A Kara-kum sivatag a maiTürkmenisztán területén terül el, nyugatról aKaszpi-tenger, északról azAral-tó és azAmu-darja folyó, északkeletről aKizil-kum sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával a korábbi tómeder helyét a terjeszkedőAralkum foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért aSzovjetunió öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.
Az Aralkum homokja sósmocsár, amely finoman eloszlatottsókőzetekből, ésalkálifém-telepek maradványából áll, amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédőszer-maradékot visznek magukkal, egészen azAntarktiszig, ahol apingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtakgrönlandi gleccserekben,norvég erdőkben, ésorosz földeken is.
Délen, aHindukus hegységben eredőMorghab ésTejen folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak.
A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, aKarakum-csatorna. 1954-ben kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre, minek következtében atalajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt.
Ez a szócikk részben vagy egészben aKarakum Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
