Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kariész(Καρυές) | |
 | |
| Kariészi utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Irányítószám | 63086 |
| Körzethívószám | 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 135 fő(2021) |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 370 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 15′ 27″,k. h. 24° 14′ 45″40.257398,24.24589440.257398°N 24.245894°EKoordináták:é. sz. 40° 15′ 27″,k. h. 24° 14′ 45″40.257398,24.24589440.257398°N 24.245894°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazKariész témájú médiaállományokat. | |
Kariész (görögül:Καρυές) településGörögországban, azAthosz-hegyi Köztársaság székhelye. A húsz kolostorból álló Szent Hegy jelentősautonómiával rendelkezik, a terület adminisztrációs központja a 163 fős lakosságú Kariész. Itt székel a félsziget irányítását ellátó négytagúSzerzetesi Tanács.
Napjainkban Kariész városának központja aProtaton Szent Templomából, a Szent Gyülekezet kúriájából és 19 épületből áll, amelyekben a 19 athoszi kolostor egy-egy képviselője él. A huszadik kolostornak, Koutloumousnak nincsen külön kirendeltsége a fővárosban, annyira közel fekszik a településhez. A számos egyházi és a néhány világi épület körbeveszi a település főterét. Mintegy 370 méterrel fekszik a tengerszint fölött, azAthosz-hegy hegygerincének keleti oldalában, 2,9km-re aTrák-tenger partjaitól. A település egy erdővel borított völgyben terül el és számos kolostor található körülötte. A környezőmediterrán növényzet jellegzetes képviselői a nagykiterjedésűdiófaerdők és amogyoróbokrok. A városkában található a kolostorköztársaság központi piaca is, ahol eladásra kerülnek a félsziget terményei és a kézműves kegytárgyak is. Kariészben működik az Athosz-hegyi Köztársaság rendőrsége és a posta is. Az Athosz-hegy többi részéhez hasonlóannők nem léphetnek be a területre. A lakosság 1981-ben még 235 fő volt, azonban a 2011-es görög népszámlálás már csak 163 állandó lakost rögzített, természetesen a népesség 100%-a férfi. A lakosok legnagyobb hányadagörög anyanyelvű, de élnek ittszerb,orosz,bolgár ésrománszerzetesek is.[1][2]
Az ortodox hagyomány szerint KariésztNagy Konstantin építette fel, nem sokkal későbbIulianus római császár (,,A Hitehagyott") pusztította el. A9.században vált agörög ortodoxia legnagyobblavrájává, vagyis jelentős férfikolostorává. Az intézmény vezetőjévé a Protosz (Első) vált, temploma a Protaton Szent Temploma lett. A korai időkben a mainál kisebb kiterjedésű település neve Messi volt, amelynek jelentése,,a középső". A14.század óta a húsz kolostor képviselői rendszeresen összegyűlnek a Szent Közösség kúriájában, hogy megvitassák a szerzetesi állam ügyeit és döntéseket hozzanak. ASzerzetesi Tanács tagjai egy félkör alakú asztalnál ülnek, szemben egy kisebb, félhold alakú asztallal, ahol a főtitkár és az ügyintézők foglalnak helyet. A Szent Hegy vezetője, aprotosz egy trónon ülve irányította a tanácskozásokat. A történelmi protosz cím jogutódja a nagyon hasonló szerepkörrel rendelkező protepisztátus, aki másik három tekintélyes szerzetessel együtt alkotja a Szent Felügyeletet, amely a végrehajtói hatalomként funkcionál. Ez az egyházi hatóság hajtja végre a Szent Közösség határozatait és bírálja el a kolostorköztársaság területére irányuló beutazási kérvényeket. Időről időre királyi családok tagjai és magas rangú pátriárkák látogatják meg Kariészt. A Szent Közösség híres könyvtára aProtaton Szent Templomától délkeletre, egy ókori alapokon álló toronyban helyezkedik el, amely többek között 82 ősi, kecskebőrre írtkódexet és kéziratot tartalmaz.[3]
 | Bővebben:Protaton Szent Temploma |
Kariész központi épülete, aProtaton Szent Temploma az Athosz-hegy egyetlenókori eredetűbazilikája. Nagy Konstantin uralkodása alatt épült föl Kariész legöregebb épületeivel együtt, és miutánIulianus leromboltatta, egy Athoniosios nevű athonita szerzetes állította helyreII. Niképhorosz bizánci császár adományaiból a10.században. Az épület falainak nagy része ebből az időszakból származik, valamint a székesegyház híres falfestményei is, amelyeket a macedón iskola kezdeti szakaszának műremekeiként tartanak számon. A festmények alkotója akonstantinápolyi születésűEmmanuel Panselinos volt, egyik munkája, a szintén itt találhatóAxion Észtín (Ἄξιον ἐστίν, Axion Esti) az Athosz-hegy kolostorainak legszentebb ikonja.[3]
_%25D0%25A1%25D0%25B2%25D0%25B5%25D1%2582%25D0%25B5_%25D0%25B3%25D0%25BE%25D1%2580%25D0%25B5_%25D1%2583_%25D0%259A%25D0%25B0%25D1%2580%25D0%25B5%25D1%2598%25D0%25B8_-_panoramio.jpg)
