Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kisbudmér | |
 | |
| Kisboldogasszony római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Bólyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kelemen Ferenc (független)[1] |
| Irányítószám | 7756 |
| Körzethívószám | 69 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 91 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 17,31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,72 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 53″,k. h. 18° 26′ 46″45.91463,18.4462345.914630°N 18.446230°EKoordináták:é. sz. 45° 54′ 53″,k. h. 18° 26′ 46″45.91463,18.4462345.914630°N 18.446230°E | |
  Kisbudmér Pozíció Baranya vármegye térképén | |
 AWikimédia Commons tartalmazKisbudmér témájú médiaállományokat. | |
Kisbudmér (németül:Kleinbudmer,[3]horvátul:Mali Budmir[4])községBaranya vármegyében, aBólyi járásban.
Villánytól északra,Bólytól délnyugatra fekszik. A szomszédos települések: észak felőlNagybudmér, északkelet felőlBorjád, kelet felőlPócsa, dél felőlKisjakabfalva, nyugat felől pedigIvánbattyán.
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el, az5701-es útból Borjád központjában nyugatnak kiágazó 57 103-as, majd a nagybudméri elágazást elhagyva az 57 104-es számú mellékúton. A szomszédai közül, Borjádon felül csak Nagybudmérral van közúti kapcsolata.
Az oklevelek1285-ben említették először,Budmer néven. Már a középkorban két falut alkotott, melyet1339-től Alsó- és Felső- előnévvel különböztettek meg. A település aBudmér nemzetségbeli Budméri család birtoka volt, akik a megye közéletében játszottak szerepet.
1298-banBezedek mellett voltak birtokosok.
1308-ban a család egyik tagja [Óvári] Konrád fia Jakab szolgálatában állt.
1308-banKároly Róbert király az örökös nélkül elhalt Leus birtokát Becsei Imrének adta, de a beiktatásának Leus unokaöccsei András fia Mihály és Gergely ellentmondtak.
1332-ben papja 1 fertó,1335-ben 8 báni pápai tizedet fizetett.
Atörök megszállás kipusztította a lakosságot. Később, bárszerb lakosság kis létszámban visszatelepült, a16. században nagy számúnémet lakosság telepedett le, meghatározva ezzel a falu képét. Később magyar lakosság is megtelepedett itt.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 97 szavazásra jogosult lakos közül 77 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két jelölt, az ezúttalFideszes színekben induló Novacsek János addigi polgármester és egyetlen kihívója, Kunné Dobos Mária Katalin független jelölt között.[13] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg, némileg magasabb részvételi aránnyal, de eredményt ekkor sem sikerült elérni: a 84 érvényes szavazat ekkor is fele-fele arányban oszlott meg kettejük között.[14] A településvezető személyéről csak egy újabb időközi választáson sikerült dönteni, 2003. augusztus 3-án, amikor is 85 érvényes szavazat született – eleve kizárva a két jelölt közti szavazategyenlőséget – és Novacsek János 11 szavazattal felülmúlta ellenfele eredményét.[8]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 108 | 107 | 106 | 101 | 97 | 88 | 95 | 89 | 91 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 3,4% németnek, 1,7% románnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44%, református 4,3%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 21,6% (29,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 79,5%-a vallotta magát magyarnak, 17% németnek, 4,5% cigánynak, 1,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 6,8% görög katolikus, 1,1% református, 1,1% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (44,3% nem válaszolt).[16]
ABólyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
