Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kistelek | |||
 | |||
| Szent István tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Kisteleki | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Nagy Sándor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6760 | ||
| Körzethívószám | 62[2] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7037 fő(2025. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 100,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 69,19 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′ 23″,k. h. 19° 58′ 48″46.473055555556,19.9846.473056°N 19.980000°EKoordináták:é. sz. 46° 28′ 23″,k. h. 19° 58′ 48″46.473055555556,19.9846.473056°N 19.980000°E | |||
  Kistelek Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén | |||
| Kistelek weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKistelek témájú médiaállományokat. | |||
KistelekvárosCsongrád-Csanád vármegyeKisteleki járásának székhelye és egyetlen városa.
Miután atörök feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtébenSzeged ésKiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.
A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre atelepülés központját képezőkörforgalomtól.
Két eltérő adottságú terület, ahomokkal teliKiskunság, és azagyagosTisza-völgye határán fekszik. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedttanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező KempingBalástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: azÓpusztaszeren találhatóPallavicini kastély).
Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző.Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. Afolyószabályozások előttiFehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék,Müller-szék,Bíbic-tó), melyek lassanként elmocsarasodnak és folyamatosan pusztulnak. Ezzel együtt jelentős madárvilágnak adnak otthont, messze vidékekről vonzva a környékre azornitológusokat, hiszen költ például ezen a tájon az európai viszonylatban is ritkagólyatöcs és számos máspartimadár.
A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizek elhárítása érdekében sok mélyebben fekvő területrészt feltöltöttek. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például avíztorony és környéke, ahol hajdanánszőlőskertek is voltak, amíg ki nem parcellázták és fel nem töltötték a helyüket.
Növényzete a 19-20. század fordulója előtt a fás pusztákéhoz volt hasonló; mára nagy része kultúrterületté vált, csak kis része maradt meglegelőként, természetes erdős növényzet pedig szinte nem is maradt, talán a szórványosan felbukkanó, magról keltkeskenylevelű ezüstfás (népies nevén olajfás[4]) foltok emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére akommunizmus nem érintette úgy atanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.
A város központján áthalad, annak főutcájaként, nagyjából észak-déli irányban az5-ös főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A környező települések közülKiskunmajsával-Kömpöccel ésÓpusztaszerrel van közvetlen közúti összeköttetése, mindhárommal az5411-es út kapcsolja össze. Érinti a területét azM5-ös autópálya is, melynek legközelebbi csomópontja a központjától mintegy 4,5 kilométerre nyugatra található, közigazgatásilagCsengele területén, a sztráda és az 5411-es út keresztezésénél.
A hazai vasútvonalak közül a települést aCegléd–Szeged-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt:Csengele vasútállomás,Kisteleki szőlők megállóhely ésKistelek vasútállomás. A két előbbi külterületek között létesült, míg a városi állomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze az5411-es út és a vasút keresztezésétől; közúti elérését az előbbi útból északnak kiágazó 54 321-es számú mellékút teszi lehetővé.
Először1420-ban említikoklevélben,[forrás?] helyén már aközépkorban templomos,kun település létezett.[5] A település atörökdúlás után hosszabb időreSzeged pusztája lett.
Kistelek-pusztán1747-ben, afélegyházi út mellettpostaállomás éscsárda közelében hét szállás állt.
Kistelek újkori benépesítése egészen speciális indokból történt. A szeged-pesti országút a kistelki pusztán menve keresztül, gyakran megtörtént, hogy itt a postát kirabolták. A kormány úgy próbált segíteni a bajon, hogySzeged városára1774-ben ráparancsolt, szakítson ki határából 11 ezerhold földet és azt népesítse be. Némi vonakodás után Szeged, a vármegye közreműködése mellett Kistelekre 100 családot hozatott, leginkább aMátra vidékéről, s azoknak elegendő földet bocsátott a rendelkezésükre.[6]A homokotszőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egyfiloxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.
Kistelek1970.január 1-jétőlnagyközség,1984-ben városi jogú nagyközség,1989.március 1-jétőlváros. Öt környező település –Baks,Balástya,Csengele,Ópusztaszer,Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Ott József | független | 1990–1998 | Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[7] |
| MSZP | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 2172 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1670 szavazatot szerzett meg, amivel 76,89 %-os eredményt ért el.[8] | ||
| Nagy Sándor | Fidesz | 1998– | Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 3053 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 1692 szavazatot szerzett meg, amivel 55,42 %-os eredményt ért el.[9] |
| A 2002. október 20-án megtartott választáson a 2933 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2497 szavazatot szerzett meg, amivel 85,13 %-os eredményt ért el.[10] | |||
| Fidesz-KDNP | A 2006. október 1-jén megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 2059 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[11] | ||
| A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2717 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1745 szavazatot szerzett meg, amivel 64,23 %-os eredményt ért el.[12] | |||
| A 2014. október 12-en megtartott választáson a 2319 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1723 szavazatot szerzett meg, amivel 74,3 %-os eredményt ért el.[13] | |||
| A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2447 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1224 szavazatot szerzett meg, amivel 50,02 %-os eredményt ért el, mindössze egyetlenegy szavazattal legyőzve független kihívóját, Mészáros Gábort.[14] | |||
| A 2024. június 9-én megtartott választáson a 3429 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1643 szavazatot szerzett meg, amivel 47,91 %-os eredményt ért el.[1] |
A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.[15]
Itt működik a megyei tejüzem egykori területén az 1994-ben alakultKisteleki M + M Sajtgyártó Kft..[16]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 7138 | 7095 | 6917 | 7067 | 6995 | 7039 | 7072 | 7037 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a város lakosságának 99%-amagyar, 1%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (23,6% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,1% szerbnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[19]
A városdíszpolgárai az alábbi személyek:
