A tisztviselőtelepiMagyarok Nagyasszonya-templom azapszis felől ABécsi kapu azevangélikus templom felől Jókai Mór síremléke. A tervezésnél figyelembe vették Jókai azon kívánságát, hogy sírhantja felett ne legyen kő (Budapest, Fiumei úti sírkert)AzEszterházy Károly Főiskola Comenius Kara Sárospatakon (volt Tanítóképző Főiskola) A pesthidegkút-remetekertvárosi Smaragdtemplom Sírja aFiumei úti sírkertben (11/1-1-27). 2001 óta védett sírja aNemzeti sírkert része Kismarty-Lechner Jenő , születési és 1942-ig használt nevénLechner Jenő Ferenc Bódog (Budapest ,1878 .augusztus 23. – Budapest,1962 .február 26. ) magyar építész, építészettörténeti író.Lechner Ödön unokaöccse,Kismarty-Lechner Loránd fivére.
Lechner Gyula (1841–1917) és Uhink Mária Antónia (1841–1916) fiaként született. Tanulmányait Budapesten végezte. MűködésétHauszmann Alajos irodájában kezdte, 1905-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd adjunktus a műegyetem építészeti karán; 1915-ben építészdoktori oklevelet szerzett, 1928-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korai, nemzeti stílusra törekvő munkáinál nagy hatással voltak rá az észak-magyarországi pártázatosreneszánsz műemlékek . (Állami Tanítóképző,Sárospatak ).
Később klasszicizáló épületeket tervezett. Úttörő egyházépítészeti munkája aremetekertvárosi Szentlélek Plébániatemplom, az ún. Smaragdtemplom. Több, önálló építészettörténeti kutatáson alapuló művet írt.
Tagja volt alengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűzőMagyar Mickiewicz Társaságnak .[ 6] Pásztor János szobrásszal és Gaál Mihály kőfaragóval együttműködve részt vett azuglói Báthory-szobor elkészítésében, azonban az általa tervezett talapzat a háború idején eltűnt, a szobor ma e nélkül látható.[ 7]
A Belügyminisztérium az 1502/1942. számú határozatával engedélyezte a Kismarty név felvételét.[ 8]
1909–1910: elemi iskola, maBaross Gábor Általános Iskola , 1078 Budapest, Hernád u. 42.[ 9] Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült 1912: Asárospataki Tanítóképző Főiskola épülete 1914 k.: elemi iskola, Turzófalva[ 10] Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült 1917: pesterzsébeti Állami Elemi Iskola, ma Lázár Vilmos Általános Iskola[ 9] [ 11] 1924–1926: Vakok Intézetének férfiotthona, 1146 Budapest, Hermina út 21.[ 12] 1928: Ereklyés Országzászló (Füredi Richárddal ),Szabadság tér (Budapest) . 1928:Jókai Mór síremléke (Füredi Richárddal ), Fiumei úti sírkert. 1924–1931: Klasszicizáló stílusban építette a budapestiMagyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot – korábbi nevén Rezső téri, 2016 óta:Magyarok Nagyasszonya téri fogadalmi templom) 1932: Hősök Mauzóleuma, Debrecen, Honvédtemető utca (Szontágh Pállal közös munka)[ 13] 1934: Nemzeti vértanúk emlékműve 1918–1919, (Szobrász:Füredi Richárd )[ 14] [ 15] [ 16] 1935–1936: Budapesti Ferences Mária Missziós nővérek temploma, 1146 Budapest, Hermina út 19.[ 17] 1936: tervei alapján újjáépítették a budaváriBécsi kaput . 1937–1942: A remetekertvárosiSzentlélek-plébániatemplom , „a modern egyházépítészet diadala” 1941: Albertfalvai Szent Mihály templom, 1116 Budapest, Bükköny u. 3.[ 18] ?: az egykori Medgyaszay Színház épülete. Tervben maradt:
1923: Néprajzi Múzeum, Budapest[ 19] 1928-ban a Maglódi úti szeretetházra beadott terve.[ 20] Restaurálta aMagyar Nemzeti Múzeum épületét, a várbeli egykoriMagyar Királyi Helytartótanács copf stílusú dísztermét.
Építési enciklopédia. 1-4. köt. (Tudományos Zsebkönyvtár -sorozat) Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építéséről , Budapest, 1913A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül ; Pátria Ny., Budapest, 1915Szemelvények a reneszánsz építés Magyarországon és határai körül című művészettörténeti tanulmányból ; szerzői, Budapest, 1915Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből , Budapest, 1918Az ókori építés története ; Németh, Budapest, 1919A műemlékvédelem Magyarországon és jövő feladatai ; Németh, Budapest, 1921Az ókori építés története. Néhai Nagy Virgil műegyetemi tanár előadásainak vezérfonala ; 2. bővített kiadás; Németh, Budapest, 1922A régi Pest és Buda , Budapest, 1922Budapest műemlékei , Budapest, 1924A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926 , Budapest, 1927Lechner Jenő. Abbildungen seiner Werke ; Meister der Baukunst, Genf, 1930Budapest városrendezési feladatairól ; Stádium Ny., Budapest, 1938A katolikus templomépítés liturgiai követelményei ; Egyetemi Ny., Budapest, 1942(A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai) Architects Olgyay et Olgyay ; szerk. Kismarty Lechner Jenő, Móricz Miklós; Budai, Budapest, 1946(Művek, művészek. Arts and artists in Hungary) Az építőművészet kis tükre , Budapest, 1940Építőművészetünk a XIX. sz. második felében , Budapest, 1945Családi lakóház (Family House) ; szerk. Gádoros Lajos, ifj. Kismarty-Lechner Jenő, Perényi Imre; Épitéstudományi Központ, Budapest, 1948Lechner Ödön Az elszakításra ítélt Magyarország ; Trianon Múzeum, Várpalota, 2020↑ FamilySearch ↑a b Francia Nemzeti Könyvtár : BnF-források ↑ Házasságkötési bejegyzése a budafoki polgári házassági akv. 34/1906. folyószáma alatt ↑ Tóth Vilmos :Nemzeti nagylétünk nagy temetője. A Fiumei Úti Sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára. Budapest :Nemzeti Örökség Intézete . 2018. 86. o. ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/cb/01/9c/32-7e71-e30f-6007-9e2e60f65109.jpg ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o. , library.hungaricana.hu.↑ Gerencsér Tibor: Az elfelejtett szobor históriája - A zuglói Báthory-szobor. Hitel, 24. évf. 11. sz. (2011. november), 35-55. o. epa.oszk.hu↑ MÉM MDK Lechner Jenő iratai, Házassági anyakönyvi kivonat másolata. A kezdeményezés állítólag Lechner Kamilltól (Jenő unokaöccse) jött. In: Bodó Péter: Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962) életműve. Doktori (PhD) értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarTörténelemtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2024. 9. oldal, főszöveg és 57. lábjegyzet.[1] ↑a b https://pestbuda.hu/cikk/20220227_a_masik_lechner_hatvan_eve_hunyt_el_kismarty_lechner_jeno ↑ Sváb Gyula:Újabb állami népiskolák Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám ↑ https://epiteszforum.hu/partazatok-a-villatol-a-felhokarcoloig ↑ https://budapest100.hu/house/hermina-ut-21/ ↑ https://www.kozterkep.hu/47105/a-hosok-mauzoleumanak-cimerei ↑ Vértanúk szobrának leleplezése a Vértanúk terén , filmhiradokonline.hu↑ A Nemzet vértanúinak emlékműve 1918–1919 , gallery.hungaricana.hu↑ A főváros ifjúsága ledöntötte az Ellenforradalmár-emlékművet , filmhiradokonline.hu↑ http://nol.hu/archivum/archiv-50665-35883 ↑ https://lechnerkozpont.hu/cikk/ikarovics-elvtars-az-albertfalvi-templomban ↑ Ilyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz PestBuda, 2022. május 24.↑ https://epiteszforum.hu/nagyobbat-almodok-trianon-es-a-magyar-epiteszet-ii- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Kenyeres Ágnes . Budapest: Akadémiai. 1969. Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966) Művészeti kislexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973) Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 684. o.ISBN 963-05-6410-6 Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990–1991 ; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Budapest, 1990(Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap