Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rhynochetos jubatus Verreaux &Des Murs, 1860 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 AWikimédia Commons tartalmazKagu témájú médiaállományokat ésKagu témájú kategóriát. |
Akagu(Rhynochetos jubatus) amadarak(Aves)osztályának azEurypygiformesrendjébe tartozó faj, ezen belül akagufélék(Rhynochetidae)családjának egyetlen élőfaja.
Nemének másik faja, a síkvidéken élőRhynochetos orarius csak szubfosszilis formában ismert. Feltehetően a szigetre betelepülőmelanéz őslakók irtották ki évszázadokkal ezelőtt.
Ezt a madarat és fosszilis társát, korábban adarualakúak(Gruiformes) rendjébe sorolták be, de az újabbalaktani- ésDNS-vizsgálatok alapján, melyeket 2014-ben Jarvis és társai végeztek el, kitudódott, hogy a kagu és közeli rokona aguvatgém(Eurypyga helias) külön rendet alkotnak.[1][2][3]
KizárólagÚj-Kaledónia területén fordul elő, ahol az érintetlen hegyvidéki erdőkben él. Ez a faj Új-Kaledónianemzeti madara.
Hossza 55 centiméter, testtömege 900gramm. A kagu lekerekített szárnya, méreteit tekintve alig kisebb annál, hogy repüléshez is alkalmas legyen, ám a madár az elcsökevényesedett repülőizmai miatt mégis gyakorlatilag röpképtelen; legfeljebb némi siklásra képes, lejtőn lefelé ereszkedve. Teste zömök, tartása felegyenesedő. Piros színű erős lábával az avarban járkál, amint bejárja territóriumát, veszélyt érezve pedig gyors iramú futással menekül. A felnőtt madarak nagy, piros szeme alkalmassá teszi őket arra, hogy az erdei félhomályban is jól lássanak. Az öregek tollazata világosszürke vagy majdnem fehér, szárnyukonfekete szalag húzódik, mely dürgéskor szembeötlő. A fiókák és a fiatalok rejtőszínezetűek, barnák és szürkék, finom, sötét szalagozással.
Az avarban keresi táplálékát: főkéntezerlábúakat,puhatestűeket,férgeket,rovarokat, kisebbgyíkokat fog. A táplálékot kereső madár merev tartással figyel zsákmányára, majd fejének gyors mozdulatával kapja azt el. Ritkábban az avarban is kapar, sőtcsőrével a talajba leásva is keresgél.
Az összetartozó pár kora reggel kettősben előadott kiáltozással hirdeti, hogyterritóriuma foglalt. Olykor ezek az ismételt hangokkakaskukorékoláshoz vagy fiatalkutya távoli ugatásához hasonlóak. A költési időszak júniustól decemberig tart. Fészekalja mindössze egytojásból áll, melyet egyszerű, összekapart levelekből álló fészkébe rak le a talajon. A kotlási idő 33-37 napig tart; mintegy 24 órás váltásokkal mindkét szülő kotlik. A fióka mintegy háromnapos kora után már elhagyja a fészket. Mindkét szülő eteti és éjszakára rajta ülnek, egészen hathetes koráig. A felnőtt madarak hosszú életűek, fogságban gyakran elérik a 20 éves kort is és a szabad természetben is elélhetnek 15 évig.
Mivel a kagu elterjedése csupánÚj-Kaledónia érintetlen erdeire szorítkozik, állományai elég sérülékenyek.
Korábban gyakran befogták, hogy a díszállatpiacon értékesítsék. Anikkelbányászat miatt végrehajtott erdőirtások következtében élőhelyei is zsugorodtak. Manapság akutyák jelentik rájuk nézve a legsúlyosabb veszélyt: elkapják és megölik a fiatal madarakat.
Az 1980-as évek közepére a szabad természetben élő egyedek száma nagyjából 50 egyedre csökkent. A táplálékkonkurens, betelepítettszámbárszarvas és a fiatal madarakra veszélyes, elvadultdisznók és kutyák következetes irtása, valamint az erdőirtások mérséklése és az illegális állatkereskedelem visszaszorítása következtében a faj állományai erősödni kezdtek. A2006 decemberi állományfelmérés alapján nagyjából 1000 madár élhet a szigeten. Ezek egyharmada aParc Riviere Bleue természetvédelmi területen él.
Szerencsére a kagu jól tartható és szaporítható fogságban, így a vad populációt már zárt térben nevelt egyedekkel is lehet erősíteni. Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában azEurópai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Akagu eléggé különálló faj azEurypygiformes rendjén belül. Közeli rokon fajaiÚj-Kaledóniától messze fordultak elő. Közelebbi rokonai közül mára egyetlen faj van életben, a neotrópusi faunaterületen élőguvatgém(Euryga helias), melyKözép- ésDél-Amerika nedvesebb területein honos.
Kihalt rokonai közül aMesselornis nembe sorolt madarak már régen kihaltak. Egyik fajuk fosszlizálódott maradványaitNémetországban,Messel közelében találták meg. Ez a faj nagyjából 50 millió évvel ezelőtt élt.AzAptornis nembe sorolt két fajÚj-Zéland területén élt és röpképtelen volt. E fajok az Új-Zélandra betelepülőmaori őslakosok vadászatának estek áldozatul és nagyjából a13. században haltak ki végleg.
E fajok valamennyien egy ősi leszármazási vonal utolsó maradványai és a többi rokonuk a később kialakul madárfajokkal vívott evolúciós küzdelemben alulmaradva pusztult ki. Felmerült, hogy egymástól távoli élőhelyeiket nem repülve érték el (mivel valamennyien gyenge röpképességűek vagy röpképtelenek), hanem astruccalakúak rendjébe tartozó fajokhoz hasonlóan akontinensek vándorlása miatt sodródtak egymástól oly messzire.
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap