Ez a lap egy ellenőrzött változata
| kifli | |
 | |
| Más néven | osztrák-német: Kipferl szerb-horvát: kifla bolgár és macedón: кифла (kifla) albán: kifle dán és svéd: giffel cseh: rohlík szlovák: rožok orosz: рогалик (rogalik) ukrán: рогалик (rohalik) szlovén: rogliček lengyel: rogal román: corn |
| Típus | péksütemény |
| Nemzet, ország | Ausztria,Magyarország |
| Alapanyagok | búzaliszt, (tej), élesztő, (vaj vagy margarin, olaj), víz |
| Fűszerek | só |
| Kalória (1 adag) | 300 kcal (100 g)[1] |
 AWikimédia Commons tartalmazkifli témájú médiaállományokat. | |
Akifli a félhold alakúra formázott pék-, cukrász- és teasütemények általános megnevezése. A péksütemények közül Magyarországon a tejes- vizes- és vajas kiflik,[2] valamint újabban a töltetlen és töltöttcroissant-ok[3] a legnépszerűbbek. A cukrásztermékek között a különböző búrkiflik és a diós/mákos pozsonyi-kiflik a legismertebbek. Ugyancsak régóta népszerűek a különböző kifli formájú apró- és teasütemények is, mint például ahókifli. A különböző kiflik készülhetnekkelt-,leveles-, sajtos-, vajas- ésomlós tésztából is.
A kifli szóAusztrián át került a magyar nyelvbe, és egyes vélemények szerint adélbajorKipfel(Kipferl) szóból vagy annak tájnyelvi változatából, aKiflből származhat. Mindkettő aKipf (lőcs) kicsinyítő képzős alakja. A német kifejezés egyébként alatincippus (cölöp, karó) szóból ered.[4] Ugyanakkor a Kipf egy hosszúkás, délnémet kenyérféle, ami nem hasonlít a kiflire. Más nyelvészek rámutatnak, hogy Németország délnyugati részén és Svájcban inkább a formájára utalóGipfel, Gipfeli (csúcs) kifejezés terjedt el, ahogy más német nyelvű területekenHorn vagyHörnchen, a bajoroknálHörndl, a sváboknál és frankoknálHörnle (szarv, vagy szarvacska) a neve.[5][6] Ezek alapján tehát valószínűbb, hogy a formájára utalóGipfle-ből lett BécsbenKipfle,Kipfel, majdKipferl és Pesten a magyaroknak nyelvtörő p elhagyásával kifli.
A "kipferl" Ausztriából származik és feltehetően már a 13. században készítették,[7] 1227-ben már említi egy vers, mintVI. Lipót osztrák herceg részérebécsi pékek általkarácsonykor felszolgált péksüteményt.[3] Maga a félhold forma még ennél is sokkal régebbi. A svájci Max Währen egy, az i.e. 8. századból származó asszír reliefen talált egy félhold alakú kenyér-ábrázolást, ami az akkori holdkultuszban az újhold utáni növekvő holdat szimbolizálta.[8] Az 5. századiRossano-i Bíborkódex(wd) egyik miniatúráján is látható egy kehely jobb- és baloldalán egy-egy kifli,[9] ami a korai kereszténység idején Krisztus feltámadását szimbolizálta. Valószínűleg ugyan ezért található meg az egyik, 11. századira datált hildesheimi ereklyetartón is kifli.[10] A szent-galleni kolostor apátja IV. Ekkehard 1000 körül összeállított péktermék-katalógusában is szerepel egy félhold alakú péksütemény a megáldandó termékek listájában. A Freckenhorst-i apácák a 11. században böjt idején hetente háromszor kaptak kifli formájú kenyérfélét.[6] Szent-Gallenre visszatérve, az itteni szerzetesek egy 13. századi feljegyzés szerint, délutánonként ostyát és kiflit fogyasztottak, tehát ezidőtájt a péksütemény már meglehetősen elterjedt volt. Az is biztos, hogy Bécsben a 15. században már annyira népszerű volt, hogy a pékek céhén belül önálló foglalkozásként jelent meg a "Kipfelbäcker", vagyis a kiflipék.[11]
A legenda szerint mikor 1529-ben, vagy 1683-ban a törökök megkíséreltékBécs elfoglalását, az ostrom után sütött először egy pék félhold alakú péksüteményt, ami aztán később a kifli nevet kapta.[12][13][3]
Gasztronómia-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
