| Garabonc | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Takács Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8747 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 617 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,56 km² | ||
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 35′ 07″,k. h. 17° 07′ 20″46.585161111111,17.12218888888946.585161°N 17.122189°EKoordináták:é. sz. 46° 35′ 07″,k. h. 17° 07′ 20″46.585161111111,17.12218888888946.585161°N 17.122189°E | |||
  Garabonc Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Garabonc weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazGarabonc témájú médiaállományokat. | |||
GaraboncközségZala vármegyében, aNagykanizsai járásban, aZalai-dombságban, aZalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[4]
Zalakarostól 2 kilométerre északra fekszik, aGalambok-Zalaapáti között húzódó7522-es út mentén. Utóbbiból a község déli részén ágazik ki a 75 121-es út, amely azsákfalunak tekinthetőZalamerenyére vezet.
Garabonc nevét 1333-ban apápai tizedjegyzék adatai említették először, majd 1335-ben említette ismét oklevélRada határjárásakor.
A falu aközépkorban a veszprémi káptalan birtoka volt, aki egy 1342-es keltezésű határvita során is említette Garabonc nevét, mely per során a káptalan több előző keltezésű oklevéllel is igazolta, hogy Garabonc ősi idők óta az ő birtoka volt; ígyImre király 1203-as,IV. Béla magyar király 1254-es keltezésű oklevelével is.
1496-ban már templomos hely volt. Boldogságos Szűzről elnevezett oltárának igazgatójaként Gellért nevét említették a fennmaradt iratokban.
A Tallián család levéltárának adatai szerint pedigHunyadi János is innen keltezte egy levelét.
A káptalan 1531-ben kelt összeírásakor 15 portája volt itt a káptalannak.
A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[17]
2022. július 10-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, mert a korábbi polgármester (és vele együtt a helyi képviselő-testület szinte összes tagja) 2021. február 18-án[18] lemondott posztjáról. A két időpont közti szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, a járványhelyzet fennállásának idején ugyanis nem lehetett választásokat tartani Magyarországon. Ebben a közel másfél évben a település polgármesteri feladat- és jogköreit ügyvezetőként a képviselői tisztségét egyedüliként megtartó Szemlics Gergely kapta meg, a lemondott képviselők helyeit a listás választáson 2019-ben mögöttük végzett jelöltek vehették át, de a testület a veszélyhelyzet időtartama alatt nem ülésezhetett.[15]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 715 | 708 | 694 | 634 | 626 | 649 | 630 | 617 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 77,7%, cigány 17,87%, német 3,93%. A lakosok 79,5%-a római katolikusnak, 1,27% reformátusnak, 0,85% evangélikusnak, 1,13% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,83% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 85%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 5,8% németnek, 0,2-0,2% örménynek, románnak, ruszinnak, szerbnek és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,4% volt római katolikus, 0,6% református, 0,5% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (46,2% nem válaszolt).[20]
A község temetőjében helyezték el,2011.január 14-énNémeth Ferenc – a magyar csodaló,Imperiál egykori lovasa – hamvait.
.svg)
