Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kapolyi László | |
| AMagyar Népköztársaság ipari minisztere | |
| Hivatali idő 1983.december 9. – 1987.december 16. | |
| Előd | Méhes Lajos |
| Utód | Berecz Frigyes |
| AMagyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke | |
| Hivatali idő 1994 – 2014 | |
| Előd | Király Zoltán |
| Utód | Andráska László |
| Születési név | Kriszt |
| Született | 1932.június 7.[1] Újpest |
| Elhunyt | 2014.november 30.(82 évesen) Budapest[2] |
| Párt | Magyar Szocialista Munkáspárt |
| Szülei | Kriszt Lajos |
| Foglalkozás |
|
 AWikimédia Commons tartalmazKapolyi László témájú médiaállományokat. | |
Kapolyi László (Újpest,1932.június 7. –Budapest,2014.november 28.[3]) magyar bányamérnök, szerkezetépítő mérnök, energetikus, közgazdász, üzletember, politikus, aMagyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kőzetmechanika, valamint az energiagazdálkodás és -politika. 1983 és 1987 között Magyarország ipari minisztere. 1994-től 2012-ig és 2013-tól aMagyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, 2002 és 2010 között országgyűlési képviselő aMagyar Szocialista Párt frakciójában.
1950-ben kitüntetéssel érettségizett azújpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban, majd felvették aBudapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1954-ben szerzett híd- és szerkezetépítő mérnöki diplomát. 1957-benMiskolcon, aNehézipari Műszaki Egyetemen bányamérnöki diplomát szerzett. 1961-ben védte meg műszaki doktori disszertációját. Közben 1962-ben abudapestiMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen ipari közgazdász oklevelet szerzett, illetve megvédte (második) egyetemi doktori disszertációját.
Már 1951-ben elhelyezkedett tervezőként a Mélyéptervnél. 1952-ben a Földalatti Vasútépítő Vállalatnál dolgozott. 1953 és 1976 között a Tatabányai Szénbányáknál kezdetben beosztott mérnök, majd üzemvezető főmérnök, később főosztályvezetőként tevékenykedett. 1976-ban távozott a szénbányáktól és a Nehézipari Minisztériumban kapott miniszter-helyettesi kinevezést. 1981 és 1983 között az Ipari Minisztérium energetikai államtitkára volt. 1983-ban aLázár-, majd 1987-ig aGrósz-kormány ipari minisztere volt. Ezt követően egy évig energia-politikai kormánybiztos volt. 1988–1989-ben aMinisztertanács mellett működő Tanácsadó Testület társelnöke volt (Berend T. Iván mellett). Közben 1985-től 1988-ig azMagyar Szocialista Munkáspárt (amelybe 1968-ban lépett be)Központi Bizottsága tagjaként tevékenykedett.
1967-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1975-ben akadémiai doktori értekezését. AMagyar Tudományos Akadémia (MTA) Bányászati, illetve az Energetikai Bizottságnak lett tagja. 1979-ben megválasztották az MTA levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává. Később a Jövőkutatási Bizottságba is bekerült. Az Orosz Tudományos Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett aRómai Klub, azAspen Institute of Italy tagja és aGépipari Tudományos Egyesület elnökségi tagja. 1975-ben akrakkói Bányászati és Kohászati Akadémia magántanárává, 1980-ban azEötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárává avatta, illetve a Boston College vendégprofesszora, S azActa Geodaetica, Geophysica et Montanistica című tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt.
Azeocén program vezetőjeként és szorgalmazójaként jelentősen hozzájárult a gazdaságtalan bányászathoz mivel az EOCÉN-szenek Magyarországon vetők mentén töredezve lelhetőek fel. Így a bányák rengeteg meddőt termeltek ki és rengeteg első osztályú ivóvizet szivattyúztak ki ennek erőltetése miatt. A vízkiemeléses bányászat egyik szabadalmaztatójaként és egyben szorgalmazójaként pedig jelentősen hozzájárult aHévízi-tó és a budaitermálvízforrások végveszélybe kerüléséhez. A Tatai és Esztergomi források elapadásához. Ezek járulékaként több növény- és állatfaj végleges kihalásához is jelentős a hozzájárulása.[4]
Csak aBakony alól 3-4balatonnyi ivóvizet emeltek ki a módszerével, és pazaroltak el. A cél a nyírádi magastitántartalmúbauxit kitermelése volt, amelyet aSzovjetuniónak játszott át az akkori magyar vezetés1960-as évek beli áron 6 milliárdamerikai dollár, jelen áron 50-60 milliárd dollár értékben. Miközben rendelkezésre álltak és állnak ma is felszínhez közeli szárazon is könnyen kitermelhető bauxitok és szenek is. Miközben a mélyen fekvő karsztvízszint alatti bauxit kitermelésnek is voltak már akkor is és ma is olyan módszerei, amelyek nem járnakkarsztvízkitermeléssel. Kapolyinak ezekhez a környezetkárosító kitermelési módszerekhez jelentős anyagi érdeke –szabadalma fűződött.
1989-ben megalapította a System Consulting Kft.-t, amelynek ügyvezető igazgatója, a cégrészvénytársasággá történt átalakulása után az igazgatótanács elnöke lett. A társasági jog 2006-os reformja után a cég zártkörűen működő részvénytársasági (zrt.) formát vett fel, itt elnök-vezérigazgató volt. A zrt. az energiaiparban tevékenykedik, villamosenergia-kereskedelmet bonyolított le. A cég arendszerváltáskor fennálló orosz államadósság lebontásában is részt vett. Eleinte azorosz állam kizárta, hogy adósságukatenergiahordozóban törlesszék, Kapolyinak mégis sikerült elérnie, hogyszenet vásárolhasson, amitUkrajnába, abursztyini erőműbe szállított, onnan pedigáramot importáltMagyarországra. Ez az üzleti stratégia vitákat váltott ki, kritikusai szerint Kapolyinak pártmúltjára hivatkozva volt lehetősége az áramimportra. A cég jelentős szerepet vitt az orosz államadósság lebontásában.[5]
1990-ben független országgyűlési képviselőjelölt volt. 1991-ben aMagyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)budapesti szervezetének vezetőségi tagja lett. 1992–93-ban az országos vezetőség tagja, 1993-tól az elnökség tagja lett, majd 1994-ben apárt elnökévé választották. Tisztségében többször megerősítették. Az 1994-es, illetve 1998-as országgyűlési választásokon pártja képviselőjelöltje volt, de a párt országos szinten nem érte el az öt százalékot. A2002-es országgyűlési választáson a két párt közötti együttműködés keretében aMagyar Szocialista PártSzabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listájáról szerzett mandátumot, négy évvel később a párt országos listájáról került be azOrszággyűlésbe, ahol a gazdasági bizottságában dolgozott. Vállalkozásai révén milliárdos vagyonra tett szert, 2010-ben ő volt a leggazdagabb parlamenti képviselő.[6] A 2010-es országgyűlési választáson az MSZDP színeiben indult, ám mandátumot nem szerzett. Emellett 2002-ben azÚjpesti Torna Egylet elnökévé választották.
Kutatási területei: a kőzetmechanika, az ásványvagyon-, nyersanyag-, és energiagazdálkodás, arendszerelmélet, aenergia- ésgazdaságpolitika.
Kőzetmechanikai kutatásai abányabiztosító berendezések és szerkezetekszilárdságtanilag megalapozott méretezésével foglalkoztak. Ez hatással volt a bányaművelés gazdaságosságának és biztonságának növelésére. Az energiagazdálkodás területén a magyarországi ásványvagyon úgynevezettműrevalóságának reális megítélésében segítenek. Energiapolitikai munkássága során rendszerelméleti segítséggel alapozta meg e gazdasági ág fejlesztésének elősegítését.[7] Munkáit elsősorbanmagyar,angol ésorosz nyelven adta közre.
Több egyetemi szak elindításában vett részt: a BME-n a nukleáris mérnök-fizikus, illetve az energetikus szak, illetve a maiBudapesti Corvinus Egyetemen a szolgáltatási menedzsment szak.
