| Kerkafalva | |||
 | |||
| A kerekfalvai református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mácsek Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8973 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 122 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 5,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,5 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 13″,k. h. 16° 29′ 11″46.770269444444,16.48641944444446.770269°N 16.486419°EKoordináták:é. sz. 46° 46′ 13″,k. h. 16° 29′ 11″46.770269444444,16.48641944444446.770269°N 16.486419°E | |||
  Kerkafalva Pozíció Zala vármegye térképén | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKerkafalva témájú médiaállományokat. | |||
KerkafalvaZala vármegye északnyugati csücskében, aLenti járásban fekvő aprófalu. ÖnkormányzataCsesztregen működik.
A település aCsesztreg–Bajánsenye közt húzódó, nemzetközi forgalmat is bonyolító7416-os út mentén fekszik. Ebből két út is indul ki a településen, az egyikCsöde, a másik, a7417-es út aVas vármegyeiSzatta–Nagyrákos felé. Autóbusz-összeköttetésben állLentivel ésZalaegerszeggel.
1289–1291-ből dokumentum őrzi Penetekfolua nevét. Ez a településnév személynévből származik, a régi személynévadás egyik sajátossága volt a hét valamelyik napjáról való elnevezés. A másik községnév a szláv eredetűnémet népnevünkkel kapcsolatos, amelyet egykori német lakóiról kapott. 1379-ben említik „Pintekfalua” nevét, 1387-ben pedig „Nemetfalu”-ét. Az ikerfalu szerepelt az úgynevezett Hétkutas falvak között 1381-ben, mint Nemetfalwa.
A 14. században azalsólendvai Bánffy család birtokai között találjuk, mintegy három évszázadig. A család magvaszakadt akkor, a leányágon öröklő Nádasdyak java közé került 1644-ben. A Nádasdy Ferencen végrehajtott ítélet után (a Wesselényi-összeesküvésben vétkes főurat fő- és birtokvesztésre ítélték) a kincstári javak közé került a birtokot az Eszterházyak szerzik meg a 17. század végén. Utolsó birtokosa herceg Eszterházy Pál volt. Kerkapéntekfaluban 1935-ben az 1642 holdon 218 fő, míg Kerkanémetfaluban 863 holdon 301 fő lakott. Kerkanémetfaluban volt a református elemi iskola.
A két település a reformáció zalai bástyájának számított: a lakosság 80%-a református vallású volt. Egykori lakói a 16. századtól a reformációt követő egytelkes nemesek voltak. A község első templomát Németfaluban 1843-ban fejezték be, ám az 1912-ben leégett. Az új, nagyon szép templomot 1913-ban szentelték fel.
A II. világháborúban 13 lakóját veszítette el a kis település.
1943-banKerkanémetfalu ésKerkapéntekfalu községet egyesítették, ekkor a község ideiglenesen a Kerkapéntekfalu nevet viselte. 1950-ben kapta mai nevét, attól fogva Kerkafalva. HozzátartoznakPusztaszentpéter ésSzatt külterületek is. A lakosság erőteljesen csökken. 1990-től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 100 | 101 | 94 | 99 | 121 | 119 | 122 | 122 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,5%, német 4,54%. A lakosok 33%-a római katolikusnak, 37,7% reformátusnak, 3,77% evangélikusnak, 3,77% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,1%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 32,2% református, 0,8% evangélikus, 9,9% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).[12]
.svg)
