Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ehhez a szócikkhez továbbiforrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek azellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsa szócikk fejlesztésében továbbimegbízható források hozzáadásával.(2018 decemberéből) |
| Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa(Pontificium Consilium ad Unitatem Christianorum Fovendam) | |
.svg) | |
| Rangja: | pápai tanács |
| Alapítója: | XXIII. János pápa |
| Alapítás dátuma: | 1960.június 5. |
| Korábbi elnevezései: | Keresztények Egységének Titkársága |
| Feladatköre: | keresztény egyházak közti párbeszéd és együttműködés előmozdítása, vallási kapcsolatok fenntartása a zsidókkal |
| Vezetője: | Kurt Koch bíboros, elnök |
| Titkára: | Brian Farell L.C. |
 AWikimédia Commons tartalmazKeresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa témájú médiaállományokat. | |
Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa (latinul:Pontificium Consilium ad Unitatem Christianorum Fovendam,olaszul:Pontificio Consiglio per la Promozione dell'Unità dei Cristiani) aRómai Kúria egyik dikasztériuma (hivatala). Célja aKeresztény Egység megvalósulásának segítése, a keresztény egyházak közti párbeszéd és együttműködés előmozdítása.
Megalakulása amásodik vatikáni zsinat idejére tehető, ekkor még mint a zsinat egy szerve, később pedig mint állandó hivatal. Feladatai közé tartozik azsidó vallással való kapcsolattartás is.
A20. század második felére akatolikus egyház álláspontja megváltozott azökumenizmus megítélése kapcsán. Amásodik vatikáni zsinatnak már egyik kiemelt témája volt aKeresztény Egység. Az itt elfogadott dokumentumok jelentik a mai napig a katolikus álláspont alapjait.
A hivataltXXIII. János pápa alapította1960.június 5-énKeresztények Egységének Titkársága néven. A titkárság feladata ekkor a második vatikáni zsinat előkészítése volt. Két évvel később zsinati szervként erősítette meg. A Keresztények Egységének Titkársága több fontos dokumentum előkészítésében vett részt, melyeket később a zsinat elfogadott. Ezek közül a legjelentősebbek:
A zsinat után,1967-benVI. Pál pápa önálló szervként erősítette meg, s célját a keresztény egység ápolásában jelölte meg.1988.június 28-ánII. János Pál pápa a szervezet nevétKeresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsára változtatta.
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsára két fő céllal működik:
Az egyházon belüli tevékenységének legjelentősebb eredménye azÖkumenikus Direktórium összeállítása, melyet két részben1967-ben és1970-ben adtak ki. A direktórium egy témakörbe tartozó általános végrehajtási határozatok egységes szerkezetbe foglalt gyűjteménye. Ez tehát az ökumenizmus tárgykörébe tartozó gyakorlati kérdésekkel kapcsolatos utasításokat tartalmaz, melyek a hivatalos katolikus álláspontot tükrözik.1993-ban készült el második, átdolgozott kiadása.
A keresztény vallásközi párbeszéd és együttműködés előmozdítása terén, tevékenységének egyik fontos eleme azEgyházak Világtanácsával (WCC) fenntartott szoros együttműködése. A WCC teológiai testületének munkájában annak1968-as alapítása óta folyamatosan részt vesz. Az ökumenikus világesemények alkalmával a katolikus egyház képviselőit általában a Pápai Tanács jelöli ki.
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa jelenleg a következő egyházakkal és vallási közösségekkel tart fenn hivatalos kapcsolatot:[1]
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa alá tartozik egy részben önálló bizottság, mely a zsidó vallással való kapcsolatokat tartja fenn. E bizottság vezetése megegyezik a Pápai Tanács vezetésével: elnöke a Pápai Tanács mindenkori bíboros-elnöke, alelnöke pedig a Pápai Tanács titkára. Így lényegében a keresztény egyházak mellett a zsidókkal való kapcsolatokért is ez a Pápai Tanács felel.
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa élén egy bíboros-elnök áll. Az ő munkáját egy titkár és egy altitkár segíti. A titkár általában felszenteltpüspök, az altitkáráldozópap. A Pápai Tanács két részlegre osztva működik: az egyik a keleti, a másik pedig a nyugati egyházakkal kapcsolatos ügyeket intézi.
.svg)
