Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kálmány Lajos | |
_Hungarian_ethnographer.jpg) | |
| Arcképe a szegediSomogyi-könyvtár kiállításáról | |
| Született | Kálmán Lajos[1] 1852.május 3. Szeged |
| Elhunyt | 1919.december 5. (67 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató, katolikus pap |
| Sírhelye | Dugonics temető(V/B-16-10)[2] |
 AWikimédia Commons tartalmazKálmány Lajos témájú médiaállományokat. | |
Kálmány Lajos (Szeged,1852.május 3. –Szeged,1919.december 5.) magyar néprajzkutató, katolikus pap.
Dél-alföldi éstemesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklórt mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból. ADugonics Társaság alapító tagja volt.
Szegedi felsővárositímárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Középfokú tanulmányait a szegedipiarista gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányokatTemesvárott folytatott. 1875 júliusában szentelték pappá. Papi tevékenységének első állomáshelyeMagyarpécskán volt, itt kezdte népköltészeti gyűjtőmunkáját is. Szíve a szegényparasztokhoz húzott, főnökeivel gyakran összeütközésbe került, ez utóbbi ok miatt többször áthelyezték papi tevékenységének színterétCsanád vármegye,Arad vármegye,Temes vármegye ésTorontál vármegye különböző kis településeire, e sajátos körülmény a népdalgyűjtő munkának külön kedvezett. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, s saját pénzén adta ki, már 1877-től kezdve. 35 évet töltött a papi pályán, utoljáraCsanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt innen nyugdíjazták, ekkor visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott, nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál. Temetése szerény körülmények között történt,[3] a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.[4]
Kálmány Lajos hagyatékátMóra Ferenc vásárolta meg aSomogyi-könyvtár számára, e hagyaték később, a levelezés kivételével, aNéprajzi Múzeumba került. S annak egy része majd innen került kiadásra az1950-es évek elején Dégh Linda ésOrtutay Gyula szerkesztésében. A Néprajzi Múzeumban lévő hagyatékot jelenleg a Kovács Ágnes által felállított rendben őrzik.[5]
Mitológiai feldolgozó munkáját, s a vallási néprajzzal kapcsolatos tanulmányát aMagyar Tudományos Akadémia is elismerte, s közreadta még életében.
A Néprajzi Múzeum Kéziratgyűjteményében jelenleg 90 kézirattöredék érhető el.
Több helységben (Magyarpécska, Csanádpalota), ahol papi szolgálatot teljesített, emléktáblát állítottak tiszteletére, Szegeden utcát neveztek el róla. Portrészobrát, melyetKligl Sándor alkotott, a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok őrzi.
2002-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából a Somogyi-könyvtár kiállítást rendezett tiszteletére.[10]
Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap