Kaprióra(Căprioara)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Soborsin
Rang	falu
Községközpont	Soborsin
Irányítószám	317271
SIRUTA-kód	11860
Népesség
Népesség	312 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 57″,k. h. 22° 16′ 39″45.982372,22.27755345.982372°N 22.277553°EKoordináták:é. sz. 45° 58′ 57″,k. h. 22° 16′ 39″45.982372,22.27755345.982372°N 22.277553°E
AWikimédia Commons tartalmazKaprióra témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kaprióra,1911 és1918 közöttKaprevár (Kapriora,románul:Căprioara) faluRomániában,Arad megyében.

AMaros bal partján, hegyek lábánál, a községközpontSoborsintól 6 km-re délkeletre fekszik.

1337-benCaprewar alakban említették. EzzelKiss Lajos szerint az legkorábbról datáltromán eredetű településnév a középkori Magyarországon. Az alapjárul szolgálócăprioară szó nyelvjárási jelentése 'kecskegida'. Talán a falura vonatkozik egy1256-os oklevél1572-es másolatában említettNagkechkes név is.1596-banKapriora.

Román falu volt Krassó,1880-tólKrassó-Szörény vármegyében. A18–19. században kincstári birtok.1717-ben még tizenhét,1786-ban már 145 család lakta.1770-ben az egész lippai kerületbenLippán kívül csak itt működött román nyelvű iskola. Részt vett amarosi sószállításban –1785-ből adatolt pecsétje sószállítódereglyét ábrázolt.1844-ben akkori birtokosa, Wodianer Sámuelkaprioraielőnévvel kapott magyar nemességet. A család1886-ban, ugyanezen előnévvelbárói címet is szerzett. A falu 4877kataszteri holdas határának1895-ben 69%-át a Wodianer-birtok foglalta el, amely főként erdőkből állt.

• 1910-ben 986 lakosából 920 volt román, 34 magyar és 12 német anyanyelvű; 916 ortodox és 49 római katolikus vallású.
• 2002-ben 354 lakosából 348 volt román nemzetiségű; 330 ortodox, 12 pünkösdista és 11 baptista vallású.

• A falu határában két barlang található: aSinesie-barlang aKápolnásra vezető földúton kb. 300 méterre, aDuțu-barlang pedig aPozsgára vezető út közelében.

• Határában sárga és rózsaszínűjura mészkövet bányásznak. A kitermelés már a 20. század elején is folyt, a Wodianer-uradalom területén található három-négy kőfejtőben.^[2]

• Rodica Colta – Doru Sinaci – Ioan Traia:Căprioara. Arad, 2011

• A falu oldala a www.virtualarad.net webhelyen(románul)

• Arad megye települései
• Krassó-Szörény vármegye települései

• Lapok térképekkel