a kenyerüket a családok, akik szegényesen éltek. Az 1940-es évek elején a lakosság egy része aMagyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT)bázakerettyei üzemnél helyezkedett el, ahol akkor már jó kereseti lehetőség volt és abban az időben már Zalában több olajmezőt is feltártak.
Az1848–49-es forradalom és szabadságharcban, azI. ésII. világháborúban összesen 18 kistolmácsi lakos vesztette életét. Emlékükre 1992-ben a faluban emlékművet avattak.
Kistolmács községben 1938-ban épült fel aKisboldogasszony-kápolna amely a19. század elején előbb abánokszentgyörgyiplébániához, majd később aborsfai,bázakerettyei, végül aletenyei plébániához tartozott.
A község határában az1980-as évek közepénolaj- ésszénhidrogén-kutatás következtében egy geológiai robbantás által nagy intenzitású forrásvíz tört a felszínre, melynek hozama eléri a 260 liter/perc mennyiséget. E lehetőséget kihasználva a Zalaerdő Zrt. tervezése alapján, a letenyei Nagyközségi Tanáccsal és a gazdasági egységekkel együtt, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság koordinálásával megépült a 11 hektáros jóléti víztározó, melyet 1989. május 28-án adtak át a településnek üzemeltetésre.
1993-ban megépült a község egészséges ivóvíz-rendszere, 1994-ben kiépült a kábel-tv hálózat, először mindössze 11 csatornával, majd 2005-ben a tv-csatornák száma növekedett. 1995-ben 34 igénylővel kiépült a település telefon hálózata, jelenleg több, mint 40 lakás rendelkezik vezetékes telefonhálózattal.
1995-96-os évben elkészült kettő gépkocsiparkoló, melyek 120 személyautó befogadására alkalmasak. 1998-ban kialakításra került a strand mellett lévő épületben a vizes blokk, az illemhelyiségek, valamint a zuhanyzók.
AKözgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium és azAlternatív Közgazdasági Gimnázium is itt tartja az évenként sorra kerülő nomád táborát.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 149 szavazásra jogosult lakos közül 130 fő járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyaránt 62-62 esett a három, független jelölt közül kettőre, Marton Miklós addigi polgármesterre és egyik kihívójára, Birkás Zoltánra.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást kicsit magasabb választói aktivitás mellett tartották meg, 2003. május 11-én; ezen Marton Miklós közel 69 %-os eredményt ért el kihívójával szemben.[6]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 181 | 167 | 174 | 151 | 156 | 163 | 157 | 149 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 72%, cigány 25,67%, német 2,25%. A lakosok 86,8%-a római katolikusnak vallotta magát (12,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 66,7% volt római katolikus, 3,8% egyéb keresztény, 2,6% egyéb katolikus, 2,6% felekezeten kívüli (24,4% nem válaszolt).[13]
ALetenyei járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
