KaunasLitvánia második legnagyobb települése és korábbi ideiglenes fővárosa. A város Litvánia két legnagyobb folyójának, aNemunasnak és aNerisnek az összefolyásánál található, közel aKaunasi víztározóhoz, az ország legnagyobb tavához.
Az 1922. évi alkotmány Kaunast tette meg az ország ideiglenes fővárosának. Az alkotmány szerinti fővárosVilnius maradt, ami azonban csak az 1939-ben aláírtMolotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján került visszaLengyelországtól Litvániához. Fővárosi státuszában a város sokat fejlődött, urbanizációja a korstílusnak megfelelően alakult,modernista építészete európai szinten is kiemelkedő és egyedi örökségnek tekinthető. Ennek elismeréseként 2023-ban a város modernista építészete felkerült azUNESCO világörökségi helyszíneket felsoroló listájára.[2]
A város nevelitván eredetű és feltehetőleg egy személynévből származik.Az ország függetlenné válása előtt azonban nemzetközilegKovno néven volt ismert, ami a város nevénekszláv megfelelője:lengyelül Kowno, a hagyományosorosz neve pedig Ковно, bár 1940 óta a Каунас nevet használják. Ajiddis neve Kovne (קאָװנע), anémet pedig Kaunas vagy Kauen.
A lakosság 93%-alitván, így Kaunas az egyik leglitvánabb város az országban. Kaunasban a litvánok aránya magasabb mintVilniusban, vagy mint alettek arányaRigában, vagy azésztek arányaTallinnban.
Nemzetiségi összetétel 2001-ben. A teljes népesség: 378 943 fő
Kaunas tömegközlekedését 16trolibusz és 49autóbuszvonal alkotja,[3] komolyiránytaxi hálózattal kiegészülve.[4] Sok kaunasi busz régiSL busz, amitStockholm adományozott, amikor a buszait újakra cserélte.
Itt található aBalti országok egyik legnagyobb folyami kikötője is. Mivel a város az ország közepén található, ezért jelentős logisztikai központ. AKaunasi nemzetközi repülőtér évi 300 000 utas és 100 000 tonna áru fogadására alkalmas. A várostól délre található még egy kisebb repülőtér is.
