Amagyar kifejezés öltözetükre utal, ugyanis a bíborosok öltözetében apüspököknél megszokottlila helyett régen bíbor színű ruhát viseltek. Régebbi magyar szóval bíbornoknak nevezték őket. Mivel a bíbor színt a bíborcsigákból vonták ki, amelyek a kihalás szélére kerültek,1464-benII. Pál pápa elrendelte, hogy a kardinálisok őket minden más paptól megkülönböztető,karmazsinszínű mellényt viseljenek.[1] A későbbi magyarázat szerint ez arra utal, hogy nekik akár vérük ontásával is védeniük kellKrisztus egyházát. Idővel apránként a festékanyag és maga a megkülönböztető öltözék is módosult.
Más nyelvekben többnyire a latincardinalis szóval illetik őket. Ez a kifejezés a latincardo (zsanér) szóból származik, és arra utal, hogy az ajtó nélkülözhetetlen eleme, hiszen az nélküle nem tud kinyílni. A kardinális kifejezést ilyen értelemben a magyar nyelvben is használjuk: kardinális (sarkponti) kérdés. A bíborosok hivatalos latin címe:Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalis, aminek jelentése: A Római Szent Egyház Bíborosa.
A mai intézmény aRómai egyházmegye papjainak jelentősebb csoportjából alakult ki. A város hét részében működődiakónusok, a főbb templomokat vezetőpapok, és a Róma környéki városok püspökei alakították meg a pápa tanácsadó testületét. Kizárólagos pápaválasztói joguk1179-től van. Ekkor kezdték megadni ezt a címet Rómától távolabb élőknek is.1586-ban 70 főben maximálták számukat; ez a korlátozás négy évszázadon át érvényben maradt. A hetvenből 6 úgynevezett püspök-bíboros volt a római és Róma környéki ősi püspökségek élén, 50 áldozópap-bíboros (valójában általában csak névleg áldozópapok, mert püspökké szentelték őket, mint például a magyar bíborosokat) és 14 úgynevezett bíboros-diakónus (szintén csak nevükben diakónusok, és liturgikus ruházatukban, hiszen dalmatikát viseltek és viselnek, de általában püspökké szentelték őket). A20. század közepétől a bíborosok száma állandóan nő;2007 január elején 185-en voltak.
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában,Róma, via Santa Chiara
Minden bíborosnak, még ha nem Rómában él is, van egy római, vagy Róma közelicímtemploma. A címtemplom valójában csak a Rómához való kötődését fejezi ki, és (1965 óta) a templom mindennapi életében, az adminisztratív teendőkben, a templomhoz tartozó (plébánia-)területen nem illeti meg őt semmiféle tényleges kormányzati jog.
Bár vannak ajánlások a bíboros személyével kapcsolatban, mégis a pápa szabadon nevezi ki őket, ezektől az előírásoktól el is térhet. Korábbi történelmi korszakokkal szemben, bíboros ma csak papi személy lehet. Ha az illető még nem püspök, püspökké szentelik. Vannak úgynevezett bíborosi székek, melyeknek püspökei, érsekei bíborosi címet is kapnak (régi megnevezéssellegatus natus, vagyis az adott püspöki székbe való kinevezésük folytán a pápa "született" követei), bár az ő kinevezésük sem automatikus, e szokástól a pápa el is térhet. Magyarországon ilyen azesztergom-budapesti érseki szék.
A bíborosok a címükkel járó jogokat és kötelességeket a kinevezés kihirdetése pillanatától gyakorolhatják. Vannak azonban úgynevezettin pectore – titkos – bíborosok, akiknek a nevét a pápa jónak látja titokban tartani. Ameddig ezt a nevet nyilvánosságra nem hozzák, az illető nem viselheti címét. Ezt elsősorban akkor alkalmazzák, ha az illető olyan országban él, ahol veszélybe kerülne bíborosi kinevezése miatt (például a kommunista Kínában is van több ilyen katolikus főpap).
A bíborosok saját egyházmegyéjükön és Rómán kívül is ki vannak véve a megyés püspök kormányzói hatalma alól. A világon bárhol gyóntathatnak, azt még a területileg illetékes megyés püspök sem tilthatja meg nekik. A pápa ítélkezhet ügyeikben, a kihallgatások helyét ők választhatják meg. Saját címtemplomukba temetkezhetnek, annak homlokzatára címerüket elhelyezhetik. Jogosultak sajátos bíborosi öltözet viselésére, amely a következőkből áll: skarlátpiros reverenda, mocétum, öv,birétum.
A bíborosok testülete a bíborosi kollégium, amelynek feladata a pápa munkájának segítése tanácsadással és a pápai szék megüresedése (sede vacante) esetén az egyház kormányzása az új pápa megválasztásáig.[2]
A bíborosi kollégium három rendre oszlik: apüspöki, apresbiteri (vagy gyakran emlegetett nevénpapi) és adiakónusi rendre.
Püspökbíboros pápai kinevezés alapján lesz egy bíboros.Presbiterbíborosok azok, akik (fő)egyházmegyék élén állnak. Adiakónusbíborosok általában azok a bíborosok, akik valamelyik rómaidikasztérium (a Vatikánban működő testület, intézmény, hatóság) élén állanak.[3]Ha egy egyházmegye élén álló bíborost kuriális bíborossá neveznek ki, megtartja presbiterbíborosi osztályát.[forrás?]
A protodiakónus bíboros a fent felsorolt három rend közöl a diakónusi rendből kerül ki. Közülük is az viseli ezt a tisztséget, akit a pápa a legrégebben nevezett ki. A protodiakónus bíboros több fontos ceremoniális feladatot is ellát, ezek közül talán a legköztudottabb, hogy ő hirdeti ki a világnak az új pápa megválasztásának örömhírét, és az új pápa nevét. Ennek során az ő szájából hangzik el a széles körben ismert latin mondat:Annuntio vobis gaudium magnum:habemus papam![4]
Bár hagyományosan a magyar egyházmegyék közül az esztergomi érsekség fejét, Magyarországprímását kreálták bíborossá, mégis az összes magyar bíborosnak csak mintegy a fele volt esztergomi érsek. Az is előfordult már, hogyMagyarországnak nem egy, hanem két, vagy három bíborosa volt. Az első magyar bíborosBáncsa István esztergomi érsek volt, aki1252-ben nyerte el a bíbort.[5]
Jelenleg egy magyar bíboros van:Erdő Péter esztergom-budapesti érsek. 2024. október 6-ánFerenc pápa bejelentette, hogy folyó év december 8-ánNémet László SVD belgrádi érseket bíborossá kreálja.[6]
A vörös bíborosi kalap, a bíborosok rang- és hivatali jelvénye aheraldikában a14. században jelent meg. Kör alakú, karimával ellátott fejfedő. Eredetileg a kalap zsinórját csak egy csomóval kötötték meg. Később a csomók száma megnövekedett, majd felváltották a bojtok. A18. századtól a bíborosi kalap bojtjainak száma oldalanként 15-ben állapodott meg. Ezt az1832-es dekrétum szabályozta. Korábban a bojtok számát nem írták elő. A kalapot ma már csak a címerükben használják. Ha a bíborosherceg vagygróf volt, koronáját a bíborosi kalap alá, a pajzsra helyezte. Ennek viselését Rómában azonbanX. Ince pápa (1644–1655)bullája megtiltotta. Azújkortól a bíborosi címerekben megjelent a hercegicímersátor,pajzstartók ésrendjelek is.
A pajzs, kalap, zsinórok és bojtok, valamint ajelmondat mellett a kuriális bíborosok (azok, akik Rómában tartózkodnak és az ottani dikasztériumokban dolgoznak) csak apátriárka keresztet viselik, míg az extrakuriális bíborosok a megfelelő keresztet tüntetik fel acímerükben (a püspökök alatin keresztet, az érsekek a pátriárka keresztet). Az érseki címmel rendelkező bíborosok címerükbenpalliumot is használnak. A bíborosi kereszt vagy pátriárka kereszt lóherevégű kettős kereszt. Olykor a bíborosi címer pajzsa mögött látható.
Az újonnan kinevezett bíborosok olykor úgynevezett tiszteletcímert (de: Devotionswappen) viseltek az egyházi fensőbbséggel szembeni engedelmességük kifejezésére. Ezek különféleosztott címerek voltak, melyekben az előkelőbb helyen mindig a pápa címere állt a bíboros személyi vagy családi címerével szemben.
bíborossá avatott egyházmegyés érsek címere (palliummal)
bíborossá avatott nem egyházmegyés érsek címere (pallium nélkül)
Bíborossá avatott püspök címere
Bíborossá kinevezett személy címere, akit nem szenteltek püspökké
.svg)
.svg)
.svg)
