Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kisgyalán | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Somogy |
| Járás | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Horváth Zoltán (független)[1] |
| Irányítószám | 7279 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 180 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 19,87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,41 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 22″,k. h. 17° 58′ 33″46.422869444444,17.97588888888946.422869°N 17.975889°EKoordináták:é. sz. 46° 25′ 22″,k. h. 17° 58′ 33″46.422869444444,17.97588888888946.422869°N 17.975889°E | |
  Kisgyalán Pozíció Somogy vármegye térképén | |
| Kisgyalán weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazKisgyalán témájú médiaállományokat. | |
KisgyalánközségSomogy vármegyében, aKaposvári járásban.
Somogy vármegye dombos keleti részén helyezkedik el, aBaté-Igal közti6503-as út mellett, de a központján csak aNaktólGölle érintésével idáig húzódó6518-as út vezet keresztül. A mai helyén a község az 1700-as évek elején alakult ki, a határos községek:Büssü, Gölle,Fonó ésZimány. A falu határát északon a „Hársasi út”, keleten a „Nagyárok”, délen a Gázlói-víz, nyugaton a Kerekesi árok határolja. A falu határa lankás, dombos jó termő agyagos föld, ami meghatározza a lakosság foglalkozását.
GyalánÁrpád-kori település. Nevét1250-ben említette először oklevél aSzák nemzetség Gyaláni ágával kapcsolatban. Az e nemzetségből valóI. Konrád1240-benMária királyné pohárnokmestere volt, és ő vitte hírülIV. Béla királynakV. István születését. A Jó hírnek örvendő apa, IV. Béla király I. KonrádnakPodár Veszprém vármegyében levő falut adta jutalmul, majd1250-ben megvette I. Konrádnak a rokonának, az utód nélkül elhalt Herrandnak a birtokai közül a Komárom vármegyeiTerjént, a Somogy vármegyei Gyalánt ésVárong felét is.1346-ban I. Konrád fia,I. János lakhelyekéntGyalán, vagyVárong volt említve és mint tolnamegyei nemes szerepelt az oklevelekben.
1851-benFényes Elek írta a településről:
Gyalán, magyar falu, Somogy vármegyében, 316 katholikus, 7 zsidó lakossal, katholikus fiókszentegyházzal. Fekete földje gazdag termékenységü. Ezelőtti birtokosabuzért is termesztett, de rég megszűnt. FöldesuraFestetics Antal. Utolsó posta Kaposvár.
A20. század elejénSomogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 458 magyar lakosa volt. Ebből 450 római katolikus, 2 református, 6 izraelita volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 204 | 204 | 194 | 195 | 187 | 191 | 202 | 180 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,9% (15,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 86,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% németnek, 2,7% cigánynak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 4,3% református, 0,5% evangélikus, 0,5% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (41,7% nem válaszolt).[12]
