Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Kiscsősz | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8494 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 115 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 11,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,04 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kiscsősz weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazKiscsősz témájú médiaállományokat. | |||
KiscsőszközségVeszprém vármegyében, aDevecseri járásban.
Celldömölktől délkeletre,Csögle ésIszkáz közt fekszik.
Központján, annak főutcájaként csak azIszkáztólCsögle érintésévelKülsővatig húzódó8413-as út halad végig, ezen érhető el a két végponti település irányából. Közigazgatási határszéleit, délkeleti és északnyugati irányból érintik még a8403-as, illetve a8415-ös utak is, ezek azonban a lakott területeit messze elkerülik.
Vasútvonal nem érinti. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség aSzékesfehérvár–Szombathely-vasútvonalKarakószörcsök megállóhelye, vagy az előbbi vonal és aBoba–Bajánsenye-vasútvonal közös szakaszánakBoba vasútállomása.
Nevét 1212-ben mint királyi birtokot Csősz alakban említették először az oklevelekben, királyi csőszök lakhelye volt. 1426-ban királyi adományaként a somlóvásárhelyi apácák tulajdonába került. A falu atörök időkben először 1559-ben, majd 1596-ban is elpusztult. A17. században azóbudai klarisszák birtokai közé tartozott, majd a18. század végére kamarai birtok lett.
A falu lakossága nagyrészt szőlőművelésből él.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 108 | 108 | 111 | 104 | 105 | 109 | 110 | 115 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76%, református 2,9%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 2,9% (12,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 71,4% volt római katolikus, 4,8% református, 2,9% evangélikus, 1,9% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (19% nem válaszolt).[12]
Szent Imre templom.