Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kabay János | |
![]() | |
| Született | 1896.december 27. Bűdszentmihály |
| Elhunyt | 1936.január 29. (39 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gyógyszerész |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem(–1923, gyógyszerészet) |
| Halál oka | szepszis |
| Sírhelye | Farkasréti temető(Hv 13-1-280) |
AWikimédia Commons tartalmazKabay János témájú médiaállományokat. | |

Kabay János, teljes nevén: Kabay János Ferenc[3] (Bűdszentmihály,1896.december 27. –Budapest,1936.január 29.) amagyarországimorfingyártás atyja, a bűdszentmihályi (matiszavasvári)Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója. A gyár virágkorában, az 1970-es években 2500 dolgozó vett részt a termelésben.[4] Kabay Jánosnak, az Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítójának életműve a magyar nemzeti értékekről éshungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján 2016. április 19-én a magyar nemzet 56. hungarikuma kitüntető törvényi címet kapta meg.
Kabay József községi jegyző és Deák Piroska gyermeke.[3] Anyai nagybátyja id. Lukács Ferenc magyar királyi postamester (1847–1917),Lukács Ferenc gyógyszerész nagyapja volt.[5] Érettségi vizsgáját ahajdúnánási gimnáziumban tette le, majd1915-ben aBudapestiMűegyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait, hogyvegyészmérnökké váljék. Az egyetemet azonban fél év után elhagyta, mert be kellett vonulniakatonának. Azelső világháború után bátyja, Kabay Péter hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott, és beiratkozott a budapestiPázmány Péter Tudományegyetemre, ahol1923-bangyógyszerészoklevelet szerzett, majd1924-ben letette gyógyszerészi esküjét.
Ezután aGyógynövény Kísérleti Állomáson folytatta munkáját, ahol feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozta amorfinnyerés ipari módszerét: a zöldmáknövényt virágzás utánlearatták, majd a felaprított mákfejekből préselés után vonták ki a hatóanyagot. E módszert1925-ben szabadalmaztatta.1927-ben megalapította a bűdszentmihályi Alkaloida Vegyészeti Gyárat, amely azonban pénzügyi nehézségekkel küszködött. Kabay1931-ben újabb szabadalmat nyújtott be: sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából. Ez a gazdaságos, ún. száraz eljárás forradalmasította a morfingyártást, s ezáltal a gyógyszergyár nem csupán a hazai szükségleteket tudta ellátni, hanem exportra is jutott akábítófájdalomcsillapítóból. A Kabay-házaspár tíz országban szabadalmaztatta módszerét. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is amorfin ipari előállításának alapjait az egész világon.
Kabay János tovább folytatta kutatásait, hogy még gazdaságosabbá váljék a morfingyártás, azonban 1936-ban egysérvműtétet követőenvérmérgezésben váratlanul elhunyt.
Az 1927-ben Kabay által alapítottAlkaloida Vegyészeti Gyár nagyon sok helybelinek biztosított munkát. 1996-ban a gyárat privatizálták, a vállalatot az ICN Pharmaceuticals kaliforniai székhelyű multinacionális gyógyszergyár vette meg.[6] 2005 óta az indiai Sun Pharma Industries Ltd tagja.[7] A cég 90 milliárd forintos nyereséget ért el a 2019. március 31-én lezárt üzleti évében,[8] és a 2019. októberi céginformáció szerint 449 főt foglalkoztatott.[9]