Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk a budapesti pályaudvarról szól. Hasonló címmel lásd még:Keleti pályaudvar (egyértelműsítő lap). |
| Keleti pályaudvar | |
| A Keleti pályaudvar főépülete a Baross tér felől nézve (2014) | |
| Cím | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Budapest |
| Cím | Kerepesi út 2-4. |
| Állomáskategória |
|
| Állomáskód | SU |
| UIC állomáskód | 5510017 |
| IBNR állomáskód | 5500003 |
| Megnyitás | 1884.július 15. |
| Építési stílus | eklektikus építészet |
| Építész(ek) | |
| Felhasználási terület | |
| Üzemeltető |
|
| Tszf. magasság | 116 m |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 13 |
| Peronszélek száma | 13 |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Szolgáltatások | |
| Szolgáltatások | |
| Wi-Fi | ingyenes |
| Vonatnemek | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Átszállási lehetőségek | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazKeleti pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
AKeleti pályaudvar (hivatalosanBudapest-Keleti)Budapest legforgalmasabb vasúti személypályaudvara, egyike a főváros három működőfejállomásának. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva és aNyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is.[1] A pályaudvar négy fő vasútvonal: Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Újszász–Szolnok (120a), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak vonatai kiindulópontja. A legtöbb belföldiInterCity járat kiinduló és végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközivasúti csomópontMagyarországon. A fővárosVIII. kerületében található, a Baross téren.1970 óta azM2-es metróvonal állomása,2014-től pedig azM4-es metróvonalvégállomása, mindemellett a23-as és24-es villamosokkal, valamint számos autóbusz- és trolibuszjárattal is megközelíthető.
A fejpályaudvarPesten aRákóczi út tengelyében aThököly út és aKerepesi út által közrezárt területen épült fel. ABaross téren álló pályaudvart1884.augusztus 16-án adták át az utazóközönségnek. Az eredetilegKözponti Indóház néven ismert pályaudvart1892-ben nevezték átKeleti pályaudvarrá. A pályaudvar előttBaross Gábor szobrát – a róla elnevezett tér közepén –1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér1968-as átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. 2013 decemberében újra az eredeti helyén állították fel a tér átépítésének részeként.A Keleti pályaudvar funkcióit1884–2005 között aMÁV korábbi főpályaudvara, aJózsefvárosi pályaudvar egészítette ki.[forrás?]
Akiegyezés után, a mai Budapest területén öt nagy vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt az 1880-as évek elejére egy új fejpályaudvar megépítése vált szükségessé. Az első határozat már1880-ban megszületett arra vonatkozóan, hogy a következő év őszén el is kezdik az új központi pályaudvar építését.[2] Éppen egy évvel később, 1881. novemberében ki is tűzték a helyét aKerepesi úti vámnál, az egykori Kerepesi és a Csömöri út kereszteződésében, a maiBaross térnél. Az eredeti tervek szerint már1883-ra elkészült volna a pályaudvar, de alig egy méternyi mélységben már annyi talajvizet találtak, hogy az alapot meg kellett nagyjából 3000 cölöppel támogatni.[3] Részben emiatt 1882 végén már tudható volt, hogy nem készülnek el vele a következő évre. A bokrétaünnepet 1883. augusztusában tartották, hivatalos átadása – külön ünnepség nélkül – pedig 1884. augusztus 16-án történt.[4]
A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala aRákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross térThököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.
Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz. AJózsefvárosi pályaudvar keleti végénél csatlakozó vágányok a Keleti pályaudvar mellett kiszolgálták aJózsefvárosi pályaudvart is, a nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.
A nevét hivatalosan egy 1892. szeptember 20-i rendelettel változtatták át az addigi „Budapest-központi pályaudvar”-ról „Budapest-Keleti pályaudvar”-ra. Jelentős esemény volt ez a második névadás: mivel a MÁV 1892-re magába olvasztotta az Osztrák–Magyar Vasúttársaságot, annak pályaudvara is államvasúti lett, ezért veszítette érvényét a „központi” jelző. Bevezették tehát a Keleti és a Nyugati megkülönböztetést, noha a városon belüli elhelyezkedés mellett a kiinduló vonatok iránya már csak részben indokolta ezt a gyakorlatot. A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült,fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Azelső világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak.
A személypályaudvarok forgalmában a világháború lényeges változásokat hozott. ANyugati pályaudvar személyforgalmának csökkenésével szemben a Keleti pályaudvar forgalma megnövekedett. A sok nemzetközi közvetlen kocsi közlekedése miatt összetettebbé vált a pályaudvar forgalma. A Keleti pályaudvarnak1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatok számának takarékosságból való csökkenése miatt, a szerelvényeket több kocsiból állították össze. Hosszúságuk az új típusú, forgózsámolyos személykocsik megjelenésével tovább nőtt.
A pályaudvar szűkös területe miatt a forgalomnövekedést a vágányhálózat átépítésével, újvágánykapcsolatok alkalmazásával tudták megoldani. A pályaudvar vágányai fölé1931-ben építették ki afelsővezetéket.
Amásodik világháború idején,Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti téren1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek. Először 1967 és 1970 között azM2-es metróvonal, majd 2004 és 2014 között azM4-es metróvonal építéshez kapcsolódó felszíni tereprendezés során alakították át a mai formájára a teret. A metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információk. Az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz. (A felújítása 2023 májusára készült el.[5])
Érdekesség, hogySarah Connor német énekesnő ezen a pályaudvaron forgatta legnagyobb slágere, aFrom Sarah With Love című dal videóklipjét.[6]
Az épületet1881–1884 között aMagyar Királyi Államvasutak építetteeklektikus stílusban. Eredeti neveKözponti Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számítottEurópában. Az épület építészeRochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezőjeFeketeházy János volt. Az architektúrájához a régi berlini főpályaudvar 1871-ben épült, majd amásodik világháború során megsérült és 1959-ben lebontott épülete szolgált minta gyanánt.
A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően ahatvani,szolnokielővárosi vonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány (régen többnyire abalassagyarmati vonatoké volt) és 3 vágány a déli oldalon.
A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal,kocsiműhellyel, fűtőházzal (bennekerékesztergáló berendezéssel ésfordítókoronggal), kocsimosóval,iparvágány-kapcsolattal a hajdaniTaurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése az 1987-1989 között elvégzettvágányzat- és peronátépítés ótaDomino D70 típusú. A vágányhálózat- és peronfelújítás 2019 májusában megismétlődött.[7]
A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben,2002 és2004 között zajlott le.
Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozástGregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet aMÁVAG, a villanyvilágítást aGanz gyár készítette. A lakatosmunkákJungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemekOetl Antal gyárában készültek.