Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kiskoszmály(Malé Kozmálovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1332 | ||
| Polgármester | Ladislav Pisch | ||
| Irányítószám | 935 21 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 381 fő(2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 172 m | ||
| Terület | 9,22 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′,k. h. 18° 31′48.283333333333,18.51666666666748.283333°N 18.516667°EKoordináták:é. sz. 48° 17′,k. h. 18° 31′48.283333333333,18.51666666666748.283333°N 18.516667°E | |||
| Kiskoszmály weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKiskoszmály témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
Kiskoszmály (szlovákulMalé Kozmálovce) községSzlovákiában, aNyitrai kerületLévai járásában.
Lévától 14 km-re északnyugatra, aGaram jobb partján fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már azújkőkorszakban is éltek emberek. A koraközépkorban nagymorva erődített település állt itt.
A mai település neve – mely már a győztes Pozsonyi csatát megelőzően népesült be magyar lakossággal – az1332-ben felvett pápai tizedjegyzékben bukkan fel először, majd1372-ben említik"Kys Kozmál" alakban. Sárói nemesek birtoka, majd1489-tőlGímes várának uradalmához tartozott.1601-ben 35 ház állt a településen.1618-ban megtámadta és felégette atörök. 1619-ben hódolt falu volt.[2]1718-tól azérsekújvári uradalom része. A18. század elején kastély épült itt, mely később úgy megrongálódott, hogy le kellett bontani.1828-ban 89 háza volt 583 lakossal, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1853-banOrdódy Ágoston segítségével a katolikusok saját iskolát hoztak létre.[3]
Az I. világháborút követően aKálvini-Református Timóteus Társaság árvaházat alapít és tart fenn. Pedagógiai szaktanácsadójaKarácsony Sándor debreceni professzor, a XX. század legkiemelkedőbb magyar pedagógusa volt. A II. világháborút követő etnikai tisztogatás során szűnt meg, mikoris a falu magyar lakosságát kitelepítették, vagy deportálták.
Fényes Elek geográfiai szótárában így ír:"Kis-Koszmály, (Kozmalovcze), Bars m. magyar falu, a Garan jobb partján, Uj Barshoz 1/2 mfd. 313 kath., 186 ref. lak. Földjei jó buzát, rozsot teremnek, szőlleje, s tölgyes erdeje van. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva."[1]Archiválva2007. szeptember 27-i dátummal aWayback Machine-ben
Atrianoni békeszerződésigBars vármegyeLévai járásához tartozott.1918-ban a nagybirtokot felparcellázták.
1985-1994 közöttTolmácshoz csatolták.
1880-ban 664 lakosából 589 magyar és 42 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 676 lakosából 659 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 642 lakosából 612 magyar és 30 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 613 lakosából 572 magyar, 38 szlovák és 3 német anyanyelvű volt. Ekkor 365 katolikus, 238 református és 10 izraelita lakta a falut.
1921-ben 572 lakosából 528 magyar és 37 csehszlovák volt.
1930-ban 620 lakosából 467 magyar és 152 csehszlovák volt.
1941-ben 619 lakosából 595 magyar és 20 szlovák volt.
Az 1920-as években a még színmagyar falu lakosából aBeneš-dekrétumok miatti kitelepítés, illetve deportálás és szlovák betelepítés után a község nemzetiségi képe teljesen megváltozott.
2001-ben 402 lakosából 348 szlovák és 48 magyar volt.
2011-ben 391 lakosából 350 szlovák és 30 magyar volt.
2021-ben 381 lakosából 323 (+1) szlovák, 13 (+2) magyar, 6 egyéb és 39 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
ALévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
