Kijev, vagy ukránulKijiv (Київ,IPA: [ˈkɪjiw],oroszul:Киев / Kijev)Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa. Ukrajna észak-középső részén, aDnyeper mentén található. Lakosainak száma hivatalosan 2 963 199 (2020), de becslések szerint a nem nyilvántartott bevándorlókkal együtt ténylegesen meghaladja a hárommilliót, így Kijev Európa hetedik legnépesebb városa.Kelet-Európa fontos ipari, kulturális és tudományos központja.
Számos high-tech iparágnak, felsőoktatási intézménynek és történelmi nevezetességnek ad otthont. A város kiterjedt tömegközlekedési rendszerrel és infrastruktúrával rendelkezik, beleértve a kijevi metrót.
Kijev az ország északi-középső részén, aDnyeper folyó két partján fekszik. A város eredetileg csak a folyó jobb partján települt, de a20. században a bal partra is átterjeszkedett. A folyó a város határain belül számos mellékágat és szigetet képezett. A várost északról aDeszna folyó és a Kijevi-víztározó, délről a Kanyivi-víztározó határolja.
Kijev város önkormányzata különleges jogi státusszal rendelkezik Ukrajnán belül az ország többi közigazgatási részéhez képest. A legjelentősebb különbség az, hogy a várost Ukrajna régiójának tekintik. Ez az egyetlen város, amely kettős joghatósággal rendelkezik.
A nemzeti kormányzat legtöbb kulcsfontosságú épülete a Hrusevszkij (вулиця Михайла Грушевського) és az Insztjtútszka út mentén található.[2] A városnak ezt a részét nem hivatalosan kormányzati negyednek is nevezik (урядовий квартал).
Közigazgatásilag a város kerületekre és körzetekre (райони у містах) van felosztva, amelyek saját választott tanácsi egységekkel és korlátozott hatáskörrel rendelkeznek.[3]
Az utolsó kijevi kerületi átszervezésre 2001-ben került sor, és jelenleg a kijevi kerületek:
Kijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A város alapításának időszakára kevés történelmi bizonyíték áll rendelkezésre. A 6. századtól szórványszláv települések léteztek a területen, de nem világos, hogy később fejlődött-e belőlük a város.
Kijev valószínűleg már az5. században kereskedelmi központként létezett. A régészeti adatok szerint azonban csak a 6. vagy a 7 századtól létezik,[4][5] mások meg még későbbre datálják ezt.[6] A pontos időpontot nehéz meghatározni, hivatalosan azonban1982-ben ünnepelték az alapítás 1500. évfordulóját. A település aSkandinávia ésKonstantinápoly közötti nagy kereskedelmi útvonalon feküdt.
A 9. század végétől Kijevet avarégok birtokolták, és a város lett a központja a kialakulóKijevi Rusznak, mely Kijev12. századig tartó aranykorát hozta.
1240-ben a nyugat felé nyomulóBatu kán vezette tatár sereg (→Tatárjárás a Ruszban) a várost elfoglalva földig rombolta, ennek következtében elveszítette azt a befolyást, melyet évszázadokon keresztül gyakorolt.1362-től aLitván Nagyfejedelemség, majd1569-től Kijów vajdaság székhelyeként aLengyel–litván unió része lett és a lengyel király uralma alá tartozott.
A17. században az orosz cár uralma alá került, de továbbra sem nyerte vissza korábbi jelentőségét. A város csak a19. században megindult ipari fellendüléssel kezdett el újra fejlődni.
1918-ban, miután azUkrán Népköztársaság kikiáltotta függetlenségét aSzovjetuniótól, Kijev lett a fővárosa.1921-től aVörös Hadsereg által kikiáltottUkrán Népköztársaság egyik városa volt, 1934-től pedig fővárosa. A város szinte teljesen megsemmisült amásodik világháború alatt, de a háború utáni években gyorsan helyreállt, és továbbra is a Szovjetunió harmadik legnagyobb városa maradt.
A Szovjetunió1991-es összeomlását követően Kijev újra Ukrajna fővárosa lett, és folyamatos belső ukrán áramlás indult az ország más régióiból. Az ország piacgazdasággá és választási demokráciává alakulása során Kijev továbbra is Ukrajna legnagyobb és leggazdagabb városa. Fegyverzetfüggő ipari termelése a szovjet összeomlás után visszaesett, ami hátrányosan érintette a tudományt és a technológiát, de a gazdaság új szektorai, mint például a szolgáltatások és a pénzügyek, elősegítették Kijev költségvetéseinek és befektetéseinek növekedését, valamint folyamatos finanszírozást biztosítottak a lakhatás és a városfejlesztés számára. Kijev Ukrajna legnyugatbarátabb régiója lett; a választások során azEurópai Unióval való szorosabb integrációt támogató pártok dominálnak.
A volt Szovjetunió többi nagyvárosához hasonlón a mai Kijev is a régi és az új keveréke. Az1970-es évek és az1990-es évek között gyors fejlődés ment végbe, mely az ezredforduló után is folytatódik. Ennek eredményeként a kijevi alsóváros elég tarka képet mutat, a modern épületek a régi halványsárga, kék és szürke lakóházak között.
A belvárosi lakosság fogyása mellett a külvárosok népessége egyre nő. Ma már nagyon népszerűek a városkörnyéki házak. Az ezredfordulót követően itt is érződik a nyugati hatás, a belvárosban nyugati stílusú lakóházak, éjszakai bárok, éttermek, elegáns szállodák épülnek. Egyre inkább előtérbe kerül a turizmus fejlesztése és Kijevet is egyre inkább turistalátványossággá kívánják tenni. Egyre másra újítják fel és szépítik a városközpont házait, a város történelmi részein pedig egyre több ajándékbolt, ékszerüzlet, népművészeti és vallási tárgyakat árusító üzlet nyílik.
A 2013 végén kezdődött és 2014 februárjában véget ért forradalom során a városközpont (Majdan) több épülete megrongálódott, így például, a Szakszervezetek Háza leégett.[7]
Kijev békés életét és fejlődését azonban megakasztotta, és mint egész Ukrajnában, itt is teljesen új helyzetet teremtett a2022-es orosz invázió. 2022. március 3-tól a város támadás alatt áll és készülődik egy esetleg bekövetkező orosz offenzíva vagy ostrom kivédésére.[8][9]
A város légi közlekedése három nemzetközi repülőtéren zajlik, melyből kettő utasszállításra alkalmas, egy pedig teherforgalmat bonyolít. Az egyik, a régebbi a város középső, déli részén találhatóZsuljani repülőtér(Kijevi nemzetközi repülőtér) amely a kisebb, regionális járatokat fogadja, de ide érkeznek többek között a Wizz Air légitársaság budapesti járatai is. Fejlődése korlátozott a lakott területek közelsége miatt. A másik pedig a város keleti, a Dnyeper bal partjától keletre telepítettBoriszpili nemzetközi repülőtér, melyben adottságai miatt jelentős fejlesztési potenciál rejlik. A nemzetközi járatok túlnyomó többsége ide érkezik és innen indul. Ezen kívül az északnyugatra elterülő előváros,Hosztomel közelében fekvő, főként teherforgalmi szolgáltatásokat nyújtóHosztomeli repülőtér is a közelben található, amely azAntonov légitársaság bázisrepülőtere is egyben. AzAntonov vállalat további repülőtérrel is rendelkezik a gyár mellett, ez aSzvjatosini repülőtér.
Kirill-templom(Кирилівська церква). Telihi Olenj u. 12B. M: Petrivka, Dorogozsicsi. A 12. században alapították. 10 millió dolláros felújítás után középkori freskói csodás látványt nyújtanak. Egy elmegyógyintézet területén található.
Ar-Rahma mecset(Мечеть ’Ар-Рахма’). Lukjanivszka u. 46. M: Lukjanivszka. A Tatár temetőben található.
Rozenberg Zsinagóga(Синагога Розенберга). Haszidzsinagóga. Tarasza Sevcsenka u. 29. Épült a 19. század végén.
Szent Miklós-templom(Церква святого Миколи Набережного). Szkovorodi Grigorij u. 12. M: Kontraktova ploscsa. Ukránbarokk. Épült1772-ben.
Angyali Üdvözlettel Áldott Szűz Mária-templom(Церква Благовіщення Пресвятої Богородиці при Києво-Могилянській академії). Szkovorodi Grigorij u. Barokk. Épült1740-ben.
Szent Miklós (Pritiszka) templom(Церква святого Миколи Притиска). Horiva u. 5/a. M: Kontraktova ploscsa. Épült1638-ban.
Kazanyi Szűz Mária ikon temploma illetve Kazanyi templom(Казанська церква) Frolivszka u. 8. Épült1840-ben.
Szent Katalin görögkeleti ortodox kolostor harangtornya(Дзвіниця грецького Свято-Катерининського монастиря). Kontraktova tér. 2A. M: Kontraktova
Szent András-templom(Андріївська церква) Andrijivszkij lejtő 23. M: Arany Kapu/Zoloti Vorota vagy Függetlenség tere/Majdan Nezalezsnosztyi. Bartolomeo F. Rastrelli építész legszebb műve.1744 szeptemberében Erzsébet cárnő személyesen rakta le az alapkövét.
Szent Szófia-székesegyház épületegyüttese(Національний заповідник "Софія Київська") Volodimirszka u. 24.1037-ben alapította kijevi Jaroszláv nagyherceg. Pazar mozaikdíszítés.
Szent Szófia-székesegyház harangtornya(Дзвіниця Софійського собору). Épült1699-ben.2008-ban aKijevi Rusz alakulásának 1020. évfordulójára 20 új harangot szenteltek fel összesen 835 kg-ot.
Szent Mihály-székesegyház és Történelmi MúzeumМихайлівський собор,Музей історії Михайлівського Золотоверхого собору). Trjohszvjatitelszka u. 8. Építette1113-ban Bölcs Jaroszláv unokája Szvatopluk herceg. 45 m² középkori mozaik.
Szent Sándor római katolikus templom(Kостьол святого Олександра). Kosztyolna u. 17.
Karaita Kenasza ("Кенаса Караїмська"héber: קָרָאִים) Karaitazsinagóga. A karaiták1850-ig éltek a városban.Mór stílus. Egykor Solomon Cohen ingatlana volt.
Szent Vlagyimir-székesegyház(Володимирський кафедральний патріарший собор) Sevcsenko Tarasza u.20. M: Egyetem. Épült1862–82. Orosz-bizánci stílus. A főhajó freskóit 9 orosz-lengyel-ukrán festő 11 éven át készítette.
↑Hrushevsky, M., Bar Starostvo: Historical Notes: XV-XVIII, St. Vladimir University Publishing House, Bol'shaya-Vasil'kovskaya, Building no. 29-31, Kiev, Ukraine, 1894; Lviv, Ukraine,ISBN 5-12-004335-6, pp. 1 – 623, 1996.
↑ Petro Tolochko, Glib Ivakin, Yaroslava Vermenych. Kyiv. Encyclopedia of History of Ukraine
↑Rabinovich GA From the history of urban settlements in the eastern Slavs. In the book.: History, culture, folklore and ethnography of the Slavic peoples. M. 1968. 134.
↑Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a KrímOroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
_-_%25D0%259C%25D1%258D%25D1%2580%25D0%25B8%25D1%258F.jpg)
.svg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
