| Bázakerettye | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Letenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Iványi László Ottó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8887 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 709 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 97,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,03 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bázakerettye weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazBázakerettye témájú médiaállományokat. | |||
Bázakerettye községZala vármegyében, aLetenyei járásban.
AZalai-dombság délnyugati részén fekszik; kelet-nyugati irányban aBorsfa-Lenti közti7537-es út halad végig rajta,Letenye felől pedig a7540-es út vezet a községbe. Innen indul még ki a 7537-es útból kiágazva északra,Lasztonya felé a 75 157-es út is.
Többautóbuszjárat köti összeLentivel ésLetenyével, s minthogy érinti aCsömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata, a turistaszezonban két vonatLentivel, további kettő pedigCsömödérrel is összeköti.
Az egységes Bázakerettye község csak1937 óta létezik; előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt.Báza – jelentésebodza (szláv) – első fennmaradt említése1352-ből való,Kerettye – jelentésevakond (szintén szláv) – pedig1353 óta szerepel fennmaradt iratokban.
A16. században a térség aKerecseny család birtokához tartozott. Atörök időkben valószínűleg gyéren lakottá vált a település, és csak a18. század elején vált ismét lakottá. A különböző adókedvezmények által idecsalogatottjobbágyok száma1778-ra 60, illetve 91 fő volt. A térség központja ekkorBánokszentgyörgy volt. A19. század eseménymentesen telt el, s a terület rendkívül visszamaradott körzetté vált.
1937-ben azonban szerencse köszöntött a két falura. Az Angol–Perzsa Olajtársaság Kerettye határában,Budafapusztánál már1923-bankőolajat keresett a földben, de akkor még nem talált. Az Eurogasco cég a Budafa–2-es kút fúrásakor1937.február 9-én azonban sikerrel járt: megtaláltaMagyarország első kőolajmezejét, amely egybenmetángáz forrásként is szolgált.1938-ig összesen 3 kutat fúrtak az egyesített településen, Báza és Kerettye között.
Amásodik világháború alatt a kutakat hadiüzemnek nyilvánították, az ott dolgozókat nem vitték el a frontra, így Bázakerettye lakossága nem szenvedett nagy kárt a háború során eltekintve pár légicsapástól és anémet lakosokat sújtó kitelepítéstől.
Az olajmező azonban természetes kimerülése folytán hamar vesztett korai nagy teljesítményéből, ezért államosították, vezetőit pedig perbe fogták. Később mélyebb rétegekben újabb kőolajat találtak, s ez az1960–70-es években a térség vezető településévé tette a községet, ahol esetenként 1700-an is dolgoztak. Mára az olajmezők nagyrészt kimerültek, s mindössze 100 ember dolgozik a hozzájuk kapcsolódó létesítményekben.
Az1990-es években a községben felfedezetttermálvíz adott újabb lendületet Bázakerettye fejlődésének.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 861 | 829 | 809 | 757 | 701 | 710 | 715 | 709 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,3%, cigány 0,46%, német 0,61%. A lakosok 52,6-a% római katolikusnak, 0,7% evangélikusnak, 0,6% reformátusnak, 7,83% felekezeten kívülinek vallotta magát (38,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% horvátnak, 0,9% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1% bolgárnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,5% volt római katolikus, 2,9% református, 1% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (41,1% nem válaszolt).[12]