A szigetcsoport összesen 3 szigetből áll:Nagy-Kajmán,Kis-Kajmán ésCayman Brac. A Nagy-Kajmán körülbelül 300 km-re fekszik délreKubától, illetve kb. 315 km-re északnyugatraJamaicától. A szigetek teljes alapterülete kb. 262 km², amelyből a legnagyobb részt a Nagy-Kajmán, a maga 197 km²-ével teszi ki. A keleten fekvő Cayman Brac 36 km², a Kis-Kajmán-sziget 26 km² területű. A Nagy-Kajmántól a Kis-Kajmán-sziget kb. 110 km-re keletre fekszik, tőle 8 km-re keletre van a Cayman Brac sziget.
Maguk a szigetek egy tenger alatti hegység, aKubáig érőCayman Ridge csúcsai, melyeket korallszirtek öveznek, s alig néhány méterrel emelkednek a tenger szintje fölé. Legmagasabb pontja a Cayman Brac keleti fennsíkján található, ez is csupán 43 méter magas.
A lakosság kb. 90%-a a legnagyobb szigeten, Nagy-Kajmánon él. Mivel a szigetnek nem volt őslakossága,[forrás?] a mai lakosság teljes egésze az egykori telepesek és rabszolgák leszármazottja, vagy betelepült. Az évszázadok alatt egy igen kevert lakosság alakult ki, amely azonban példás harmóniában él együtt. A legelső telepesek nagyrészt Skóciából érkeztek a szigetekre, a később idetelepült fehér lakosság nagy része Angliából, Kanadából és az Egyesült Államokból, a fekete lakosság pedig jórészt Jamaicából települt át.
A legelterjedtebb vallás akereszténység, amely azonban számtalan felekezetre és szektára oszlik. A legnagyobb közösséget azanglikán egyház mondhatja magáénak, de a katolikus egyház és a kisebb keresztény szekták templomai is szép számmal fellelhetőek a szigetek egész területén. A szigeteken kisszámú zsidó, buddhista, muszlim és hindu közösség is megtalálható.
A lakosság 40%-a fekete-fehér keverék, úgynevezettmulatt. 20% fekete, szintén 20% fehér. A fennmaradó ugyancsak 20% zömmel ázsiai. A mulattok külső megjelenésükben afrikai jellegűek, bár világosabb a bőrszínük a feketéknél. Az afrikai feketék a rabszolgák leszármazottai. A fehérek az európai, brit gyarmatosítók utódai. Az ázsiai bevándorlók többsége Indiából érkezett az országba.
A Kajmán-szigeteket európai szem előszörKolumbusz Kristóf negyedik, utolsó útján látta,1503.május 10-én. AkkorLas Tortugasnak nevezték, az itt látott sok tengeri teknős után. Az első feljegyzett angol látogató SirFrancis Drake volt, aki 1586-ban partra szállt itt, és Kajmán-szigeteknek nevezte el a helyet. Akajmán a helyi őslakosok, atainók nyelvéből származó szó volt az itt élő krokodilfélékre.
A Kajmán-szigetek első feljegyzett állandó lakosa Isaac Bodden volt, aki Nagy-Kajmán szigeten született 1700 körül. Unokája volt a Bodden nevű eredeti betelepülőnek, aki valószínűlegOliver Cromwell katonája voltJamaica 1655-ös elfoglalásakor.
A szigeteket a közeli Jamaicával együtt az angolok előbb elfoglalták, majd 1670-ben a madridi szerződéssel jogilag is az övék lett. 1962-ig Jamaica gyarmat része volt, akkor Jamaica független lett a Nemzetközösségen belül, Kajmán-szigetek pedig önálló brit tengerentúli területté vált.A külügyek, a honvédelem, s gazdasági ügyek egy része a brit királynő (de facto a brit kormány) által kinevezett kormányzó hatáskörébe tartozik. A többi ügyet a hely lakosok által választott parlament, s választásokon nyertes párt által delegált főminiszter intézi.
Nagy-Kajmán szigeten 2004. szeptember 11-12-énhurrikán pusztított. A károk a sziget 70%-át érintették, sok épület tönkrement. Hasonlóan súlyos hurrikán előtte 86 évvel volt. Megszakadt a víz- és a villanyellátás, valamint a hírközlés. A szigeten azonnal nagyszabású újjáépítés indult, két éven belül helyreállították a hurrikán előtti infrastruktúrát. A Kajmán-szigeteké az a kétes dicsőség, hogy ők a legjártasabbak a hurrikánkárok helyreállításában a történelemben. A szigetek helyzete miatt a Kajmán-szigeteket gyakrabban éri hurrikán, mint az Atlanti térség bármely más helyét, átlag 2,23 évente. Manapság a Kajmán-szigeteken a legmagasabb az életszínvonal a karibi térségben, a virágzó turizmusnak és pénzügyi szektornak köszönhetően. Néhány politikus2015-ben felvetette, hogy a szigetek olyan jelentős bevételi forrásokkal bírnak, hogy talán a terület képes lenne megállni a saját lábán, ezért akár kikiálthatná a függetlenségét Nagy-Britanniától. A szigetek kinevezett kormányfője,Alden McLaughlin ezt visszautasította és kijelentette, hogy a szigetek számára biztosabb, ha Nagy-Britannia birtoka marad.[2]
A Kajmán szigeteket egyesek a karibi térségkulináris központjá-nak tartják.[3] A tengergyümölcsei, a trópusi gyümölcsök, a friss, helyben termelt zöldségek már a kezdetektől fogva meghatározó alapanyagai a kajmán-szigeteki konyhának.[3]
Általában novemberben a legkedveltebb fogás a szárnyascsiga, amit többféleképpen is el lehet készíteni, akár pörköltnek vagy csak pácolva.[3] Adaléknak sokféle hozzáfaló jöhet, mint a hagyma, citrom, ketchup. Fogyasztják kókuszkenyér vagy sóskeksz kíséretében is.[3]
Főleg karácsonykor szolgálnak fel marhahúst kajmán-szigeteki módra.[3] Fontos, hogy a hús minél frissebb legyen, ezért az állatot a hentesek egy héttel az ünnepek előtt vágják le, míg a családok jó előre jelezhetik, mennyi húst akarnak venni.[3] A marhahúst sokkféle hozzávalóval, így erőspaprikával, feketeborssal, fűszerpaprikával, fokhagymával és hagymával ízesítik.[3] A húst órákig párolják a saját levében, míg egészen megpuhul és szaftos nem lesz.[3] Általában rizzsel, krumplival vagy tápiókával tálalják.[3]
Ugyancsak népszerű a baromfihús, amit jamaicai módra készítenek a Kajmán-szigeteken, s előtte fűszerkeverékben (gyömbér, kakukkfű, szegfűszeg, erőspaprika, szójaszósz, fokhagyma, mogyoróhagyma, fahéj) pácolnak meg, adva hozzá kis barnacukrot is.[3] A húst rácson sütik, s rizses babot, esetleg kukoricakenyeret fogyasztanak mellé.[3]
Vasárnaponként kedvenc időtöltése a helyieknek a halsütés baráti társaságban.[3] A halat sokféle mártással ízesíthetik és gyakran esznek hozzá sózott kenyeret.[3] Helyi különlegesség a tűzhalból készült fogások, amelynek édeskés húsát citrommal, fűszerpaprikával, korianderrel, sós páclével és útifűvel teszik még pikánsabbá.[3]
A homárt decembertől februárig halásszák a szigetek vizein. A homárt paprikával, hagymával, paradicsommal, fokhagymával, szósszal, citrommal és erőspaprikával ízesítik, megpárolják és rizzsel, borsóval valamint pirított zöldségekkel tálalják.[3]
Kajmán-szigeteki különlegesség még arundown nevű krémleves, amelynek alapanyagai tej, kókusztej, hagyma, fokhagyma, gyömbér, kakukkfű, pimiento paprika, erőspaprika és tök.[3]
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
