Akanyon (eredetilegspanyolcañón) sziklafalak közt húzódó mélyvölgy, amelyet gyakran egyfolyó vájt ki.
A legtöbb kanyon egy fennsík hosszú ideig tartóeróziójával jött létre. Gyakoribbak a száraz, mint a nedves éghajlatú vidékeken, mivel az eróziós időjárási hatások az előbbi helyeken erősebbek. A kanyonfalakat gyakran ellenállóhomokkő vagygránit sziklák alkotják.
Léteznekvíz alatti kanyonok is, gyakran egy folyó torkolatának meghosszabbításaként.
A kanyonok nagyságának mérésére nem létezik széles körben elfogadott egzakt definíció. Mérhető például a kanyon mélysége, hossza, a kanyonrendszer területe, de az összehasonlítással gyakran gondok adódnak, például a legmélyebb kanyont keresve nehézség, hogy a viszonylag lapos fennsíkokba vésődő -tehát jól kivehető szegélyekkel rendelkező - kanyonok mélysége könnyen megállapítható, nem így van azonban a hegyi kanyonokkal. Sok nagy kanyon például aHimalájában megközelíthetetlensége miatt nem mérhető fel.
Sokan aTibetben aJarlung Cangpo folyó mentén elnyúlóJarlung Cangpo kanyont tartják a világ legmélyebb kanyonjának, ami az amerikaiGrand Canyonnál valamivel még hosszabb is. Mindezek alapján a legnagyobb kanyon címet is ez érdemli sokak szemében.
A geológiai kiemelkedési folyamatok eredményeképp a kanyonok mélyén néha jelentős folyók kanyarognak. Ezek az úgynevezettbeásott folyók, amelyek csak nagyon nehezen tudják módosítani folyóágyukat. Ilyen,tektonikai kiemelkedéssel létrejött beásott folyóvölgyet képez például az Egyesült Államokban aColorado folyó és aKígyó folyó.
A vízben oldódó mészkő hegyekben gyakran úgy jön létre kanyon, hogy az előretörő víz először barlangokat váj magának, majd amikor a barlangrendszer beomlik, kanyon marad hátra. Ilyen beroskadással létrejött kanyon van például asomersetiMendip dombságban(Mendip Hills) és az észak-angliaiYorkshire völgységben(Yorkshire Dales).
A ma létező kanyonoknál lényegesen nagyobbak keletkeztek amessinai sókrízis idején, amikor aFöldközi-tenger kiszáradt. A belé ömlő folyók, ahogy azt aRhône és aNílus esetében már fúrásokkal kimutatták, ekkoriban több száz, helyenként több ezer méter mély kanyonokat vájtak ki jelenlegi medrük alatt. Ezek a kanyonok folytatódtak a Földközi-tenger jelenlegi medrében is, a medencék legmélyebb pontjai felé.
