A Karácsony-sziget elszigeteltsége és barátságtalan partjai évszázadokig akadályozták a betelepítését. Brit és holland navigátorok térképein korai tizenhetedik században jelent meg. Nevét William Mynors, aBrit Kelet-indiai Társaság Royal Mary nevű hajójának kapitánya adta, aki 1643. december 25-én, karácsony napján érkezett ide. Első térképét Pieter Goos jelentette meg 1666-ban. Ezen a térképen a sziget neveMoni.
Az első feljegyzett partraszállás 1688 márciusában volt.William Dampier brit tengerészCygnet nevű hajójával a sziget nyugati partján, a maiDales falu közelében kötött ki, és két matrózt kiküldött a szigetre, amit lakatlannak találtak.
A következő látogatóDaniel Beekman volt, aki ezt 1718-ban megjelent könyvében –A Voyage to and from the Island of Borneo, in the East Indies – írta le. 1771-ben aPigot nevű indiai hajó keresett sikertelenül horgonyzóhelyet. Legénysége vadon élő disznókat és kókuszpálmákat látott. Nem tudni, hogyan kerülhettek a disznók a szigetre – lehet, hogy aPigot másik szigeten járt.
A sziget belsejét 1857-ben azAmethyst legénysége derítette fel. Megpróbálták elérni a sziget legmagasabb pontját, de nem tudták megmászni a sziklákat.
1887-ben a brit haditengerészetFlying Fish nevű hajója Maclear kapitány parancsnoksága alatt jó horgonyzóhelyet talált a maFlying Fish Cove-nak nevezett öbölben. A legénység kicsi, de érdekes növény- és állatgyűjteményt állított össze. A következő évben azEgeria brit hadihajó fedélzetén Pelham Aldrich és J. J. Lister járt itt, és tíz nap alatt egy nagyobb biológiai és ásványgyűjteményt állítottak össze. Ezt Sir John Murray vizsgálta meg, és felfedezte, hogy a szigeten lerakódott madárürülékben sok a foszfát. Ezért a brit korona 1888. június 6-án annektálta a szigetet.
Röviddel később egy kis telepet létesített Flying Fish Cove-nál G. Cluines Ross, a Karácsony-szigettől 900 km-rel délnyugatra fekvőKókusz-szigetek tulajdonosa. A telep célja a fakitermelés és a Kókusz-szigetek növekvő iparának ellátása volt.
Afoszfátbányászat az 1890-es években kezdődöttSzingapúrból,Kínából ésMalájföldről szerződtetett munkásokkal. Ezért a lakosság 80%-a ázsiai: 70% kínai (hokkien), 10% maláj, a fennmaradó 20% európai, a brit gyarmatosítók utódai.[3]
A szigetet egy ideig közösen igazgatta a Brit Foszfátbiztos és azEgyesült Királyság Gyarmatügyi HivatalánakStraits Settlements gyarmatra telepített körzeti biztosa, későbbSzingapúr koronagyarmat része lett.
Ausztrália kérésére azEgyesült Királyság főhatalmát Ausztráliára ruházta; 1957-ben az ausztrál kormány 2,9 millió font sterling kompenzációt fizetettSzingapúrnak az elmaradt foszfátjövedelmekért.
Az első hivatalos ausztrál képviselő 1958-ban érkezett, és 1968-ban neveztek ki a szigetre adminisztrátort. A Karácsony-sziget és aKókusz-szigetek együttes neve Ausztrál Indiai-óceáni Területek. Az ezt irányító adminisztrátor székhelye 1997 óta a Karácsony-szigeten van. A szigeten az ausztrál állam törvényei érvényesülnek, belső autonómiával nem rendelkezik.2015-ben azonban folytak egyeztetések a szigetnek nyújtandó autonómiáról.[4]
Legnevezetesebb élőlénye avörös rák(Gecarcoidea natalis), mely kizárólag ezen a szigeten fordul elő. Természetes túlszaporodását a sziget betelepítése előtt aMcLear-patkány(Rattus macleari) gátolta meg, ez a faj azonban 1903-ban kihalt. A sziget ökoszisztémájában helyét aházi patkány(Rattus rattus) foglalta el; a két faj gyaníthatóan hibridizált is. Az ezredfordulón fő ellenségükké azőrült hangya(Anoplolepis gracilipes) vált; ezt az özönfajt az Ausztrál Népjóléti Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet eredményesen irtja.[5]
A sziget egy másik ismert rákfaja az ugyancsak atízlábú rákok(Decapoda) közé tartozópálmatolvaj(Birgus latro).
Vasútvonal személyszállításra nincs, csak egy 24 km-es szakasz épült afoszfátbányák kiszolgálására.[11]
Közút: 140 km. Mivel a sziget évről évre ismétlődő eseménye avörös rákok vándorlása, a rákok (és az autógumik) védelmében a közutak mentén kerítések terelik a rákokat az alattuk átvezető rákalagutakhoz.[12]
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.jpg)
.jpg)
.svg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
