| Csányoszró | |||
 | |||
| Csányoszró református temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Komóczi Richárd (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7964 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 531 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,56 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 52′ 54″,k. h. 17° 54′ 29″45.88166667,17.9080555645.881667°N 17.908056°EKoordináták:é. sz. 45° 52′ 54″,k. h. 17° 54′ 29″45.88166667,17.9080555645.881667°N 17.908056°E | |||
  Csányoszró Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Csányoszró weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazCsányoszró témájú médiaállományokat. | |||
CsányoszróBaranya vármegyében, aSellyei járásban található község.
AzOrmánság középső-északi részén helyezkedik el,Sellyétől 4 kilométerrre keletre.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala aHarkány-Sellye-Darány közt húzódó5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A megyeszékhelyről,PécsrőlVajszlón vagySzentlőrincen keresztül közelíthető meg, az5801-es vagy az5805-ös úton.
A települést a hazai vasútvonalak közül aBarcs–Villány-vasútvonal érinti, amelyen azonban2007 március eleje óta nem közlekednek vonatok. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így aSzentlőrinc–Sellye-vasútvonalSellye vasútállomása kínálja.
CsányoszróÁrpád-kori eredetű település, területe ahonfoglalás után aKán nemzetség birtokai közé tartozott; itt állt az oszrómindszenti apátság kolostora. A későbbi Kiscsány neve1257-ben szerepelt először az oklevelekbenChan alakban írva, Oszró nevét pedig1475-ben említették előszörOsztro alakban. Aközépkorból a két említett település mellett egy harmadik falut is említenek ugyanerről a területről, Zsen néven, ez a török hódoltság alatt elpusztult. A mai Csányoszró Kiscsány és Oszró1934-ben történt egyesítése nyomán jött létre.[3]
A falu szövőasszonyai híresek voltak a környéken, de a mintegy 600 lakosú kis ormánsági település még ma is azok közé a falvak közé tartozik, ahol jó néhány háznál megtalálható egy-egy régiszövőszék. Az itt készült, fehér alapon vörös mintákkal díszített szőttesek művészi szépségűek.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 677 | 672 | 656 | 597 | 579 | 557 | 559 | 538 | 531 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 35,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (11,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 14% cigánynak, 1,3% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% lengyelnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 24,8% református, 0,2% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (23,3% nem válaszolt).[13]
