| Bodolyabér | |||
 | |||
| Harangláb (Egyházasbér falurészen) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Zoltánné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7394 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 197 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,09 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 12′,k. h. 18° 07′46.2,18.1166666746.200000°N 18.116667°EKoordináták:é. sz. 46° 12′,k. h. 18° 07′46.2,18.1166666746.200000°N 18.116667°E | |||
  Bodolyabér Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Bodolyabér weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBodolyabér témájú médiaállományokat. | |||
BodolyabérközségBaranya vármegyében, aKomlói járásban.
AMecsek hegység északi részén,Sásdtól délre,Komlótól nyugati irányban helyezkedik el. Közigazgatási területének északi részeit érinti a66-os főút és azOroszló-Szentlőrinc közti6601-es út is, de központján csak aMagyarszék-Kishajmás közti6602-es út halad végig.
Vasúton aDombóvár–Komló-vasútvonalon közelíthető meg, amelynek egy megállási pontja van itt,Bodolyabér megállóhely.
Bodolyabér két település;Kisbodolya ésEgyházasbér egyesülésével jött létre1950-ben. Kisbodolya és Egyházasbér nevét egyaránt1332-ben említették először az oklevelek. A települések lélekszáma atörök idők után indult növekedésnek.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 237 | 237 | 206 | 199 | 210 | 190 | 193 | 186 | 197 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
Az1990-es népszámláláskor 318,2001-ben 308,2008 január 1-jén pedig 246 lakosa volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 30,2% cigánynak, 1,7% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 0,9%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 14% (19,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 23,7% cigánynak, 1,1% bolgárnak, 0,5-0,5% görögnek, németnek, románnak és szlováknak, 4,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 1,1% református, 0,5% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (52,1% nem válaszolt).[12]
