Ez a lap egy ellenőrzött változata
Kisbodak | |||
Szent Balázs és Szent László templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Mosonmagyaróvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Timár Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 9234 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 357 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 38,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,1 km² | ||
Időzóna | CET,UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kisbodak weboldala | |||
![]() AWikimédia Commons tartalmazKisbodak témájú médiaállományokat. | |||
KisbodakközségGyőr-Moson-Sopron vármegyében, aMosonmagyaróvári járásban.
A település aSzigetköz középső harmadában, aDuna jobb partján található,Győrtől mintegy 30 kilométerre nyugatra,Mosonmagyaróvártól pedig nagyjából 15 kilométerre keletre fekszik.
Megközelíthető a szigetközi1401-es és1405-ös utak irányából,Halászi felőlPüskin keresztül, vagyDarnózselinél letérve ugyancsak az 1405-ös úton,Lipót,Dunaremete valamint Püski érintésével. Püski központjából a 14 105-ös számú mellékút vezet Kisbodakra.
Szájhagyományok szerint az„Ezer-szigetek” egyik akkori magaslatán épültBodak vagyBodajk nevű halásztelep, amelyszláv eredetű neve után ítélve nádasos, sásos, vízinövényekkel telített, mocsaras hely lehetett. Anyelvtudomány viszont azt vallja, hogy a Bodak helynév pusztaszemélynévből keletkezettmagyar névadással. Ez persze nem zárja ki a név szláv eredetét. Írásban Bodakot1330-ban említik először, mint a Héderváry család birtokát. Ekkor még egy falu lehetett. A „Kys Bodak” név – miként „Nagy Bodak” is –1591-ben fordul elő első ízben, aDunaáradásainakmederváltásainak következtében. Háborús veszedelmek a vizek védelmében ekkortájt aligha érték, a víz viszont valószínűleg többször elpusztította. A krónikák az1712. és az1736. éviárvizek pusztításait kiemelten említik.
Kisbodak egyházilag azEsztergomi főegyházmegyéhez tartozott, acsallóköziesperességnek alárendelve, egészen1991-ig. Afalulelkészei évszázadokon keresztülPüski leányegyházaként tevékenykedtek. Lakossága a15–18. században főkénthalászattal foglalkozott. Aközség határában híres malmok működtek. Később, a 18–19. századbanaranymosással is próbálkoztak. A 18–19. század fordulóján azonban újabb pusztítások érték.Napóleon élelem után kutató, de azt már nem nagyon találó katonái1809-ben felperzselték a falut.1828-ban épült fel a község első iskolája, melynek első tanítója Pergler János iskolamester, egyben nótárius (jegyző) volt. 1851-ben tűzvész égettei porrá a falut. 1870-ben 472 katolikus, 21 zsidó, 2református és 1evangélikus lakta, 1900-ban pedig alakossága már csaknem 600 fő volt. Az első világháborús mozgósításkor 50 fő vonult be, közülük 22 halt hősi halált. 1929-ben a falu lakossága 569 főt számlált, akik 10zsidó kivételévelkatolikusok voltak. A községben ekkor Önkéntes Tűzoltó, Levente, ill. Lövész Egyesület működött. Katolikus elemi iskolájában, 1 tanteremben, 6 osztály 68 rendes tanulója mellett 31 ismétlő iskolást is oktattak.Szeghalmy Gyula 1938-ban atelepülés 94 házában 532 lakosról tett említést, akik főkéntföldműveléssel foglalkoztak. A lélekszám amásodik világháború óta folyamatosan csökken.
Az1950-es évek első felében kéttermelőszövetkezet alakult a faluban, ezek1956-ban felbomlottak. Az1954. évi nagyárvíz pusztította a falut, mely ekkor költözött a Dunától távolabb eső mai helyére, a korábban a falun kívül felépített iskolaépület köré. Az árvíz után hatalmas földtömegeket mozgattak meg, hogy megerősítsék atöltést, ez újabb értékes termőterület elvesztését jelentette. A több szempontból is hátrányos helyzetű településen a helyi munkalehetőségek beszűkülése, avárosba való napi ingázás nehézségei, azoktatási intézmény „elköltöztetése” a fiatalok elvándorlását vonja maga után, ez viszont a lakosság elöregedését, ezáltal a lélekszám fokozatos csökkenését eredményezi. Az utóbbi időszakban pedig aDuna elterelése miatt tapasztalhatóvízhiány sújtotta a falut a környező településekkel együtt. Az1960-ban még 510 lakosú Kisbodak lélekszáma1996 végén 384 fő volt. Mára azonban újra növekvő a lakosság száma. A községvízvezeték- éscsatornahálózattal rendelkezik, az előbbihez 150, az utóbbihoz eddig 77lakás csatlakozott. A településen semóvoda, semalapfokú oktatás nem működik, a gyermekekPüskire jártak át (2007. augusztus 31-ig). A szomszéd településen van aháziorvosi szolgálat székhelye, valamint azegyháziparókia.
A településnek1990 óta önállóönkormányzata van. Azigazgatási teendőket a püskikörjegyzőség látta el2007. december 31-ig. 2008. január 1-jével Dunaremete községgel együtt Püski körjegyzőség megszűnését követően egy új, a Darnózseli központú Darnózseli - Dunaremete-Kisbodak körjegyzőséghez tartozik. A kisbodaki és dunaremetei kisdiákok, illetve óvodások pedig 2007. szeptember 1-jétől Darnózselibe járnak a Szigetköz Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatói Intézménybe, és a Gólyavár Körzeti Napköziotthonos Óvodába, illetve annak a Püski község területén működő tagóvodájába.Helyben található egy gyönyörűen felújított művelődési ház, benne több mint 3000 kötetes könyvtárral. A faluban egy élelmiszerbolt, illetve két vendéglátóhely található. A községben 40 körüli atávbeszélő fővonalak száma, de az internetes hálózat (rádiós) teljesen lefedett. Aképviselő-testületházhelyeket alakíttatott ki a letelepülni szándékozók részére.
A településen 2015. március 29-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] mert az előző polgármester 2014. december 10-én elhunyt.[12][13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 343 | 348 | 359 | 332 | 370 | 376 | 357 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 5,6% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,3%, református 2,3%, felekezeten kívüli 10,1% (17,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% németnek, 2,2% szlováknak, 0,3% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[15]
Afalu nagyon gazdaghagyományokban ésszokásokban. Ez aközség viszonylagos elzártságával magyarázható. A szokások közül érdemes megemlíteni a Balázs-járást, a Pünkösdi királyné-járást, a Szent Család járást, valamint a még ma is élő lakodalmas szokásokat. A község nevezetessége a falu közepén álló kőkereszt, melyet aföldesúr neje, Khuen Máriagrófné állíttatott1817-ben. A hagyomány szerint eredetilegtemplomot akart építtetni, de erről lebeszélték attól félvén, hogy azutódoknak sokba kerül majd a fenntartása.1993-ban épült fel a falumodern temploma, Becker Gábor és B. Greskovics Klára tervei alapján. A templomotSzent Balázs ésSzent László tiszteletére szentelték fel1993. szeptember 5-én. A falu környéke gazdagtermészetiértékekben, atelepülés határában elterülő Pálffy-erdő aSzigetközi Tájvédelmi Körzet része. ADunamellékágaiban horgászni, csónakázni lehet.
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (CEBA Kaposvár, 2004) Bárdos Dezső írása.