Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kaj nyelvjárás (kajkavsko narječje, kajkavica, kajkavština) | |
| Beszélik | Horvátország,Szlovénia,Magyarország,Románia |
| Terület | Közép-Európa |
| Beszélők száma | kb. 1 300 000 fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti-szláv nyelvek Szláv nyelvek Déli szláv nyelvek Közép-délszláv diarendszer Horvát nyelv kaj nyelvjárás |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | nincs |
| ISO 639-2 | nincs |
| ISO 639-3 | kjv |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmaz(kajkavsko narječje, kajkavica, kajkavština) témájú médiaállományokat. | |
Akaj nyelvjárás (horvátulkajkavsko narječje,kajkavica vagykajkavština) egyike aközép-délszláv diarendszer három legnagyobbnyelvjárásának ača és ašto nyelvjárás mellett. Elnevezése amikérdő névmásból származik, ami a kaj nyelvjárásbankaj.
Több külföldi éshorvát nyelvész is nyelvi normának tekinti az što és ča, valamint agradišćei nyelv mellett. A kaj döntőenHorvátország északi területein,Szlovéniában, Magyarország délnyugati és nyomokban a nyugati régióiban beszélik, kisebb résztRomániában is, de diaszpórában az emigránsok máshol is használják szerte a világban.
A kaj nyelvjárás hasonlít legjobban aszlovén nyelvre, mivel ez a délszláv nyelv abolgárral és amacedónnal egyetemben jobban különbözik a középsőbalkáni régióban beszélthorvát nyelvektől. A mostani kaj egy nyelvi fúzió eredményeként közelebb került a két szomszédos nyelvjáráshoz. Ez a közelkerülésJugoszlávia fennállásának idejére tehető.
A kaj volt eredetileg Horvátország hivatalos nyelve, végül azonban politikai okok miatt a sztenderd horvátot a što nyelvjárás alapján dolgozták ki.
A kajt Horvátország lakosságának körülbelül harmada, úgy 1 300 000 ember beszéli az északi, északnyugati és északkeleti területeken. A kaj nyelvjárásainak tekintélyes, összefüggő területe van. A legösszefüggőbb régiókZágráb ésVarasd vidékén, aMuraközben ésZagorjéban vannak (utóbbi helyen élszlovén kisebbség is, amelynek nyelvjárására nagy hatással van a kaj).
.jpg)
Aszlovén és ahorvát nyelv közötti különbségek kialakulását a nyelvészek attól datálják, mikor aszlovénekfrank uralom alá kerültek. AKeleti Frank Birodalomból alakult ki aztán aNémet-római Birodalom.Horvátországot a11. század végén kebelezte be Magyarország. A politikai határok kialakulásával a nyelvi határok is élesedtek, de a kaj nyelvjárás területi elhelyezkedésénél fogva továbbra is igen közeli rokona maradt a szlovénnak.
Horvátország fővárosaZágráb a kaj területen feküdt. Itt volt ahorvát bán székhelye és a zágrábi püspökség. A másik, szintén fontos horvát központnak számítóVarasd is kaj város volt. Éppen ezért aközépkori horvát állam adminisztratív és irodalmi nyelve a kaj volt, egyebek között a költőZrínyi Miklós testvére,Zrínyi Péter ebben a nyelvjárásban alkotott, de Zrínyiék törekedtek arra, hogy a három horvát nyelvből egységes irodalmi normát alakítsanak. A kaj nyelvjárás legjelentősebb írója,Nikola Krajačević volt, aki számos könyvet írt a17. században. Kaj nyelvű könyveket használtak akrajnai,stájerországi ésmagyarországi szlovének is. Utóbbiak szintén alakítottak az úgynevezett közép-szlovén irodalmi nyelvtől független sztenderd nyelvet (lásd:vend nyelv), amelyhez felhasználták a Krajačević írásait. Mivel a magyarországi szlovénok egy része évszázadokig a zágrábi püspök felügyelete alá tartozott, ezért általában mindig kaj nyelvű irodalmat használtak az első vend könyvek megjelenéséig, így ez otthagyta a nyomát a nyelvükben.
A kaj nyelvjárás háttérbe szorulása a délszláv egység megteremtéséért folytatott politikai harcnak köszönhető. A szlovén származásúStanko Vraz, azillír-mozgalom egyik fő alakja már törekedett egy közös délszláv mesterséges nyelv létrehozásán a19. század első felében.Ljudevit Gaj, aGaj-ábécé megalkotója, aki kaj volt, de mégis úgy látta, hogy az egység megteremtése érdekében az irodalmi nyelvnek nem a kaj nyelvjáráson kell alapulnia, hanem aszerb nyelvhez sokkal közelebb állóšto nyelvjáráson. ASzerb–Horvát–Szlovén Királyság (Jugoszlávia) létrejöttével megindult az egységes nyelv kialakítása a što alapján.
A kaj irodalom utolsó kiemelkedő epizódja is pont erre az időszakra esik, amelyKriztianovich Ignác munkáiban nyilvánul meg.
Jugoszlávia felbomlása után a horvátok arra törekszenek, hogy visszaállítsák nemzetük egykori sajátos vonásait, amely megkülönböztette őket a többi délszláv néptől. A što hatása csökkenni látszik az irodalmi nyelvben és egyre jobban kezdenek a kaj és a ča nyelvre hangolódni.
Újból kezd kibontakozni a kaj irodalom és a média, még ez akommunista Jugoszláviában nem volt adott, amely elvei szerint egységesíteni akart minden délszláv népet, ez pedig nem engedhette meg, hogy a nyelvjárásokat használni lehessen.
Napjainkban nagyszámú beszélője a kaj igényelte, hogy lehessen az iskolákban nyelvjárásukon tanítani. Folyik az újbóli sztenderdizációja is a nyelvnek és számos kaj sajtótermék működik. ÍgyKrapinán működik aKajkavski radio,Varasdon a helyi televíziónak vannak kaj nyelvű adásai, és azágrábi rádiónak aSljeme című műsora is kajul szól. Kaj nyelvű újságok jelennek megCsáktornyán,Varasdon, ésSamoborban.
Utóbb azÚjszövetség új kaj fordítása is megszületett amelyet közvetlenül a szlovén Bibliából alakítottak ki, tekintettel a közeli hasonlóságra. Kiadására azonban nem került sor, csak az interneten olvasható.[1]
Ennek ellenére sokan borúlátóak a kaj sorsát illetően, legfőképp a nyelvi határ mellett beszélt nyelvjárások jövője miatt aggódnak. ÍgyFranjo Mesarić, aMuraközből származó író és költő, aki szerint náluk a Muraközben sokan kezdik elfelejteni a kaj nyelvet. Indoklásképp felhozta, hogy a régiója még mindig elmaradott és számos szülő a gyermekek felemelkedése érdekében mellőzni akarja a kaj nyelv tanítását. Az óvodákban és iskolákban is kevesek hajlandóak az általános tanterven kívül esetleg mellékesen kajt tanítani.[2]
A kaj nyelvjárás szókészletében számos sajátosságot lehet felfedezni, amelyetkeleti szláv nyelvekkel hozhatunk összefüggésbe. Agda ('mikor') kifejezést azorosz nyelv példáulkogda-nak(когда) mondja, a szlovénbankdaj, a vendbengda, kda, míg a sztenderd horvátbankada. Ugyancsak akak, tak ('hogyan', 'úgy') szavak is azonosak a vendkak, tak szóval, míg a másik két nyelvjárásban (és a szlovénban is)kako, tako formát figyelhetünk meg.
A jövő időnél használt 'leszek', 'leszel', 'lesz' szavakra a što és čaću, ćeš, će alakokat használja, ezzel szemben ez a kajbum, buš, bu, amely ismételten két északi rokonával azonosítható. Szlovénban abom, boš, bo, vendbenbom, boš, bou. A vendbou diftongusos alak, amely miatt azonban a legközelebb áll a kajbu formához.
A kaj a vend nyelvre gyakorolt hatása nem pusztán a szókincsben érhető tetten, mert a vend a-čka, -ška, -ska végződésű főnevek ugyanúgy-čkoj, -škoj, -skoj alakot kapnak (bár ez a többi szerbhorvát nyelvben is így van), azonkívül más ragok is többnyireo-zó kiejtésűek, szemben a szlovénban általában aze dominál.
Főleg a Zágráb környéki nyelvjárásokban figyelhető meg az archaizmus. Az összefüggő kaj területekre Jugoszláviában történt bevándorlás ča és što területekről, s számos más elem is keveredett bele, de a kaj ennek ellenére megőrizte egységét és a bevándorló más nyelvjárást használó elemek rendszerint beolvadnak a kajba.
A kaj dialektológiáról előszörorosz ésukrán nyelvészek készítettek monográfiát1905-ben.1927-benAleksandar Belić a hangok elkülönülése alapján három dialektust különböztetett meg:
Stjepan Ivšić1936-ban négy nyelvjáráscsoportot állapított meg akcentusok nyomán.Dalibor Borzović azonban tovább komplikálta az Ivšić- és Belić-féle felosztást hat, ahol kettős nyelvjárásokat állapított meg
Mijo Lončarić1996-ban új nyelvjárási felosztást dolgozott ki, ahol is elvetette a Brozović-féle kettős nyelvjárások egy részét, így pl. a muraközit külön dialektusnak vette.
Némileg sajátságosnak mondható a muraközi esete, amit aMonarchia és a két világháború közöttmuraközi nyelv-nek, vagymuraközi horvát nyelv-nek mondtak (saját nevén, magyar írásmóddal:megyimurszki jezik). Bár muraköziül születtek könyvek (imakönyvek, tankönyvek, verses könyvek), lényegében azonban irodalma nem közelíti meg azt a szintet, mint mondjuk a szomszéd vend nyelvvé, amely hosszú évszázadokig művelte külön irodalomban saját magát és sok író még ma is művelni akarja. A muraközinek nincs túl nagy differenciáltsága a többi kaj nyelvjárástól sem, de amagyarosító propaganda felhasználta arra hivatkozva, hogy nem áll közel és még csak nem is érti a horvát irodalmi nyelvet, vagy illír nyelvet.[3] Az efféle megnyilvánulásai az erőszakos magyarosításnak akkoriban egyáltalán nem voltak ritkák, de alaposan sosem tudták megindokolni állításaikat. A muraköziből csak azután próbáltak nyelvet csinálni, hogy a magyarosítás elindult és što-horvát irodalmi nyelv kezdte visszaszorítani a kajt. Amuraközi nyelv fogalma itt lényegében egyet jelentett azzal, hogy integrálják (magyarosítsák) a muraközi horvátokat a magyarok közé. A magyarosítók ráadásul a muraközi nyelv kiformálásánál még némi túlzásokba is estek.[4]
A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap