Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kereskény(Krškany) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1242 | ||
| Polgármester | Peter Kováčik | ||
| Irányítószám | 935 01 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 791 fő(2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 164 m | ||
| Terület | 17,03 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 13′ 17″,k. h. 18° 40′ 16″48.221388888889,18.67111111111148.221389°N 18.671111°EKoordináták:é. sz. 48° 13′ 17″,k. h. 18° 40′ 16″48.221388888889,18.67111111111148.221389°N 18.671111°E | |||
| Kereskény weboldala | |||
 | |||
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
 | Nem tévesztendő össze a következőkkel:Alsóköröskény ésFelsőköröskény. |
Kereskény (szlovákulKrškany) községSzlovákiában, aNyitrai kerületLévai járásában.Kis- ésNagykereskény egyesítésével jött létre.
Lévától 5 km-re keletre, a Sikenica-patak völgyében fekszik.
Területe már azújkőkorszakban lakott volt, azselízi és alengyeli kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő.
1242-ben „Keresken" alakban említik először.
Kiskereskényt1329-ben „Kyuskereskyn”,1358-ban „Keresken”,1461-ben „Kys Keresken” néven említik. A15. századbanLéva várának tartozéka. A18. században az Agárdy és más családoké. A19. században a Zmeskall és Majláth családok birtoka.1715-ben Kiskereskényen 2 kúria és 7 háztartás volt.1828-ban 35 házában 217 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Borovszky monográfiasorozatának Hont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskereskény, magyarral vegyes tót kisközség, 33 házzal és 290 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája helyben van. A falu nevére már 1242-ben akadunk. A község első birtokosaiként Simon fiait: Mihály, Martonos, Jákó és Füle testvéreket ismerjük, a kik a XIII. században birtokháborítás miatt pörben álltak Palásti Ivánka fiával, Jóbbal. A következő században, 1320-ban, a falu nevét Kergken alakban említi oklevél; de már 1439-ben Kereskény a neve és ugyanígy szerepelt az 1411 és 1421-iki iratokban is. E falutól vette nevét a Kiskereskényi család is, melyről már a XIV. században találunk följegyzéseket. a XV. században a falu a lévai vár uradalmához tartozott. A XVIII. században azAgárdy családnak is volt része itt. A mult század elején a Zmeskall, Plachy ésBakay családok a falu földesurai, később örökség útján Mailáth Lajos szerzett itt birtokot. Ezidőszerint Mailáth István özvegyének és a Honecz családnak van nagyobb birtoka. Kereskény határában, a Honecz és Mailáth-féle majorokon kívül, a Nyulvölgy-fogadó van.”[2]
Nagykereskény1351-ben „Nogkereskyn” alakban tűnik fel először,1461-ben „Nagkeresken”,1493-ban „Kerskan” néven szerepel. A15. századbanLéva várának tartozéka. A 18. században a Kereskényi, Majláth, később a Pogány és Erdődy családok birtoka. 1715-ben 9, 1720-ban 6 adózó portája volt.1828-ban 59 házában 357 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén mészégetője működött.
Borovszky monográfiasorozatának Hont vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagykereskény, tóttal vegyes magyar kisközség, 51 házzal és 400 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája Kiskereskény. Ősi települt hely, a mit a falu határában talált kelta korbeli leletek bizonyítanak. A község nevével először 1320-ban találkozunk az oklevelekben, a mikor Krskany alakban szerepel. Possessio Kereskenyt említenek 1349-ben, 1411. és 1424-ben az iratok. Abban az időben a lévai várnak volt a tartozéka. A XVIII. században a Kereskényi, Simonyi, Szászy és Horváthy családokat uralta a falu. 1767-ben kezdte meg itt a birtokszerzést Kéthelyi Mailáth Ferencz és megvásárolta a Simonyi-családtól a ma is álló kastélyt. A mult század elején a Mailáth családon kivül, a Zsarnóczay és Mándy családokat találjuk birtokban; a XIX. század második felében pedig Mailáth László és Imre, továbbá Pogány Pál voltak a falu birtokosai. Ezidőszerint özvegy Majláth Lászlónénak, szül. Bakonyi Máriának, valamint Pogány Pál örököseinek, továbbá Ordódy Lajosnak és Lászlónak van itt nagyobb birtokuk; ez utóbbiak a Mailáth Imre-féle javak jogutódjai. A községbeli templomot Mailáth Ferencz építtette a XVIII. század végén. Nagykereskényhez tartoznak: a Jakubi-major, mely özv. Mailáth Istvánné tulajdona. A faluhoz tartozik még a Rovnya-major is. A községben mészégető-telep van.”[2]
Atrianoni diktátumig mindkét településHont vármegyeBáti járásához tartozott.
Kis- és Nagykereskényt1960-ban egyesítették.
1880-ban Nagykereskény 325 lakosából 216 szlovák és 87 magyar anyanyelvű; Kiskereskény 179 lakosából 131 szlovák és 33 magyar anyanyelvű.
1890-ben Nagykereskényt 318-an lakták: 229 szlovák és 80 magyar anyanyelvű; Kiskereskényt 207-en lakták: 110 szlovák és 93 magyar anyanyelvű.
1900-ban Nagykereskény 400 lakosából 272 szlovák és 128 magyar anyanyelvű; Kiskereskény 290 lakosából 164 szlovák és 123 magyar anyanyelvű.
1910-ben Nagykereskény 421 lakosából 290 szlovák és 131 magyar anyanyelvű; Kiskereskény 246 lakosából 173 szlovák és 72 magyar anyanyelvű.
1921-ben Nagykereskényt 390-en lakták: 302 csehszlovák és 88 magyar; Kiskereskényt 232-en lakták: 161 csehszlovák és 71 magyar.
1930-ban Nagykereskényt 543-an lakták: 518 csehszlovák és 15 magyar; Kiskereskényt 238-an lakták: 220 csehszlovák és 18 magyar.
1970-ben 976 lakosából 20 magyar és 951 szlovák volt.
1980-ban 966 lakosából 26 magyar és 933 szlovák volt.
1991-ben 824 lakosából 3 magyar és 816 szlovák volt.
2001-ben 767 lakosából 18 magyar és 738 szlovák volt.
2011-ben 780 lakosából 10 magyar, 750 szlovák, 13 cigány, 2 cseh és 1 lengyel volt. Ebből 580 római katolikus és 30 evangélikus vallású.
2021-ben 791 lakosából 11 (+2) magyar, 748 (+3) szlovák, (+1) ruszin, 6 egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
ALévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap