A kambrium eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók.
Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődöttkambriumföldtörténeti időszak volt afanerozoikum eonpaleozoikum idejének első időszaka. 485,4 ± 1,9 millió évvel ezelőtt ért véget, amikor azordovícium időszak követte. Történetileg azediakara időszak előzte meg. Aprekambrium és a kambrium határán létezett első állatsereglet, akis kagylós fauna előzte meg a kambrium eleji radiációt.
Nevének eredeteCambria,Wales ókori neve. Először Walesben tanulmányoztak kambriumi korú sziklákat.
a délin pedig a nagyGondwana kontinens, a maiDél-Amerika,Afrika,India,Ausztrália ésAntarktisz együttese. A viszonylag nyugodt időszakban az ősföldek alacsonyabb részein vastag üledékösszletek rakódtak le.
AFöld egyes korainak éghajlatát rekonstruálni a lerakott üledékekből és a bennük levőfosszíliákból a lerakódás helyének klímarekonstrukcióját lehet elvégezni, nem pedig annak a helynek, ahol megtalálták. Bizonyosüledék és biológiai tartalom túlsúlyából, vagy éppen hiányából azonban a Föld klímájára vonatkozóan általános következtetéseket tudunk levonni.
A kambrium elején hűvös lehetett a klíma, mivel amészüledékek hiányoznak az egész bolygóról. Az alsó kambrium vége felé azonban már megjelent a zátonymészkő, amitszivacsszerű zátonyképző szervezetek (példáulArchaeocyathus) hoztak létre. Ezek elterjedéséből arra következtethetünk (még a jelenlegi poláris területekről is ismertek), hogy a Föld jelentős részén a kambrium fiatalabb szakaszaiban meleg, trópusi klíma uralkodott. Először találkozunkevaporitokkal és vöröshomokkövekkel is, amelyek képződése viszont száraz-meleg klímára utal.
A kambrium az első olyan földtörténeti időszak, amelyből a tengeri szivacsoknál és medúzáknál bonyolultabb többsejtű élőlényekfosszíliái maradtak fenn. Egyes elképzelések szerint a kambriumban hirtelen mintegy ötvenélőlénytörzs jelent meg úgy, hogy a legtöbbjük elődeiről nem is tudunk. Az organizmusoknak ezt a földtörténeti mértékkel gyors kirajzását nevezzükkambriumi robbanásnak. Másféle gondolatmenet (példáulRichard Dawkins) alapján csak a maitól jelentősen eltérő szervezetek hibás besorolásáról van szó.
A kambrium időszakot és az egész paleozoikum idő kezdetét akkortól számítjuk, amikor megjelentek az első szilárd vázzal rendelkező állatok. A mészváz kialakulását segíthette, hogy aproterozoikum nagy jégkorszakát követően felmelegedett a klíma.
A nagy kambriumi üledékhézagot követően a kambrium földtörténeti értelemben rövid, alig 20 millió évében megjelentek szinte valamennyi ma élő törzs elődei, sok mára kihalt élőlénnyel, amelyeknek viszonya más csoportokkal tisztázatlan. Ez akambriumi robbanás néven nevezett jelenség, amelynek nemcsak az oka vitatott, hanem hogy egyáltalán lehet-e robbanásszerű fejlődésről beszélni, vagy a változatosság azokban az időkben alakult ki, amelyekről az üledékhézag miatt nincs ismeretünk.
A legelterjedtebb kambriumi állatok a háromkaréjú ősrákok, atrilobiták voltak (mint például azEllipsocephalus hoffi), amelyeket nagy elterjedtségük és változatosságuk alkalmassá tesz, hogy segítsék az időszak továbbtagolását.
A szárazföldön is mozgó állatok megjelenésének első bizonyítékai közé tartoznak a fosszilizálódott kambriumi állatnyomok, aprotichnitek (ízeltlábú nyomok) és aclimactichnitek (puhatestű nyomok).
A kambrium – és a rákövetkezőordovícium – növényvilágára azöldmoszatok fejlődésnek indulása jellemző. Ezek fosszíliái időnként olyan mennyiségben halmozódtak fel, hogy kőzetet is alkottak (az észt „égőpala” vagy kukkerzit). Az időszak tengereire ugyanakkor a már korábban kialakultkékalgák ésbaktériumok is jellemzőek. Szárazföldi növényzetről ekkor még nem beszélhetünk, bár a szárazföldön már mintegy 700 millió éve megjelenhetett egyszerű növényi élet, az egyszerűgombák pedig még korábban, mintegy egymilliárd éve. A szárazföldek azonban ebben az időben még kopaszok voltak, sivatagosak, vagy agyagos talajúak.
A kambriumrétegtanilag négysorozatra és tízemeletre osztható. A sorozatok geokronológai megfelelői akora kambrium (más néven terreneuvi – 1-2. emelet),kora-középső kambrium (3-4. emelet),késő-középső kambrium (más néven miaolingi – 5-7. emelet) éskéső kambrium (más néven furongi – 8-10. emelet) korok. Az emeleteknek megfelelő korszakokat a világ különböző helyein más-más néven illetik, egységes elnevezéseket aNemzetközi Rétegtani Bizottság nomenklatúrája csak részben szolgáltat. Az alábbi táblázat a kambrium korszakainak, illetve emeleteinek különböző regionális elnevezéseit mutatja be.
Korábban Magyarországon atrilobiták alapján ageorgium (Olenellus-csoport),akkadium (Paradoxides-csoport) éspotsdamium (Olenus-csoport) sorozatokra osztották.
