Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk az erdélyi tájegységről szól. Hasonló címmel lásd még:Kalotaszeg (egyértelműsítő lap). |
| Kalotaszeg | |
 | |
| Kalotaszegi táj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 00″,k. h. 23° 07′ 60″46.8,23.133346.800000°N 23.133300°EKoordináták:é. sz. 46° 48′ 00″,k. h. 23° 07′ 60″46.8,23.133346.800000°N 23.133300°E | |
 | |
Kalotaszeg (románul:Țara Călatei) tájegységRomániában, részbenErdélyben, a valamikoriMagyar Királyság területén,Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Románia kevés tömbmagyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője.
Nevét ahonfoglalómagyarok itt letelepedettKalota nemzetségéről kapta. „Kalota” néven valamikor sokkal nagyobb területet neveztek,Kelemen LajosKalotaszeg történelmi és műemlékei című tanulmánya szerint a középkorban aBerettyótól aSebes-Körösig terjedő vidéket. A mai tájegységKolozsvártól nyugatra fekszik, de tőle északra és keletre is vannak falvak, amelyek néphagyományaik alapján rokonságot mutatnak Kalotaszeggel. A hajdani Kalota-vidékre utaló helynév volt még a16. században isNagyvárad mellett Kis-Kalota és aSebes-Körös bihari völgyében Közép-Kalota. Ugyanezt őrzi a szomszédosKalota-havas neve is.
 | Bővebben:Kalotaszeg földrajza |
Kalotaszeg szomszédai északról és keletről aMezőség, délrőlAranyosszék, nyugatrólBihar megye. KalotaszegKós Károly megfogalmazása szerint azt az „eredetileg aVlegyásza lábánál elterülő kicsiny háromszögletű földterületet jelenti, melyet aBánffyhunyad alatt összeömlőSebes-Körös ésKalota vizei fognak be. Tágabb értelembenKolozsvár megyének azt a területét, amely a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal, illetve országút közepén és két oldala mentén Kolozsvártól egészenCsucsáig terül el és amelyet délen aGyalui-havasok északi, nyugaton aVlegyásza-havas és aMeszes-hegység keleti lába foglalnak be.”
Kalotaszeg három fő része: aFelszeg a nyugati havasoknál, azAlszeg azAlmás-patak mentén és aNádasmente Kolozsvárhoz közel. Kalotaszeghez tartozónak tekintjük még aKapus völgyiKapus-vidéket és az Átmeneti-vidéket isKolozsvár környékén. Gyakran emlegetik Kalotaszeg részeként az ún.peremvidéket is, melybe tartozó települések meghatározása forrásonként eltérő lehet.
Kalotaszeg földterületének kialakulása aföldtörténet ókorában kezdődött meg. Körülbelül 350 millió évvel ezelőtt alakult ki egy hatalmas, aVariszkuszi-hegységrendszerhez tartozó hegység, amelynek egyik darabja a maiGyalui-havasok. Ennek északi nyúlványa alkotja Kalotaszeg déli határát. A Gyalui-havasok helyén megrepedt a mélyben aFöld szilárd kérge, a mélyebb részek izzó lávája benyomult a szilárd kéregbe és ennek eredményeképpen alakult ki a Gyalui-havasok közepe, mely azÖreg-havasban(Muntele Mare) 1827 m magasra emelkedik. A Gyalui-havasoktól északnyugatra, Kalotaszeg nyugati oldalán aföldtörténeti középkor felső részében (kréta korszak) észak-déli irányú, felületig ható mély törés keletkezett a szilárd kérgen és ezen át nagy tömegű láva ömlött ki a Föld felületére. A megszilárdult lávatömegbe vágódott be aföldtörténeti újkor legfiatalabb részében, anegyedkorszakban a Nagy Sebes, (Dregán)-patak és a Sebes-patak, melynek felső folyását Székelyjó-pataknak – völgynek – nevezik. A Kalotaszeg nyugati határát alkotó dacit-tömegből kialakult az 1838 m magasra emelkedőKalota-hegység (Vlegyásza). Akréta korszak vége és a földtörténeti újkor közti átmeneti időben délről a Gyalui-havasok nedves, meleg, trópusi területéről a kőzetek málladékát lehordták a zivatarok vizei a Kalota-hegy és Gyalui-havasok közti szegletbe a hegyek lábához és a Gyalui-havasok keleti oldalán a mélyen fekvő területekre. A földtörténeti újkor elején - körülbelül 60 millió évvel ezelőtt - megsüllyedt ez a terület és a Kalota-hegy és a Gyalui-havasok közé, valamint a Gyalui havasok keleti oldalára az egykor Erdély helyén levő Erdélyi-medence tengere nyomult. Ebből a tengerből származnak a 40-50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványai, az óriási egysejtűnummuliteszek (nummulinás mészkő), vagy ahogy a legenda nevezi,Szent László pénzei. Azután megemelkedett a terület és a tenger visszahúzódott róla. A Vlegyásza és a Gyalui-havasok trópusi éghajlat alatt való lepusztulásából a mélyben ismét sivatagi rétegek rakódtak le, melyekbenAndrásházán a legősibb orrszarvú és más ősállat (Titanotherium-féle) megkövesedett csontjait találták meg. A kalotaszegi-medencétől kelet felé, a Gyalui-havasok északkeleti oldalán a Gyerőfalva-Egerbegy-Gyalu-Magyarléta vonaltól északkeletre a kréta korszakban tenger volt. Ennek mészkőszirtjén áll a létai Géczy-vár. A földtörténeti újkor harmadkorszakának második felében a Kárpátok nagyarányú felgyűrődésével, kiemelkedésével kapcsolatban megemelkedett az egész terület és szárazra került. Megkezdődött Kalotaszeg mai folyóvizeinek, mai földrajzi képének kialakulása. A Kalota-hegyről a terület természetes lejtésének megfelelően kelet felé az Ős-Kapus és Ős-Nádas-patakKolozsvár felé folytak és ömlöttek bele az Ős-Kis-Szamosba. Az újkor negyedkorszakában a Gyalui-havasok északi nyúlványa folytatásában,Sztána község irányában magasra emelődött a terület, boltozat alakult ki. Ennek a felboltozódásnak aKörösfő felett emelkedő, gyönyörű kilátású 747 m magas Riszeg-hegy a központja, ami egyúttal Kalotaszeg fő vízválasztója. A Riszeg-hegy északi oldalán kialakult az Almás-patak, melynek eredeténél a Firza- és Darogna-patak annyira megközelítették a Kalotaszegi-medence északi peremén folyó Köröst, hogy hátravágódásukkal vizét elvezetéssel fenyegetik. Ezt elősegíti az, hogy ez a terület mélyebben van, mint a tulajdonképpeni Kalotaszegi-medence. MígBánffyhunyad, a Kalotaszegi-medence központja 554 m magasan van, s ezért területét a népFelszegnek nevezi, addig az Almás-völgyébenMagyarbikal ésKetesd után következőAlsófüld csak 351 m magasan van, tehát 200 m-rel alacsonyabban.Váralmás már csak 315 m magasan van a tenger színe felett. Ezért nevezi a nép az Almás-völgyétAlszegnek. A negyedkorszakban kialakultak Kalotaszeg folyóvizei: a Kis-Szamosba ömlő Nádas-, Kapus- és a délről belefolyó Fenes-patak, a Körös a Kalotával, Sebes- és Nagy-Sebes-patakkal alkotta a Sebes-Köröst, az Almás-patak mellékvizeikkel. Ezek a kialakuló vizek fokozatosan mélyebbre vágódva kialakították völgyeiket a közöttük levő szelíd hegy- és dombvidéket, melynek a Kalota-hegység, a Gyalui-havasok és aMeszes-hegység ad keretet.
| Bővebben:Kalotaszeg növényzete |
„Túlnyomó része egyhangú, kietlen, sőt szomorú föld. Kopasz, köves dombok, esőmosott árkokkal szaggatott hegyoldalak, fátlan sovány kaszálók és legelők, sátés, vizes rétek, kínosan művelt oldalas szánták egyhangú, lehangoló egymásutánja… Majd csodálatosan szép vidék: tölgy és bükkerdő, vad gyütnölesfákkal tarkított virágos, illatos kaszálók, mint ültetett, gondozott angolpark…” (Kós Károly: Kalotaszeg)
Kalotaszeg jelenlegi növénytakarója a harmadkor végén bekövetkezett eljegesedési periódusok alatt és főleg után, a negyedkorban alakult ki, a természeti tényezők és az ember tájképalakító tevékenységének hatására. Az így kifejlődött növényzet változatossá tette a tájat és biztosította a települések életéhez szükséges táp- és nyersanyagforrások jelentős részét. Napjainkban is az erdők és a rétek erős emberi beavatkozás alatt állnak, de sok helyen a növénytakaró még természet közeli arculatát őrzi.
A Kalotaszegi medence területén hozzávetőleg 750 virágtalan és virágos növényfaj él, melyek közül egyesek csak azErdélyi-Szigethegységben és aKárpátokban kialakult és itt előforduló ún. kárpáti bennszülött növényfajok, mások ritka, kipusztulással veszélyeztetett növények, melyek kiemelkedő botanikai értékeket képviselnek
A Kalotaszeg nevet – Kalathazeg formában – egy1433-as oklevél említette először,Heltai Gáspár krónikájában. Kalotaszeg falvainak a neve azonban már a12. században előfordul az oklevelekben, illetve a birtokosztozkodó levelekben és egyéb okmányokban: Kapus1130 és1140-ben,Szentlászló1196 és1285-ben,Jákótelke1214-ben,Gyerőmonostor1241-ben,Gyalu1246-ban,Bikal1249-ben,Méra1269 és1299-ben,Körösfő1276-ban. Fenes1285-ben,Szentkirály-Zentelke1288-ban,Szucság1290-ben,Bábony1291 és1296-ban, Lóna1298-ban,Bogártelke1299-ben, Léta1322-ben,Valkó1330-ban,Hunyad pedig1332 és1337-ben, illetve ettől kezdődően szerepelt a történeti forrásokban. A mai Kalotaszeg már csak utolsó, keleti maradványa annak a Kalota nevű nagy területnek, amely a középkorban aBerettyó folyótól aSebes-Körös forrásvidékéig tartott és sokáigBihar megyéhez is tartozott. A Rétköz, Sebes, Sebes-Körös, Kiskörös, és Berettyó által körülzárt falvak összefoglaló neve Kiskalota volt. Ennek folytatása a Kisköröstől keletre a Berettyó és Sebes-Körös között az Erdély határáig nyúló Középkalota. A mai Kalotaszeget hívták régi nevén Kalotának.
ACsongrád,Békés és Bihar megyét benépesítő Ond törzsből származhattak a területet ahonfoglalás idején benépesítő magyarok. A13. században éltKézai Simon,IV. László udvari papjának aGesta Hungarorum című krónikája szerint az Etelközből érkezőmagyarok a Keleti-Kárpátok szorosain áthaladvaErdélyben megpihentek, majd innen folytatták útjukat azAlföld felé. Azonban az utánuk jövőbesenyők támadásának feltartására öt nemzetséget hagytak hátra és telepítettek le Erdélyben. Ezek közül a mai Kalotaszeg területét, Körösfőtől aMarosig a Mikola nemzetség szállta meg, míg délebbre ésTorda körül a Szíl-Kalocsa nemzetség telepedett le. Tulogdy JánosKalotaszeg földrajza című munkája szerint honfoglaló őseink896 táján jutottak el Kapusig, ahol aKapus-patak völgyében gyepűvonal húzódott. Az ezen a területen lévő gyér szláv településen a Szíl nemzetség utódai telepedtek meg – akiket már a 13. század elején a Kalota-patakról Kalota nemzetségnek neveztek –, amelyből a Gyerőffy, Mikola, Kemény, Radó, Kabos, illetve a bikali Vitéz és Valkai, a farnasi Veres, a szentlászlói Zsuky (Suky) családok származtak.István király országépítő munkája során megszervezte a vármegyéket és az egyházmegyéket. Ekkor került sor arra is, hogy a nemzetségi birtokok nagy részét a királyi vármegyékhez csatolta. Ennek kapcsán került a Mikolák Nádas menti birtokaSzászfenestől Körösfőig, Gyalu központtal az Erdélyi Püspökség tulajdonába. Arománok az 1300-as években jelentek meg Kalotaszeg déli részein, és innen terjedtek-húzódtak be fokozatosan Kalotaszeg belseje felé. Kalotaszeg központja, Bánffyhunyad mint a hajdani királyi birtok része, az 1450-es években jutott a losonciBánffyak tulajdonába. Az Erdélyi Fejedelemség idején Erdély politikai életében is szerepet játszó Jósikák – és ezek leányági leszármazottai – az első világháborút követő hatalomváltásig szintén jelentős részbirokokkal voltak jelen ezen a tájon. Kalotaszeg földje és magyar népe gyakran esett áldozatul a tatár és török dúlásoknak, a kuruc-labanc harcoknak, az 1848–49-es pusztításoknak, az első és második világháborút követő bosszúknak-megtorlásoknak, diktatúráknak és az erőszakos kollektivizálásnak, erőltetett iparosításnak. Kalotaszeg magyarsága is egyre fogy, amelyet gyakran önhibája, „egykézése” is elősegít, akarva akaratlanul teret engedve a többnyire azErdélyi-Szigethegység felől érkező betelepülőknek. 1945-ben még kb. 32.000 főt tett ki a kalotaszegi magyarság, míg az 1992-es népszámláláskor már csak 22.654 személy vallotta magát magyarnak.
A magyar népművészet újrafelfedezése a kalotaszegi hagyományok népszerűvé válásával kezdődött az1880-as években, miutánGyarmathy Zsigáné felélesztette avarrottas kézimunkák készítését és a kalotaszegi hímzések[1] európai hírnévre tettek szert. A kalotaszegi népművészet hatással volt magyar szecessziós iparművészekgödöllői csoportjára ésKós Károly művészetére[2].A kalotaszegi népművészet jelentős eleme akalotaszegi népzene és tánc és akalotaszegi népviselet is. Érdemes említést tenni Kalotaszeg népi építészetéről, a parasztházakról, nemesi udvarházakról és érdekességként akalotaszegi régi malmokról is.
| Bővebben:Kalotaszegi varrottas |
Írásos hímzéssel először a konfirmálásra készült női vállfűs ingeket díszítették.Az írásos hagyományos színei – a funkciónak és használójának kora szerint - a piros, fekete, valamint sötétkék. Egy munkadarabot egy színnel varrtak ki.Amásodik világháborút követően a vállfűs ingek használata és emiatt a készítése is szinte megszűnt. Az írásos hímzés fokozatosan átkerült a párnákra, lepedőkre, terítőkre, kendőkre, de díszítettek írásossal falvédőt, ágyterítőt és szinte mindent.Az elnevezés onnan ered, hogy az íróasszonyok előrajzolták, írták a hímezni való mintát a vászonra.
| Bővebben:Kalotaszegi népzene és tánc |
| Bővebben:Kalotaszegi népviselet |
A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően amagyarság egyik legismertebb hagyományosnépviselete.Napjainkban egyházi ünnepek, családi események (esküvő, keresztelő, konfirmáció, temetés) alkalmával van lehetőség megpillantani az eredeti viselet egy-egy régebbi darabját. A tisztaszobák mélyén lapuló és egyre fogyó öltözékek azonban mind ritkábban kerülnek elő.
| Bővebben:Kalotaszegi fafaragás |
| Bővebben:Kalotaszegi utcaajtók |
| Bővebben:Kalotaszegi fejfák |
Kalotaszeg a faépítkezés és a fafaragó művészet jeles területe. Egykor fából készültek a házak és a csűrök, a templomok és a haranglábak, a temető fejfái és a mindennapi élet eszközei. Minden, ami fából épült, tökéletes építészeti szerkezete mellett a faragott hímességekkel a kalotaszegi magyarság páratlan művészi érzékéről tanúskodott.
| Bővebben:Kalotaszegi templomok |
Kalotaszeg templomai többségébenreformátus templomok, amelyek szinte kivétel nélkül középkori építésű, főleggótikus stílusú műemléképületek. Kalotaszeg a templomépítészet szempontjából az egyik legegységesebb arculatú magyar tájegység. A templomokhoz jellemzően négy fiatornyos torony tartozik. A templomok belsejét igen gazdagon díszítették. Jellemző a festett fakazettás mennyezet. A templombelsők népies festészete a 17-18. században virágzott, akalotaszegi festőasztalosok munkásságának köszönhetően. A templomokban gyakran találunk díszesen faragott festett szószéket. A templomok kincsei közé tartoznak a régikalotaszegi varrottasok.
Kalotaszeg templomai | ||
|---|---|---|
|  | |
| Lásd még:Kalotaszegi várak |
Kalotaszeg várai közé tartozik az az öt vár, amely aközépkorban azErdélyben található Kalotaszeg vidékét védelmezte:Sebesvár vára, azAlmási vár,Egeres vára,Léta vára, aGyalui vár és a korán elpusztultSzászfenesi Leányvár,Magyarbikali Farkasvár valamintBedecs vára.Kós KárolyVarjúvárát csak a neve miatt említjük itt.
| Bővebben:Kalotaszeg népi építészete |
Kalotaszeg népi építészete a jelenlegi épületanyag, illetve a19. századi kutatások alapján a 19. század első feléig, levéltári adatok alapján a18. századig vezethető vissza. A 19. század derekán a Kalotaszeget uraló háztípus formailag alig tért elErdély szomszédosnéprajzi tájegységeinek építészetétől. A kőlábazatra épített, boronafalas, esetleg alápincézett kétosztatú, tört- vagy oldaltornácos, ritkábban kéttraktusos házat magas, kontyolt taposottszalma-héjazattal fedték. A 19. század utolsó évtizedeiben, előbb a fában gazdagabb vidékek szomszédságában, magas, majd egyre alacsonyabb tetőszögű kontyoltzsindelytető került. A 19. század fordulóján városi hatásra fokozatosan elterjedt a vízvetős, csonkakontyos tetőforma, előbb zsindely, majd cserépfedéssel,fokozatosan megújult a falszerkezet is, fokozatosan áttértek a boronaházakra, majd a zsilipes szerkezetekre. Alaprajzát tekintve a kalotaszegi ház egyaránt kapcsolódik a nyugat-erdélyi és kelet-erdélyi fejlődési modellekhez.Az egyértelműen sajátos kalotaszegi jelleg kialakulását a20. század első évtizedeiben lezajlott megújulás eredményezte, mely alaprajz és szerkezet szempontjából a tornácok változatosságában, díszítőművészeti vonatkozásában pedig a mesteri famegmunkálásból eredő külső ornamentikában mutatkozott meg. Megjelente L alakú és kéttraktusos városias házak is.Művelődéstörténeti szempontból nem teljesen tisztázott sem a térség fürdőváros-építészetével való kapcsolatának eredete, sem aszecesszió és a kalotaszegi népi építészet egymásra hatása. A régi kalotaszegi házakat leginkább aFelszeg falvai és kisebb mértékben azAlszeg nehezen megközelíthető települései őrizték meg. Szalmafedeles házak álltak még1973-banAlsófüldön,1979-benMagyarsárdon,1988-banBábonyban. A hegyvidékhez közeli falvakban (Magyarókereke,Marótlaka,Középfüld,Incsel,Kalotabökény,Gyerőfidongó) áll még néhány taposott-szalmafedeles gazdasági épület. A legtöbb kontyolt tetős, zsidelyes házMagyarvalkón található, de elvétve találunk ilyen házakatMagyargyerőmonostoron,Kalotaszentkirályon,Magyarókerekén,Nyárszón,Damoson,Jákótelkén,Körösfőn,Incselen,Bocson,Meregyóban,Ketesden,Farnason ésZsobokon is. A gazdagon díszített, félkörös oromfalú házak szinte még mindenhol megvannak, de talán a legszebbeketInaktelkén,Mákófalván ésBogártelkén láthatjuk. A népi építészet legnagyobb átalakulása a városokhoz, főutakhoz közeli falvakban, illetve Kalotaszeg északi peremén volt megfigyelhető. A szerves fejlődésnek a típustervek kötelezővé tétele és az életforma megváltozása vetett véget.Sajnos a helyi lakosság érzi legkevésbé értékesnek saját népi építészeti emlékeit és a kívülről érkező, hétvégi házat vagy lakóházat vásároló városiak hajlamosabbak a hagyományos épületek megőrzésére.A legtöbb kalotaszegi faluban még sértetlen a településszerkezet, bár a falvak településképét a hetvenes, nyolcvanas évek tömbházépítése és a nyolcvanas, kilencvenes évek tájba nem illő, anyaghasználatával, színvilágával nem illeszkedő, bizánci jellegűortodox templomépítési láz súlyosan károsította. Más vidékekéhez hasonlóan a kalotaszegi népi építészet is végóráit éli, a hagyományos épületek egy letűnt világ itt felejtett emlékei, melyek elhanyagoltságukban csupán haloványan sejtetik az egykor pompázatos, cifra népi díszítőművészet fényes napjait.
Kalotaszeghez hozzávetőleg 40, részben vagy egészben magyarok lakta falu tartozik.
Felszeg Kalotaszegnek aKalota-patak és aSebes-Körös által közrefogott, legmagasabban fekvő része (554–710 m). Települései:Bánffyhunyad,Kalotaszentkirály-Zentelke,Magyargyerőmonostor,Körösfő,Magyarvalkó,Jákótelke,Kalotadámos,Magyarókereke,Nyárszó,Sárvásár
Alszeg azAlmás-patak völgyében húzódó alacsony fekvésű rész (310–480 m). Települései:Váralmás,Középlak,Ketesd,Magyarbikal,Zsobok,Sztána,Farnas,Kispetri,Nagypetri,Bábony
Nádasmente aNádas-patak völgyében húzódó, közepes magasságú (345–520 m) terület. Települései:Egeres,Kajántó,Kisbács,Magyarzsombor,Inaktelke,Nádasdaróc,Bogártelke,Mákófalva,Türe,Magyarvista,Méra,Szucság,Jegenye,
Kapus-vidék és Átmeneti-vidék aKapus folyó völgyében, azAranyos mentén ésKolozsvár körül elterülő rész. Települései:Magyarkapus,Magyarkiskapus,Gyerővásárhely,Gyalu,Tordaszentlászló,Szászfenes,Magyarlóna,Magyarfenes,Magyarléta,Györgyfalva
Kalotaszeg peremvidéke nem tartozik szorosan a területhez. Inkábbnéprajzi, etnikai, felekezeti, társadalmi és kulturális határai vannak. Ide tartozónak érezzük azokat a településeket, melyek egykor Kalotaszeghez tartoztak, ám a megváltozott helyzetük miatt már nem tartoznak Kalotaszeg nyelvi, enikai, felekezeti egységéhez ámföldrajzi elhelyezkedésük éstörténelmük mégis ide köti őket. Települései:Székelyjó,Meregyó,Kiskalota,Ajton,Erdőfelek,Alsófüld (községközpontok),Bedecs,Bocs,Deréte,Erdőfalva,Gyerőfalva,Incsel,Kalotabikal,Malomszeg,Kalotabökény,Sebesvár,Marótlaka,Nagykalota,Kalotaújfalu,Magyarsárd,Egerbegy,Tóttelek,Almásnyíres,Almástamási,Középfüld,Felsőfüld,Kalotanádas,Kiskökényes,Almásköblös,Magyargorbó,Nyerce,Lapupatak,Cold,Vásártelke,Felsőgyerőmonostor,Ferencbánya,Dank,Forgácskút,Csonkatelep,Nádaskóród,Nádaspapfalva,Bányabükk,Kaszoly,Seregélyes,Rőd,Dealu Negru,Havasrekettye,Kőrizstető,Havasrogoz,Viság,Hidegszamos,Melegszamos,Gyerőfidongó,Gesztrágy,Bălcești,Isztolna,Kolozstótfalu,Járarákos,Oláhléta,Hasadát,Kisfenes
Kalotaszentkirályon minden évben megrendezésre kerül a Nemzetközi kalotaszegi népzene és néptánc tábor, ahol a kalotaszegi táncok, népdalok iránt érdeklődők napi 8 órás néptánc-, hangszeres népzene-, illetve népdaloktatásban részesülhetnek. A táborral egyidős a népdal- és legényesverseny megszervezésének hagyománya is. A tábor minden évben gálaműsorral zárul, melyen a meghívottak mellett a táborban résztvevők is fellépnek
| Lásd még:Magyarvalkói Napok |
Magyarvalkón2008. július 18–20. között Magyarvalkói Napok címmel falunapot tartottak, azzal a céllal, hogy összefogják a falumagyarok közösségét, valamint felhívják a figyelmet a kihalófélben lévő néphagyományokra, illetve elősegítsék a térség kulturális életének fellendülését.
2009. július 17–19. között rendezték aValkai Kulturális Egyesület szervezésében a második Magyarvalkói Napokat, a 2008. évi rendezvény sikerén fellelkesülve.Kőrösi Csoma Sándor szavai: "Tiszteld a múltat és éltesd tovább", kellőképpen kifejezik az idei falunapok megrendezésének célját.
Virágos Kalotaszeg címmel kiállítás nyílt 2008. október 14-én a Magyar Kultúra Házában,Budapesten a Szentháromság tér 6 alatt.Október 31-éig bemutatásra kerülnek amákófalvi Kovács Pali Ferenc népi bútorfestő festett bútorai, a Gaál János főrestaurátor által festett kalotaszegi református templom mennyezet kazetták, Barcsik Géza és Csobaji Zsolt Kalotaszeget idéző festményei, Keresztes Zsuzsa Kalotaszegről készített grafikái, rongyképei és Vass Géza „Cifra Kalotaszeg” című fotókiállítása.
Bánffyhunyadon születtek:
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap