Akamnefec (כַּמְנֶפֶ״ץ) ahéber nyelv egyik betűcsoportja, az úgynevezettvégbetűk. Öt betű tartozik ide: ak, m, n, p, c, melyek a szó végén eltérő formát vesznek fel, mint szó elején vagy szó közben.

Akamnefec névnek nincs jelentése, a betűk összeolvasásából adódó mozaikszó. A betűcsoport másik héber megnevezése akimenappécכִּמְנַפֵּץ, ennek jelentésemint (egy) kovács.

Az egyes végbetűk elnevezése a héber nyelvtanban aסוֹפִיתszofit vég(ső/ző), utolsó szóval történik, tehátmem-szofit, nún-szofit, stb.

Avégbetűk formája könnyen levezethető az alapbetűkből: négy esetben a betű szára lefelé kinyílik, amemnél pedig ellenkezőleg, az addig nyitott talprész "kockává" zárul.

• Pontozott szövegben avég-kaf (ך)svával jelenik meg:ךְ, megkülönböztetendő avég-núntól (ן). A svá ilyenkor néma, nem ejtjük.
• Akaf (כּ) végformája minden esetbenvég-chaf (ך ךְ) Ritkán előforduló szóvégi pontozott formája egyben kettőzött is:ךָּ-kká -אַרְאֶךָּar`ekká meg fogom mutatni neked (√ראהráá látni).
• Vég-pe (ףּ) csak egyetlen esetben fordul elő a Bibliában:אַל־תּוֹסְףְּ עַל־דְּבָרָיוal-tószp al-deváráv ne tégy az ő beszédeihez (Péld 30:6; √יסףysp). A pe alatti svá itt is néma.

Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley)Wikisource

• Ráfe
• Meteg
• Makkéf
• Dáges
• Klasszikus héber nyelvtan

• Héber betűcsoportok