| Becsvölgye | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bicsák Richárd (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8985 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 681 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,4 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 45′ 32″,k. h. 16° 40′ 52″46.7589,16.6811346.758900°N 16.681130°EKoordináták:é. sz. 46° 45′ 32″,k. h. 16° 40′ 52″46.7589,16.6811346.758900°N 16.681130°E | |||
  Becsvölgye Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Becsvölgye weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBecsvölgye témájú médiaállományokat. | |||
BecsvölgyeközségZala vármegyében, aZalaegerszegi járásban.
AGöcsejben,[3] aZalai-dombság területén fekszik. Nyugati határánál a Salomfai-patak[4], keleti határánál aKislengyeli-patak fut. Mindkettő aCsertába folyik.[5] A két patak völgyében és a köztük lévő magasabb területen épült a falut alkotó hét kisebb településrész (szer, göcseji elnevezéssel szeg):Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg. Központi részén Barabásszeg és Pajzsszeg helyezkedik el, itt laknak a legtöbben. Salomfa ma már lakatlan, s Kereseszegnek is csak két lakosa van. Kislengyel viszont fejlődő településrész.[6]
Ami a falu nevét illeti, aBecs név eredete vitatott, egyesek szerintavar eredetű, jelentése lehetkörvár,őrtorony,őrhely is, de személynévből is eredeztethető.[7] Aszeg/szer szó helyet, területet jelent.[6]
Szomszédos települések: keletre Gombosszeg, délkeletrePetrikeresztúr, északraKustánszeg, délnyugatraSzilvágy, délre pedigBarlahida.[3]
A környék aperm időszakban süllyedésnek indult. Ebből a korból származnak az itt előforduló legöregebb kőzetek.
Atriász korszak üledékei jelentős szénhidrogénkészletet tartalmaznak.
Ajura időszak és akréta időszak során újabb üledékrétegek rakódtak a korábbi üledéktakaróra.
Azeocén korban egy újabb süllyedés miatt tenger öntötte el a területet, de azoligocén idején újra szárazra került.
Amiocén korban ismét süllyedés történt, melynek során vastag üledéktakaró rakódott le. A tenger visszahúzódásával újra szárazfölddé vált, majd az ős-Mura és az ős-Rába kialakította a zalai térség hordalékkúpjait. Az eljegesedések során/után túlnyomóan homokos, vályogos löszös talaj jött létre.[8]
Nem zárt, hanem hét elkülönülő, szerből/szegből álló jellegzetesszeres település Zalaegerszeg vonzáskörzetében.[9] (A szereket/szegeket 1943-ban egyesítették.)[10] Legnagyobb problémája ma az elöregedés és elvándorlás, főként Zalaegerszegre.
A településen 770 fő él 348 lakóházban, tehát a lakóházankénti népsűrűség 2,2 fő.[11] Területe 2140 hektár,[12] népsűrűsége nem éri el a 36 fő/km²-t.
A településnek ivóvízhálózata[13] és 2012 óta közcsatornázása is van.[12][14]
Amegyeszékhely felől aLenti térségéig húzódó7405-ös úton, déli irányból, a75-ös főút felől a7415-ös úton, keletről,Gombosszeg irányából a7414-es úton érhető el,[5]Kustánszeggel pedig egy önkormányzati út köti össze. (A 7415-ös út nem érinti a település területét, déli határától nem messze torkollik a 7405-ös útba.)
Autóbuszjáratok áthaladnak a településen,[15] devasútvonal nem érinti.[16]
A terület éves csapadékmennyisége meghaladhatja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónapok ajúnius–július. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás; télen hull a legkevesebb csapadék. Az évi csapadékos napok száma 95 körül alakul. Havazásra elsősorban december és február között lehet számítani. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra. A 30 °C nappali átlaghőmérsékletű napok száma kevesebb mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap. Az első fagyos napoktóber 15-e körül, az utolsó általábanáprilis 25-26 környékén fordul elő. A tenyészidőszak 174-175 napot tesz ki. A völgyekben a mélyebb elhelyezkedés miatt gyakori aködképződés.[17]
Zala vármegye egyik legrégebben létesült települése. Barabásszegen egy körülbelül 5800 éves,rézkori női vénuszfigurára bukkantak,[18] ésbronzkori leleteket is találtak a területen.[19]
Azókorban a közelben haladt aborostyánút.[20]
Barabásszeg északi területén állt a mai Becsvölgye legelső településrésze, amelyet egy 1178-ból fennmaradt okiratterra Bech néven, Kislengyelt pedig külön településként említ.[21] Akkoribanterra Bech közelében állt egy templom, amely a török hódoltság idején elpusztult. Későbbi források szerint aközépkorbanBecsszegnek is hívhatták.[21] Az egykori Becsszegben 1497-ben Becsvölgyi, 1513-ban Becs, 1542-ben ismét Becsvölgyi nevezetű nemesi családokat írtak össze. A mai falu területén számos kisnemesi család is élt, akiknek nem voltakjobbágyaik, földjeiket maguk művelték, esetleg cselédet alkalmaztak.[20]
A török portyák idején a lakosoknak gyakran kellett települniük védettebb helyekre, emiatt a középkorban létesült szegek, illetve részeik egyrésze ma már más helyen található, mint alapítása idején. A török hódoltság idejéből fennmaradt okmányok például nem említenek terra Bech nevű települést, lakosai akkor feltehetőleg Barabásszegbe költöztek.[21]
Areformáció idején sokan áttértek az újabb hitekre, de a 18. század végén Zala vármegye nagyobb részén legtöbbjük visszatért akatolikus vallásra, amitBiró Márton veszprémi püspök erőszakos fellépése is elősegített.[20] Mindamellett Barabásszegen 1787-ben már templomot építethettek a protestánsok is.[20][22]
1845-ben 79 nemest írtak össze a településen.[23]
1943-ban került egyesítésre a sok településrész, ekkor jött létre a mai Becsvölgye.[10] Római katolikus temploma1949–50-ben épült.
Az 1940-es és 1950-es években olajkutakat fúrtak a községben.
Az 1980-as évek végén 24 kilométer vízvezetéket és 15 kilométer burkolt úthálózatot, 2012-ben pedig csatornahálózatot építettek.[24]
Becsvölgye mezőgazdasági település. A környező erdők 1945 után állami tulajdonba kerültek, de a legtöbb ma már ismét magántulajdonban van.[6][25] A Zala Megyei Kormányhivatal igazgatása alatt állnak, és a Baki erdőtervezési körzethez tartoznak.[25]
Egy 2000-es felmérés szerint a falu lakóinak többségét 18-59 év közöttiek alkotják, s őket a 60 a év felettiek követik.
Az1998-as magyarországi önkormányzati választáson három független jelölt indult a polgármesteri székért, Kovács Gyuláné, Németh Csaba és Magai Ágota Éva, a hivatalban lévő polgármester, aki megtarthatta pozícióját. A képviselő-testületi helyekért 19 jelölt indult, akikből 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Héder József, Luczi Mária, Mileji Kálmánné, Mileji László, Molnár István és Szabóné Móricz Mária.[26]
A2002-es magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki ismét polgármester lett. A képviselő-testületi helyekért 8 jelölt indult és mind képviselők lettek. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Egyed Gyula Csaba, Horváth Ferenc, Horváth József, Luczi Mária, Sárkőzi György és Szabóné Móricz Mária.[27]
A2006-os magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki negyedszerre is polgármester lett. A képviselő-testületi helyekért 13 jelölt indult, akik közül 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Háriné Vörös Éva, Horváth Anita, Luczi Mária, Szabóné Móricz Mária és Tóth Balázs.[28]
A2010-es magyarországi önkormányzati választáson egy jelölt indult a polgármesteri címért, Magai Ágota Éva. A képviselő-testületi helyekért 12 jelölt indult, akikből 4 lett képviselő. A képviselők névsora: Bicsák Richárd, Kovács Roland, Szanati István és Tóth Balázs.[29]
A2014-es magyarországi önkormányzati választáson 670 fő szerepelt a névjegyzékben, ebből 389 fő adta le a szavazatát, amelyből 6 bizonyult érvénytelennek. Kovács Gyuláné független jelölt 192 (50,13%), míg Magai Ágota Éva, a korábbi polgármester[30] és független jelölt 191 szavazatot (49,87%) kapott.[31] A szoros eredmény miatt fellebbeztek, ám ez nem változtatott az eredményeken, ezért Kovács Gyuláné lett a polgármester.[32] Az egyéni listán 12 független jelölt indult, ebből 4 lett képviselő. 670 fő szerepelt a névjegyzékben, 389 fő jelent meg a szavazáson és 1 szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Szanati Istvánt 284, Bicsák Richárdot 215, Baksa Ferencnét 163 és Mileji Lászlót 160 szavazattal képviselőkké választották.[31] 2015-ben a képviselő-testülete feloszlatta magát.[33][34]
A 2016. október másodikán tartottnépszavazáson a választók 50,2 százaléka adta le szavazatát a településen, amelyből 95,11% aNem lehetőséget választotta, 1,83% azIgen lehetőségre voksolt. A leadott szavazatok 3,06 százaléka érvénytelen szavazat volt.[35]
A2019-es magyarországi önkormányzati választáson a településen 645 választópolgár adhatta le voksát.[36] A választáson két polgármesterjelölt indult, mindkettő függetlenként: Bicsák Richárd és Kovács Gyuláné. Az egyéni listás jelöltek mindegyike függetlenként indult. A jelöltek a következők voltak: Bán Jánosné, Geráth László, Kovács Gyuláné (polgármesterjelöltként is indult), Mileji László, Szabó József, Szanati István, Tóth Balázs.[37]
A településen 2015 őszén időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[47] A választást eredetileg szeptember 20-ára írták ki, de aznap mégsem lehetett megtartani elegendő számú jelölt hiányában.[48] Az újabb választás időpontját két héttel későbbre, október 4-ére tűzték ki, és akkor már bőven akadtak vállalkozó szellemű jelöltek: a polgármesteri posztért hárman, a négy képviselői helyért 15-en szálltak ringbe.[45]
Népessége 1870-től számítva a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint:
| Év | Lakosság (fő) | Változás % |
|---|---|---|
| 1870[11] | 426 | - |
| 1880 | 426 | -0 |
| 1890 | 683 | +48,3 |
| 1900 | 874 | +25 |
| 1910 | 1184 | +30,8 |
| 1920 | 1303 | +9,6 |
| 1930 | 1493 | +13,7 |
| 1941 | 1655 | +9,4 |
| 1949 | 1506 | -11,7 |
| 1960 | 1381 | -7,8 |
| 1970 | 1278 | -7,7 |
| 1980 | 1085 | -16,2 |
| 1990 | 984 | -9,7 |
| 2001 | 880 | -10,1 |
| 2011 | 822 | -6,8 |
| 2015 | 770 | -16,2 |
| Lakosok száma | 791 | 785 | 770 | 738 | 687 | 703 | 700 | 681 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
Becsvölgye lakosságának száma 2015-ben 770 fő volt, amely Zala megye lakosságának 0,28%-a. Népsűrűsége alacsony, a 36 fő/km²-t sem éri el a széttördelt településrendszer következtében, amely miatt viszonylag nagy kiterjedésű területen fekszik. A település 348 lakóházában átlagosan 2,2 ember él.[11]
2000-es felmérések szerint a leggyakoribb korosztály 18-59 év közötti, a második leggyakoribb korosztály az idős, 60 év feletti. A település legnagyobb problémája az elöregedés és elvándorlás, legfőképp Zalaegerszegbe.[12]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,3%, cigány 2,7%, német 1,48%. A lakosok 44,9%-a római katolikusnak, 20,2% reformátusnak, 1,34% evangélikusnak, 4,74% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,1% nem nyilatkozott).[49]
2022-ben a lakosság 82,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 1% németnek, 0,1% bolgárnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,1% volt római katolikus, 16% református, 0,9% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[50]
A Becsvölgye címerében látható fa életszimbólum. (Valószínűleg a falu egyik nevezetességét, a Rákóczi-tölgyet is jelképezi.) A fa feletti nap az energia jelképe. A patakokat jelképező sávokon elhelyezkedő hét csillag egy-egy településrészre utal.[51]
.svg)
