Akatalán nyelv (katalánulcatalà, IPA:[kə.tə'la] vagy[ka.ta'la]) azindoeurópai nyelvcsaláditáliai ágán azújlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik. Legközelebbi rokonságban aFranciaország déli részén beszéltokcitán (régebbi nevén:provanszál) nyelvvel áll, amellyel történeti egységet alkot. Hivatalos nyelvAndorrában, valamintSpanyolországbanKatalónia,Valencia(valenciai, valencià) és aBaleár-szigetek(baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják aspanyolt és afranciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett.
Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, mások Andorrában, ill.Franciaországban élnek. A nyelvValenciában beszélt nyelvjárásátvalenciainak nevezik (katalánulvalencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint például a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól.
Katalán nyelvű aBobobók (Bobobobs) című rajzfilmsorozat is, amelyet a 90-es évekbenMagyarországon is sugároztak.
A katalán a9. század során fejlődött ki avulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán (Roussillon,Empuries,Besalú,Cerdanya,Urgell,Pallars ésRibagorça megye területe). Egyaránt mutat galloibér és iberoújlatin jellegeket, tehát a kezdeti állapotában nem volt más, mint csupán azokcitán egy különcködőnyelvjárása. Később fokozatosan önállósodott, és évszázadokra a helyiek közlési eszközévé vált. Az első írásos szövegek a13.,14. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom visszaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a19. század során kapott újra erőre.
AfrancoistaSpanyolországban (1939-1975) a katalán helyett aspanyol használatát javasolták – a nyelv nyilvános használata elnyomottá, gyakorlatilag tiltottá lett. Francót megelőzően az1923-ban hatalomra kerültMiguel Primo de Rivera is egyszer már betiltotta a katalán nyelv használatát.[1] Ennek ellenére sikerült néhány ezer katalán könyvet megjelentetni, ugyanisFranco tábornok azon véleménye, ami szerint a katalán egy régies nyelvjárás, lehetővé tette például a régi költészet ismételt kiadását. Egyes jelenkori munkáknak is sikerült kikerülni acenzúrát azzal, hogy réginek állították be őket.
Franco 1975-ös halála után a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.
Noha közülük csakAndorra egy valódi ország, a fenti területeket köznyelvileg "katalán országoknak" szokás nevezni közös történelmük és hagyományaik miatt.
Az egyes nyelvjárások között nem vonható kézzelfogható földrajzi határ, mivel a szomszédok általában fokozatosan alakulnak át az egyikből a másikba, átmeneti jellegeket hordozva. A két fő csoport legfontosabb jellemzői:
szóeleji vagy mássalhangzó utánix egy affrikátává (/tʃ/) alakul. Magánhangzóközi helyzetben, vagyi által követve ellenben/ʃ/.
Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -e vagy -o.
Sajátos elemek a szókincsben:espill, xiquet, granera, melic stb.
Keleti katalán
Hangsúlytalan magánhangzók:[ə] [i] [u]. Ha aze és aza hangsúlytalan,/ə/-vé, illetve azo ésu/u/-vá változik.
Azx mindig a/ʃ/ frikatívát jelöli.
Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -o, -i, vagy-ø.
Sajátos szókincs:mirall, noi, escombra, llombrígol' stb.
Az egységesített irodalmi nyelv a középső katalán nyelvjáráson, a keleti dialektusok egyikén alapul. A főnyelvjárások további alnyelvjárásokra oszthatók. Ezek az alábbiak:
A valenciain kívül más beszélők is szeretnek különállóibizai, illetvemallorcai nyelv-ről beszélni, s különösebb megalapozottság nélkül óhajtják ezen nyelvjárások külön nyelvként történő elismerését.
Afőnevek lehetnek hím- vagy nőneműek, ugyanis mint a többiújlatin nyelv, a katalán is ismeri anyelvtani nem fogalmát. Hímnemű például azel llibre 'a könyv', nőnemű ala taula 'az asztal'.
A latinilleből ésunusból származtatottnévelők a jobb oldalon látható alakokat vehetik föl. A felsorolt alakok az irodalmi nyelvváltozatban használatosak – néhány nyelvjárásban más alakokra is rá lehet bukkanni. Például Nyugat-Katalóniában a hímnemű névelőkel ésels formája helyett alo éslos használatos. Még meglepőbb, hogyBaleár-szigeteken a határozottak egészen máshonnét erednek: egy latin kifejezésből, azipseből, ami megközelítőleg "az az egy" jelentéssel bír. Ennek megfelelően az ottani dialektusban a következők a határozott névelők:es, s´ (E/hn),sa, s´ (E/nn),ses (T/hn),ses (T/nn).
A nyelvtani nem a katalánban megkülönböztető szereppel bír. Azok a szavak, amik egy nem-katalánnak csupán egy szó hím- és nőnemű módosulatainak tűnnek, valójában akár teljesen mást is jelenthetnek:el cap 'a fej' –la capa 'a réteg';el roc 'hitregebeli óriásmadár' –la roca 'a szikla'. Vannak köztük olyanok is, amelyek a névelőn kívül semmiben sem különböznek egymástól, példáulel pols 'a pulzus' –la pols 'a por'.
Azige cselekvést, létezést vagy történést fejez ki, illetve funkcionálhatkopulaként is. A katalán igéknek van igeideje. Egyigeidő jellemezhető annak módjával (kijelentő,kötő, valamintfelszólító), idejével (múlt,jelen, továbbájövő), és aspektusával. Azaspektus a cselekvés vagy történés időtartamára utal, például különbséget tesz a pillanatnyi és folyamatos műveletek között.
Az igéket ragozni kell mindezek kifejezéséhez. Az igéket háromféle csoportba lehet osztani ez alapján. Az első igeragozás azokon az igéken érvényesül, amiknek a végződésefőnévi igenévként-ar (példáulcantar 'énekelni'), a második a-re vagy-er végűeké (példáulbatre 'ütni'), míg a harmadik az-ir végűeké (példáulsentir 'érezni'). Ahogy más nyelvekben is, a katalánban is vannakrendhagyó igék, de még ezek is viszonylagosan igazodnak a ragozási paradigmákhoz.
Az első igeragozásra látható egy tömör példa a jobb oldali táblázatban.
Tots els éssers humans neixen lliures i iguals en dignitat i en drets. Són dotats de raó i de consciència, i han de comportar-se fraternalment els uns amb els altres. „Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Ésszel s lelkiismerettel bírván, egymással testvéri szellemben kell, hogy viselkedjenek.”
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát. Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Ez a sablon azeurópaikontinensen (szigorúan véve aBalti-tenger és aFehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és aDonazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyiknyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyankihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként:korni,lív,manx.
